Saját magamnak vagyok én útban.
Mellkasomat benyomják gondsziklák,
Agyam medrét gondolatok mossák.
Tükörszemmel homályosan látok,
Szívavarban az érzelem átok.
Kezem-lábam már őskori kőzetek,
Farkasom ordít, féltem őzemet.
Pirosló vérem forr tintakéken,
Úgy száll a szó, mint madár az égen,
Őszülök, hajamban ezüst tincs,
Nekem ez nem ellenég, hanem kincs.
Gondolataimat learatom,
Versek formájában bemutatom.
English (US)