Florence Y. Pan szövetségi bíró hétfőn döntött úgy, hogy az amerikai igazságügyi minisztériummal ért egyet, és megakadályozta, hogy az Egyesült Államok (és a világ) egyik legnagyobb kiadóvállalata, a Penguin Random House felvásárolja az ország (és a világ) egy másik legnagyobb kiadóvállalatát, a Simon & Schustert.
A döntésnek nagy jelentősége van a piaci szempontból is, a gigantikus felvásárlást régóta kritizálták amiatt, hogy az egybeolvadás után tovább szűkülne és kevésbé lenne sokszínű a könyvpiac, de olyanok is nagy figyelemmel követték az ügyet, akik a Biden-kormány monopóliumokkal szembeni keményebb fellépésének egyik első állomásaként tekintettek a perre.
Pan is azt emelte ki indoklásában, hogy a kormány meggyőzően érvelt amellett, hogy az egybeolvadás jelentősen ártana a versenynek az amerikai bestseller könyvkiadás piacán. A teljes indoklást egyelőre nem lehetett megismerni, mert mint a New York Times írja, mindkét fél számára bizalmas információkat tartalmaz, így előbb ügyvédjeiknek ki kell takartatni azokat, és majd utána válhat hozzáférhetővé.
A Penguin mögött álló Bertelsmann jelezte, hogy fellebbezni terveznek a döntés ellen. Szerintük a döntés igazából az olvasókkal és a szerzőkkel szúr ki, miközben az amerikai kormány csak a világ legjobban fizetett íróinak érdekeit képviselte, szemben a fogyasztókéval.
A New York Times megjegyzi, hogy a döntés mindenképp győzelem a kormány számára, amely az élesebb monopolellenes fellépés szándékának bejelentése óta többször is hiába képviselte álláspontját a bíróságok előtt. A minisztérium hétfői közleménye szerint az ítélettel az olvasók és a szerzők is nyertek, a tervezett felvásárlás után mérséklődött volna a verseny, kevesebb pénzt kaphattak volna a szerzők, és csökkent volna a megjelenő könyvek, ötletek, történetek száma, ami végső soron a demokráciát is szegényítette volna.
A tárgyalás során, amit az amerikai irodalmi elit is szorosan követett, hiszen korábban nem ismert részletek derültek ki a kiadóóriások működéséről, a Penguin és a Simon & Schuster vezetősége is a megállapodás mellett érvelt, szerintük ugyanis ez költségcsökkenést okozna a kiadónál, és ezért több pénzük lenne könyvekre.
A kormány legismertebb tanúja Stephen King volt, aki amellett érvelt, hogy az összeolvadás különösen kártékony lenne a kezdő íróknak. King könyveit a Simon & Schuster alá tartozó Scribner adja ki, így gyakorlatilag saját kiadója ellen érvelt. A világ legismertebb horrorszerzője hétfőn azt írta a New York Timesnak, hogy nagyon elégedett a tárgyalás kimenetelével. Szerinte a könyvpiac további konszolidációja lassan, de biztosan károkat okozott volna az íróknak, az olvasóknak, a független könyvesboltoknak és a kis kiadóknak is. Szerinte a könyvkiadásnak inkább a kulturális növekedésről és az irodalmi teljesítményekről kéne szólnia, nem pedig a vállalati mérlegbeszámolókról.
A kormány fő érve amúgy az volt, hogy az összeolvadás után a szerzők kevesebb helyre vihetnék a műveiket, ami kisebb előlegeket, kevesebb megjelenő címet és kevésbé sokszínű kínálatot jelentene.
A Penguin 2,175 milliárd dollárt fizetett volna a kisebb, de jelentős méretű kiadóért. A New York Times megjegyzi, hogy az elmúlt évtizedekben a kiadópiac már eleve jelentős mértékben konszolidálódott, felvásárlások és egybeolvadások révén a nagyobb kiadók sorra szorították ki kisebb riválisaikat, és mára mindössze pár nagyobb kiadóvállalat maradt az Egyesült Államokban.
English (US)