A halloween nem magyar, de nem is amerikai ünnep – ismerd meg a történetét!

1 év ezelőtt 55



bohócdoktor szja 1% felajánlás

Október 31-én már egyre több helyen lehet megünnepelni a halloweent, a gyerekeknek rendeznek csokit vagy csalunk eseményeket, és felnőttek is mehetnek ijesztő jelmezekben parádézni a szórakozóhelyekre. A tökfaragás is sok családban szokássá vált már az elmúlt években, úgyhogy az ünnep ellenzői nem végeznek túl jó munkát azzal, hogy azt harsogják, hogy a halloween nem magyar ünnep, hanem amerikai, már csak azért sem, mert nem is Amerikából indult a tökös ünneplés.

Máglya, jelmez, szellemek

A halloweeni hagyomány az ősi kelta samhain ünnepből ered, melynek során az emberek máglyát gyújtottak és jelmezeket viseltek, hogy elűzzék a szellemeket. A VIII. században III. Gergely pápa november elsejét jelölte ki a szentek tiszteletére, majd hamarosan a mindenszentek napja magába olvasztotta a samhain hagyományainak egy részét. Az azt megelőző estét mindenszentek estéjének, később pedig halloweennek nevezték. Idővel pedig a halloween olyan ünneppé nőtte ki magát, amikor töklámpást faragunk és jelmezekben esszük a pókkal díszített süteményeket, miközben a gyerekek járják a szomszédságot csokiért.

A kelták számára azonban ez az ünnep 2000 évvel ezelőtt kicsit mást jelentett még. A főként a mai Írország, az Egyesült Királyság és Észak-Franciaország területén élő nép november elsején ünnepelte az új évet. Ez a nap a nyár és a betakarítás végét, valamint a sötét, hideg tél kezdetét jelezte, az évnek azt az időszakát, amelyet gyakran a halállal társítottak. A kelták úgy hitték, hogy az új évet megelőző éjszakán elmosódik a határ az élők és a holtak világa között. Október 31-én éjjel ünnepelték a samhain-t, amikor a hiedelem szerint a halottak szellemei visszatértek a földre.

Skócia 1780 halloween

Ünneplő emberek egy halloweeni összejövetelen Skóciában 1780 körül (Kép: Hulton Archive/Getty Images)

A kelták szerint a túlvilági szellemek jelenléte a bajok és a termés károsítása mellett megkönnyíti a druidák, vagyis a kelta papok számára, hogy megjósolják a jövőt. Egy olyan nép számára, amely teljes mértékben a kiszámíthatatlan természettől függött, ezek a jóslatok fontos vigaszt jelentettek a hosszú, sötét tél alatt. Az eseményre a druidák hatalmas szent máglyákat emeltek, ezeknél gyűltek össze a emberek, hogy a kelta istenségeknek szánt áldozatként terményeket és állatokat áldozzanak fel. Az ünnep során a kelták jelmezeket viseltek, amelyek jellemzően állatfejekből és állatbőrökből készültek, és megpróbálták megjósolni a jövőt. Amikor az ünnepség véget ért, a szent máglyáról újra meggyújtották a korábban aznap este eloltott tüzet a tűzhelyekben, hogy az megvédje őket a közelgő tél folyamán.

Terítsünk a szellemeknek

A halloween mindig is egy titokzatos, varázslatos és babonás ünnep volt. A kelta nyár végi ünnep során az emberek különösen közel érezték magukat az elhunyt rokonokhoz és barátokhoz. Ezeknek a barátságos szellemeknek terítettek helyet a vacsoraasztalnál, finomságokat hagytak az ajtókon és az út szélén, és gyertyákat gyújtottak, hogy segítsenek a szeretteiknek visszatalálni a szellemvilágba.

