Szijjártó Péter és Nagy Márton egymásnak adják a kilincset moszkvai irodákban, hogy még több gázt vásárolhasson az MVM a Gazpromtól, lehetőleg hitelre. A magyar kormány egyedüliként ellenez minden EU-s ötletet a gázkereskedelmi szabályok átírására. Orbán Viktor nem győzi hangoztatni, hogy ő csak a magyar gazdaság és lakosság megvédése miatt figyel az orosz szempontokra, hiszen az orosz export nélkül fűtés és energia nélkül maradna az ország. a sajátos földrajzi és infrastrukturális adottságok miatt.
Csakhogy ez az álláspont felvet egy izgalmas kérdést: Magyarország helyzete valóban egyedülálló? Más, környékbeli országok nem Oroszországtól vették a háború kitöréséig az olajukat és a gázukat?
A rövid válasz az, hogy dehogynem.
Leginkább Ausztria, Szlovákia és Csehország volt hasonló helyzetben a háború kitöréséig, mint Magyarország: sok gázt és olajat használnak, és annak nagy része mostanáig Oroszországból érkezett. Ráadásul nekik sincs tengerpartjuk, hogy tankerekkel hozhassanak olajat vagy LNG formában gázt. Szlovákia kitettsége az orosz energiának még a magyarországinál is nagyobb volt, a cseh és az osztrák kitettség legalább olajban gyengébb, de földgázban hasonló.
A négy ország közül mégis csak a magyar visz látványosan oroszbarát politikát. Szlovákia például fegyvereket adott, és jelenleg fegyvereket gyárt az ukrán hadseregnek. A cseh kormány miniszterei ebben a félévben vezetik az EU-s tanácsüléseket, és a teljes unió nevében ítélik el nap mint nap élesen az orosz kormányt, és az orosz hadsereg rémtetteit. Az osztrák kormány visszafogottabb talán a csehnél és a szlováknál, de az oroszok számára kedvező nyilatkozatokat sohasem tett.
Ebből pedig következik egy, még az előzőnél is izgalmasabb kérdés: ha ezek az országok nem kuncsorognak Moszkvában gázért, akkor mit csinálnak?
A rövid válasz az, hogy komoly erőfeszítéseket tesznek, hogy máshonnan vegyenek gázt.
A szlovákok már idén júniusra 66 százalékkal csökkentették az orosz gáz arányát. Az orosz import harmadát norvég gázzal váltották ki, amelyet az idén átadott norvég-dán-lengyel nyomvonalú vezetéken keresztül vásárolnak. Egy másik harmadát pedig LNG-vel váltották ki, amit olasz, horvát, belga és brit kikötőkben foglaltak le.
Idén szeptemberben az ExxonMobil-lal kötött a szlovák állami gázkereskedő egy nagyobb volumenű szerződést újabb, Olaszországba illetve Horvátországba érkező LNG-szállítmányokra, továbbá Lengyelországba érkező LNG megvásárlásáról is tárgyalnak. A pozsonyi kormány azt állítja, hogy az új beszerzések nem drágábbak, mint amennyiért a Gazprom adta a gázt.
Október 4-én a részben állami tulajdonú osztrák OMV szerződött le közel 4 milliárd köbméter gázra, amit a rotterdami LNG-terminálon fog átvenni. Az osztrákok által a mostani gázévre megrendelt 3,8 milliárd köbméter nagyságrendjében megközelíti azt a 4,5 milliárd köbmétert, amit a magyar állam vesz ugyanezen idő alatt Oroszországtól - főleg ha hozzátesszük, hogy az oroszok ennek egy részét nem is szállították le az idén, mert a HAG vezetéken keresztül csak a rendelt mennyiség harmadát hozzák be (ezt Szijjártó szerint Szerbia felől pótolják majd).
Szeptember 8-án Petr Fiala cseh miniszterelnök személyesen is részt vett a legújabb holland LNG-terminál átadásán, hiszen az eemshaveni létesítmény évi 8 milliárd köbméteres kapacitásából 3 milliárd köbmétert a CEZ cseh energiakereskedő foglalta le a 2022-23-as gázévre. Ugyanazon a napon Szijjártó Péter Peruban tárgyalt, ahol többek között együttműködési megállapodást írt alá a Teqball népszerűsítéséről. A Teqball egyébként Gattyán György, a választások előtt váratlanul pártot alapító milliárdos érdekeltsége.
Míg a szomszédos, tengerpart nélküli országok sorra foglalják le az LNG kapacitásokat távoli kikötőkben, addig a magyar kormány tagjai 0,7 milliárd köbméter orosz gáz beszerzésére hivatkozva fognak kezet mostanában orosz miniszterekkel. Szijjártó egy ilyen nyári moszkvai megbeszélés alkalmával rezzenéstelen arccal hallgatta végig, hogy közös sajtótájékoztatójuk közben Lavrov orosz külügyminiszter előadta, hogy az ukránok a saját katonáikat lövik hátba, és csak ezért lehetnek halálos áldozatai “a különleges katonai műveleteknek”.
A magyar kormány nem vásárolt gázt a háború kitörése óta, csak Oroszországból. Sőt, a magyar kormány igyekszik inkább több gázt vásárolni a Gazpromtól, mint eddig. Miközben a környékbeli EU-s tagállamok arról készítenek terveket, hogyan lehet 2027-ig nulla köbméterre csökkenteni az orosz gázimportot, addig a magyar kormány a 2036-ig érvényes MVM–Gazprom szerződést bővíteni szeretné inkább.
Politikai támogatást a magyar kormánytól az a kezdeményezés sem kapott, amiben a MOL gázvezetékeket működtető leányvállalata, az FGSZ is részt vett nemrégiben. A bolgár, a román, a szlovák és a magyar vezetékes cégek ugyanis megvizsgálták, hogyan lehetne a térségbe azeri gázt hozni a meglévő vezetékeken keresztül. Arra jutottak, hogy minimális befektetéssel, egészen gyorsan évi 5 milliárd köbméter hozzáférhető lenne. Nagyobb erőfeszítéssel pedig akár 20 milliárd köbméter azeri gáz is eljuthatna Közép-Európába.
A magyar kormány egyelőre nem mutat érdeklődést (vagy nem beszél róla), hogy a horvát LNG terminál bővítése után több LNG-t vegyen, miközben a szlovák állami gázkereskedő egyre több kapacitást foglal le a Krk sziget mellett úszó terminálból.
English (US)