hallottam lombjának bódító zenéjét,
törzséhez simultam meggörnyedt hátammal,
holtakhoz nyújtózó gyökerét fájlaltam,
öleltem derekát, cirógattam hegét,
aszálytól, orkántól ott maradt egy pecsét,
szerettem hűségét - földbe vetett hitét,
lombja oltalmából lehulló tollpihét,
éreztem ágait, hogy hajlott a szélben,
csontos gallyait, hogy roppantak a télben,
ágkörmén nyújtózó smaragd rügyecskéket,
illatos bibékre illanó lepkéket,
átéltem törzsében csordogáló múltat,
láttam apró mókust, mit oltalmaz, bújtat,
árnyas lombja alatt csöpp lányként hintáztam,
éltető gyümölcsét - éheztem, leráztam...
...évszakok forognak, levelek peregnek,
roppannak, zizzenek, tört ágak reccsennek,
öleljétek törzsét, hallgassátok neszét -
lombkorona alatt elhangzó szép mesét...
English (US)