A samhain átalakulása

Kr. u. 43-ra a Római Birodalom meghódította a kelta területek nagy részét. Az alatt a 400 év alatt, amíg uralták a kelta területeket, két római eredetű ünnepet is összekapcsoltak a hagyományos kelta samhain ünneppel. Az első a Feralia volt, ami egy október végi nap, amikor a rómaiak hagyományosan a halottak eltávozására emlékeztek. A másik Pomona, a gyümölcsök és fák római istennőjének tiszteletére rendezett nap volt. Pomona szimbóluma az alma, és ennek az ünnepnek a samhainba való beillesztése valószínűleg magyarázza a ma is elterjedt almahalászat hagyományát, amelyet halloween alkalmával gyakorolnak.

A IX. századra a kereszténység hatása átterjedt a kelta vidékekre, ahol fokozatosan keveredett a régebbi kelta rítusokkal, majd kiszorította azokat. Kr. u. 1000-ben az egyház november másodikát a halottak napjává tette a halottak tiszteletére. Ma széles körben úgy tartják, hogy az egyház a kelta halottak ünnepét egy kapcsolódó, egyházilag szentesített ünneppel próbálta felváltani. A halottak napját a samhainhoz hasonlóan ünnepelték, nagy máglyákkal, felvonulásokkal, szenteknek, angyaloknak és ördögöknek öltözve. A Mindenszentek ünnepét All-hallows vagy All-hallowmas (a középangol Alholowmesse szóból, ami mindenszentek napját jelenti) néven is emlegették, és az azt megelőző éjszakát, a kelta vallásban hagyományos samhain éjszakáját kezdték All-Hallows Eve-nek, majd végül Halloween-nek nevezni.

Halloween és Amerika

A halloween ünneplése Új-Angliában (az Amerikai Egyesült Államok egyik földrajzi régiója) rendkívül korlátozott volt az ottani merev protestáns hitrendszer miatt. A halloween sokkal elterjedtebb volt Marylandben és a déli gyarmatokon. Ahogy a különböző európai népcsoportok és az amerikai indiánok hiedelmei és szokásai összefonódtak, a halloween jellegzetesen amerikai változata kezdett kialakulni. Az első ünnepségek közé tartoztak a azok a partik, amelyek a betakarítás megünneplésére rendezett nyilvános események voltak. A szomszédok megosztották egymással a halottakról szóló történeteket, jövendöltek egymásnak, táncoltak és énekeltek.

A gyarmati halloween-ünnepségeken kísértethistóriák mesélése és válogatott csínytevések is szerepeltek. A 19. század közepére az éves őszi ünnepségek elterjedtek, de a halloweent még nem ünnepelték mindenhol az országban. A 19. század második felében aztán Amerikát elárasztották az új bevándorlók, akik – különösen az egymillió áldozatot szedő ír éhínség elől menekülő írek milliói – segítettek abban, hogy a halloween ünneplése országszerte népszerűvé váljon.

Halloween 1975

Halloweenjelmezes gyerekek állnak egy nő ajtaja előtt, csokit vagy csalunk, 1975 körül (Kép: Lambert/Getty Images)

Az európai hagyományoktól kölcsönözve az amerikaiak is elkezdtek jelmezbe öltözni, és házról házra járva ételt vagy pénzt kérni, amely gyakorlat végül a mai csokit vagy csalunk hagyománnyá alakult át. A fiatal nők a hiedelem szerint halloweenkor fonallal, almaszeletekkel vagy tükrökkel próbálták megjósolni a jövendőbeli férjük nevét vagy külsejét. Az 1800-as évek végén Amerikában megindult az a törekvés, hogy a halloween olyan ünneppé váljon, amely a közösségről és a szomszédságban az összejövetelekről szól inkább, mint a szellemekről, csínyekről és boszorkányságról. A századfordulón a halloween-partik a gyermekek és a felnőttek számára egyaránt a nap megünneplésének legelterjedtebb módjává váltak. A bulik középpontjában a játékok, az évszakhoz illő ételek és az ünnepi jelmezek álltak. Az újságok és a közösségi vezetők arra biztatták a szülőket, hogy vegyenek ki mindent, ami ijesztő vagy groteszk a partikból, ezeknek az erőfeszítéseknek köszönhetően a halloween a 20. század elejére elvesztette babonás és vallási felhangjainak nagy részét.

