Még nyáron, a miniszterelnök fizetését is megemelő salátatörvényben fogadták el a büntető törvénykönyv (Btk.) módosítását is, amelyben a katonai jog terén vezettek be néhány változtatást. Ez összefügg az átalakított honvédelmi törvénnyel és egy 2020-as alaptörvény-módosítással is. Emellett november 1-jétől jön a könnyebben elrendelhető szükségállapot és az „összehangolt védelmi tevékenység” is – írta meg a Telex. A hírportál a módosításokkal kapcsolatban több politikust is megkérdezett. Bár az Országgyűlés honvédelmi bizottságának kormánypárti elnöke szerint a bevezetett változások csupán technikai jellegűek, az ellenzéki alelnök úgy véli, azért vannak benne érdekes részek.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a Magyar Honvédség toborzó napján a Hõsök terén 2022. október 16-án. (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)
Az átalakítások része, hogy a Btk. egy nyári módosításával egy 2012-ben elfogadott rendelkezést változtattak meg, miszerint a kibúvás a katonai szolgálat alól és a hadkötelezettség teljesítésének korlátozására vonatkozó rendelkezések akkor is alkalmazhatóvá válnak, ha a kormány még csak benyújtotta a hadiállapotról szóló javaslatot, így nem kell megvárni, míg hivatalosan is hadiállapotot hirdetnek. A változtatás révén azok, akik nem akarnak bevonulni, vagy igyekeznek megakadályozni besorozhatóságukat, gyakorlatilag szinte azonnal szankcionálhatók.
Idetartozik, hogy aki megjelenési vagy bevonulási kötelezettségének nem tesz eleget, illetve testét megcsonkítja, egészségét károsítja, vagy megtévesztő magatartást tanúsít, bűntett miatt öttől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A Telex szerint a mostani módosítást többek közt magyarázhatja a szomszédunkban zajló háború is, azonban a Btk. módosításának hátterében technikai okok is állnak: az említett 2020-as, kilencedik Alaptörvény-módosításban hatról háromra csökkentették azon esetkörök számát, amelyek különleges jogrend esetén bevezethetők: hadiállapot, szükségállapot és vészhelyzet. Ehhez kellett igazítani bizonyos szabályozásokat is.
Kósa Lajos, a honvédelmi bizottság kormánypárti elnöke azzal kapcsolatban, hogy nem kell megvárni az Országgyűlés jóváhagyását a hadiállapot kihirdetésével, azt mondta, hogy ez korábban is így volt, csak más (megszűnő) rendkívüli helyzetek alatt volt szabályozva. Harangozó Tamás, a honvédelmi bizottság kormánypárti elnöke ugyanakkor a portálnak azt mondta, arra azért eddig szükség volt, hogy az Országgyűlés hadiállapotra vonatkozó döntése előtt felmérhessék a behívásra várók egészségi állapotát, így a behívás minél hamarabb megtörténhessen.
Ez a rendelkezés gyakorlatilag lehetővé teszi, hogy az alkalmassági vizsgálat már a hadiállapot kihirdetését megelőzően elkezdődhessen.
The post Nehezebb lenne elkerülni a besorozást first appeared on nlc.
English (US)