Lengyel Zoltán (Zolibá): Alma ballada

1 év ezelőtt 35



bohócdoktor szja 1% felajánlás
Volt egy méhecske, és rászállt egy virágra,
De nem a fehérre, hanem a lilára.
Így fordult az elő, hogy hősünk megfogant,
Kisvártatva egy pici termés kibukkant.

Jött egy ember valami keserű lével,
Majd a jó idő járt arra déli széllel.
Számolatlan jött egyik nap a másikra,
A gyümölcs szépen nőtt, nem esett pánikba.

Elérkezett az augusztus vége,
Almánknak majd kicsattant az egészsége,
A faág a súly alatt majdnem megroggyant,
Így ő pusztán csak "jótevésből" lepottyant.

De nem úszta meg, mert a gazda felvette,
Megtörölte, a garabolyba betette.
Zötyögős utakon került a piacra,
Ott fogta gazduram, s a pultra kirakta.

Érkezett egy szép hölgy ízléses ruhában,
Kiszemelte őt, hisz gyönyörű s hibátlan.
A szakajtóba kerül társként másokkal,
Ekkor barátkozott össze egy citrommal.

A gazdasszony házánál egy rossz mozdulat,
S ekkor jött egy újabb váratlan fordulat.
Véletlen kigurult a nő kosarából,
Még el sem köszönt savanykás barátjától.

Sebesen gurult a füves domboldalon,
De nem állt meg a kőkemény sziklafalon,
Továbbgördült egy olyan alkalmas helyre,
Ahol rátalált esőre, napra, csendre,

És akkor azon az ideális földön
Késztetés érzett, hogy nyomban szárba szökjön.
Ezért, mint kinek gyökeret vert a lába,
Apró szálakkal belebújt a talajba.

Tavasszal kiserkent egy kicsi almafa,
Büszkén, sudáran telt élete hajnala,
Noha teljesen egyedül állt a lankán,
Sosem érezte magát teljesen árván.

Egyre csak növekedett, immáron serdült,
Egyszer csak kis rügy pattant, s az ágra került,
Aztán egy méhecske rászállt a virágra,
De nem a fehérre, hanem a lilára...
Olvassa el a teljes cikket
Hírek, információk, naprakészen! Hírek, érdekességek, Neked!