már tele lett a lapátom,
a felszálló porszemekben
életem perceit látom.
Az éj megpödri bajuszát,
Hold fénye ragyog az égen,
úgy kóvályog gondolatom,
hová lett eddigi létem.
Szedegetem emlékeim,
de darabokra van törve,
ragasztgatom, de hiába,
sok beleveszett a ködbe.
Egy pillanat volt az egész,
múló szösszenet a Földön,
talán egy apró pislantás,
most létmorzsáimat söpröm.
English (US)