Kutyáknak is jár a jelmez

Egyre többen vásárolnak jelmezt a háziállatoknak is. Az amerikaiak 2021-ben közel 500 millió dollárt költöttek háziállataik jelmezére – kétszer annyit, mint 2010-ben.

Répából tök lett

A kísérteties arcú, gyertyákkal megvilágított tökök díszítésének szokása is Írországból származik, ahol tök helyett a kezdetekben még répák és burgonyák estek áldozatul a faragásnak, hogy rémisztő arcot kapjanak. A Jack-o’-lantern elnevezés (így hívják a töklámpást) egy ír népmeséből származik, amely egy Stingy Jack (stingy jelentése: fösvény) nevű emberről szól. Az ír bevándorlók hozták át a hagyományt Amerikába, a sütőtök hazájába, ami végül a halloween-ünnepségek szerves részévé vált.

A történet szerint Stingy Jack meghívta az ördögöt, hogy igyon vele egyet. Nevéhez hűen Jack nem akart fizetni az italáért, ezért meggyőzte az ördögöt, hogy változtassa magát érmévé, amivel Jack megveheti az italukat. Miután az ördög ezt megtette, Jack úgy döntött, hogy megtartja a pénzt, és a zsebébe teszi egy ezüstkereszt mellé, ami megakadályozta, hogy az ördög visszaváltozzon eredeti alakjába.

1867 halloween

1867 körül: Egy magazin illusztrációja egy csapat gyereket ábrázol, akik halloween éjszakáján töklámpást helyeznek a kerítésoszlopra. A metszet címe: „A tökfigura” (Kép: Getty Images)

Jack végül kiszabadította az ördögöt, azzal a feltétellel, hogy egy évig nem zaklatja Jacket, és ha Jack meghal, nem követeli a lelkét. A következő évben Jack ismét rászedte az Ördögöt, hogy felmásszon egy fára, hogy leszedjen egy darab gyümölcsöt. Amíg fent volt a fán, Jack egy kereszt jelét véste a fa kérgébe, hogy az Ördög ne tudjon lemenni, amíg az meg nem ígéri Jacknek, hogy még tíz évig békén hagyja őt. Nem sokkal később Jack meghalt. A legenda szerint Isten nem engedett be egy ilyen rossz alakot a mennybe, az Ördög pedig – aki bár dühös volt a Jack trükkjei miatt, de tartotta a szavát, hogy nem követeli a lelkét – nem engedte be Jacket a pokolba, hanem elküldte inkább a sötét éjszakába, és csak egy égő szénnel világította meg az útját. Jack a szenet egy kivájt répába tette, és azóta is azzal járja a Földet. Az írek Jack of the Lantern (lantern jelentése: lámpás), majd egyszerűen Jack O’Lantern néven kezdték emlegetni ezt a kísérteties alakot..

Írországban és Skóciában az emberek elkezdték elkészíteni Jack lámpásának különböző változatait, amikor répába vagy krumpliba faragtak rémisztő arcokat, és azokat az ablakokba vagy az ajtók közelébe helyezték, hogy elijesszék Stingy Jacket és más vándorló gonosz szellemeket. Az Amerikába érkező bevándorlók aztán hamar rájöttek, hogy az Amerikában őshonos tökfélékből tökéletes lámpást lehet készíteni, így alakult ki a töklámpás hagyománya – immár tényleg Amerikából indulva.

Édes halloween

Az Egyesült Államokban évente eladott édességek egynegyedét halloween alkalmából vásárolják.

Via

The post A halloween nem magyar, de nem is amerikai ünnep - ismerd meg a történetét! first appeared on nlc.

Olvassa el a teljes cikket
Hírek, információk, naprakészen! Hírek, érdekességek, Neked!