1 év ezelőtt
74
A családi otthonteremtési kedvezménynél (csok) a jegybanki alapkamathoz kötötték anno a büntetést – ha nem születtek meg a vállalt gyerekek –, annak ötszörösében határozták meg. Az időközben bekövetkezett ütemes jegybanki kamatemelések miatt, mint írtuk, brutális büntetésre, akkor 58 százalék feletti büntetőkamatra számíthattak, akik igényelték a támogatást, de nem teljesítették a gyerekvállalást. A kormány azonban lépett szeptember végén, és 5 százalékban maximálták a büntetést.
Mit jelent ez a korábbiakhoz képest összegszerűen, mennyire olvad a büntetés? Nem esett át a ló túloldalára a kormány a maximum 5 százalékos büntetőkamattal? Tényleg az van, hogy akinek esze ágában sincs gyereket vállalni, annak is érdemes felvennie innentől a csokot? A Bankmonitor szakértőjét, Argyelán Józsefet kérdeztük.
Hogy érzékeltesse, mennyire csökkent le a csok-büntetés a büntetőkamat maximálásával, szakértőnk egy példával élt. Egy olyan helyzetet vizsgált, amelyben három vállalt gyermekre igényeltek csok-támogatást, új lakásra, a támogatás összege a maximális 10 millió forint volt, de a tizedik év végére sem születnek meg a vállalt gyerekek, vagy nem mindegyik.
A jegybanki alapkamat szeptember 28-a óta 13 százalék, így a korábbi szabály alapján (az alapkamat ötszöröse volt a büntetőkamat) 65 százaléknyi büntetőkamatra számíthattak a csokosok – ennyivel megfejelten kellett volna visszafizetnie a példában szereplő családnak a felvett 10 millió forintos támogatást. A maximálás miatt viszont csak 5 százalékos kamatot lehet nekik felszámolni.
Így ha egyik gyermek sem születik meg a háromból, akkor a korábbi szabály alapján a mostani alapkamattal számolva (az egyszerűség kedvéért változatlan alapkamattal számolva) 75 millió forint is lehetett volna az egy összegben esedékes visszafizetendő összeg (10 millió forint csok + 65 millió forint büntetés), a maximálással azonban ez már csak 15 millió forint lehet.
Ami még fontos, hogy a változást visszamenőleg vezetik be, vagyis
Argyelán József személyes véleménye, hogy a korábbi büntetés iszonyatosan magas volt, annak korlátozását indokoltnak tartja. Azon viszont lehet szerinte vitatkozni, hogy az 5 százalékban maximált büntetés reális-e. Hozzátette, több helyen is felmerült, megérné-e a lakáshitelt csokra cserélni akkor is, ha az igénylők nem szeretnének gyermeket.
A kérdést nem egyszerű szerinte megválaszolni, mert több szempont is van. Az egyik az, hogy a maximum 5 százalékos csokos büntetőkamat valóban kedvezőbb, mint a jelenleg legkedvezőbb 10 éves futamidejű lakáshitelek 7,60 százalékos kamata. A teljes visszafizetendő összeg azonban már árnyalja a képet: a csokra az új szabály szerint a példában szereplő esetben 10 gyermektelen év után 10 millió forintot kell visszafizetni, plusz 5 millió forint büntetőkamatot, míg a lakáshitelre ennél kevesebbet, összesen 14,4 millió forintot. (A fennálló tartozás csökken a hitelnél, így a magasabb kamat ellenére is kisebb lesz összességében a visszafizetendő összeg.) Nem elhanyagolható különbség az sem, hogy a csoknál a 10. év végén egy összegben kell 15 millió forintot leróni. A lakáshitelt viszont havi egyenlő részletekben kell megfizetni a bank felé.
Persze lehet úgy is gondolkodni, hogy 10 év alatt megspóroljuk a lakáshitel törlesztőrészleteit, és befektetjük, akkor e befektetés hozama révén már valóban jobban lehet járni gyermektelenül is a csokkal, mint a lakáshitellel.
Viszont ha nem ez történik, akkor nem kis feladat egy összegben előteremteni 10 év múlva 15 millió forintot. Ahhoz, hogy folyamatosan félretegyük azt az összeget, ami a törlesztésre kellett volna, hogy a tizedik év végén biztosan meglegyen a 15 millió forint, nagyon nagy tudatosság és előrelátás kell az ügyfelek részéről. Komoly bajba kerülhet az ugyanakkor az, aki nem ezt teszi.
The post Csökkentett büntetés mellett is van kockázata úgy igényelni a csokot, ha nem akarunk gyereket first appeared on 24.hu.
English (US)