álompilléd álmatlan éjjelen.
Napsugárkéve a virág porában,
s felkelő napod fáradt reggelen.
Mézillat leszek a virágos kertben,
friss kenyérillat őszi hajnalon.
Kereszted imára kulcsolt kezedben,
s megszentelt ima-stóla válladon.
Vagy reményed a reménytelenségben -
tán csillagfény viharos éjszakán.
Egy bárányfelhő az ég kék vizében
ábrándos, őszi késő délután.
Lábnyomod leszek a harmatos réten,
szikrázó hólepel nyár idején.
Ünnepi harangszó vasárnap délben,
s északi fény a déli féltekén.
Vagyok, mi lettem; szolgád s a szerelmed,
akiben mindig magad kerested!
English (US)