Ahogy a virág hullatja szirmait.
Elsodorja a szél őket egymástól,
Nem tudni, hol vannak a sírjaik.
Cseppkönny csillog a sziromnak helyén,
Idővel majd felszárad, nagy-sokára.
Ez az élet nagyon sokszor túl kemény,
Ami nem múlik el, az a bánat
A bosszú könnyedén szárba szökken,
Ha fáj a fiúnak, fáj az apának.
Újra csodaszép szirmok száma csökken,
Nem lesz béke soha e világba`.
English (US)