Nem lesz magyar bajnokságban játszó idegenlégiós az Eb-n

1 hónap ezelőtt 5



bohócdoktor szja 1% felajánlás

A magyar bajnokság nincs ott a legszínvonalasabb európai bajnokságok között. Az NB I. lassú, többnyire innovációktól mentes, a Ferencvároson kívül nincs esélye más hazai csapatnak európai kupában csoportkörbe jutni.

Akiknek lehetősége van megpróbálni, azok hamar elvéreznek. Tavaly a Konferencia-liga csoportkörbe jutó Ferencvároson kívül három magyar csapat próbálkozott, de a Kecskemét lett, a Zalaegerszeg horvát csapattal szemben maradt alul. Egyedül a Debrecen tudott párharcot nyerni, az örmény bajnokság negyedik helyezettjét verték tizenegyesekkel, hogy aztán a következő körben egy idegenbeli 0-0 után egy hazai 5-0-s vereségbe fussanak bele az osztrák Rapid Wien ellen. Nem lóg ki a sorból a tavaly éppen nem, de előtte már rendre európai kupainduló Felcsút sem.

A magyar bajnokságban játszók mégis időről-időre felbukkantak a válogatottakban, az utóbbi években számos játékost válogattak be az NB I.-ből az Európa-bajnokságra, Afrika-bajnokságra, világbajnokságra.

Idén viszont a magyar válogatotton kívül egy csapat sem válogatott be NB I-es játékost az Eb-keretébe.

Kik azok az akik?

2014-ben a magyar klubfutball lábadozott a kilencvenes, kétezres évek okozta fájdalmas sebekből. A bundabotrányok már eltűnőben voltak, a Debrecennek volt pár igen szép európai kupasikere (igaz, oda is beférkőzött a bundagyanú), a bajnokság évről-évre egyre profibban lett megszervezve, sorra jelentették be a stadionprojekteket. A 2014-ben a világbajnokságra készülő boszniai válogatott beválogatta a Ferencváros fiatal játékosát, Muhamed Besicet. Hosszú idő után először érezték úgy a magyar futballt követők, hogy nekünk is van valami közünk az elithez. A válogatott ekkor már jó ideje nem jutott ki semmilyen világversenyre, világsztár magyar futballistánk pedig nem volt (Dzsudzsák Balázs karrierjét ekkor már a rossz döntések és a sérülések megpecsételték).

Besic beválogatása egyben egy új korszak kezdetét jelentette. Az egyre tudatosabban, külföldiekkel építkező Ferencváros megpróbált a nemzetközi piacnak felépíteni focistákat, a folyamatos szintlépéseknek köszönhetően pedig már egyre jobb játékosok leigazolása is elérhetővé vált. A 2016-os Eb-n a szlovák válogatottban ott volt a csatár Stanislav Sesták, a 2021-es Eb-n az ukránoknál Olekszandr Zubkov, a szlovákoknál meg Róbert Mak. A legutóbbi Eb-re a Mol által pénzzel kitömött, a Fradit másolni próbáló Fehérvár is tudott játékost delegálni, az észak-macedóniai csapatba Visar Musliut. De a verseny győztese a Ferencváros lett, akik az egyik román középcsapatból igazolt Aissa Laïdounit emelték magasabb szintre, a tunéziai világbajnoki résztvevővé (2022), majd Bundesliga játékossá vált.

Afrikai színtér

Az Afrikai Nemzetek Kupája sosem tartozott Magyarországon az év legjobban várt sporteseményei közé, télen van, amikor nincs nagy fociláz, nem közvetíti a tévé, röviden: nem érdekli az embereket.

Az elmúlt években mégis egy igen fontos tényezővé vált az AFCON a magyar sportpiacon. Látványosan javult, hogy hány Magyarországon játszó játékost hívtak be az afrikai tornára. 2021-ben hat játékos is bekerült a magyar bajnokságból - három a Ferencvárosból, kettő a Fehérvárból - a válogatottak keretébe. A Ferencvárosból a marokkói keretben ott voltak a Mmaee-testvérek (akik végül balhés körülmények közt lemaradtak a következő évben a vébéről, azóta pedig nem is szerepeltek a válogatottban, de ez az ő döntésük volt). A tunéziai válogatottban ott volt a már említett Laïdouni is.

A Fehérvárból a Zöld-foki szigetekbe beválogatott Stopira nagy kedvenc idehaza is, nemrég megkapta a magyar állampolgárságot, Orbán Viktor is szeretettel beszél róla. A gambiai Lamin Jallow valószínűleg az edzett Fehérvár szurkolóknak sem ugrik be elsőre, nem is csoda, a kölcsönjátékos mindössze hét meccsen játszott, gólt nem is lőtt, pedig azt várták tőle. A hatodik ember meglepetésre nem valamelyik másik NER-fellegvárból lett beválogatva, hanem a másodosztályú Nyíregyházából. Yasin Hamed a szudáni válogatott egyetlen légiósa volt, egy Svédországban játszó csapattársával együtt.

2023-ban már csak a ferencvárosi-tunéziai Ben Romdhane volt az, aki az AFCON-ra utazhatott.

Esély sem volt

Az, hogy az NB I.-ből most nem hívtak be az Európa-bajnokságra más válogatottak játékost, sokkal inkább a realitás, mint ami eddig volt. A magyar bajnokság a kirívó kivételeket kivéve nem egy piacképes liga, abból, hogy ennyi éven át termelt játékosokat a legmagasabb válogatott szintre, elsősorban a Ferencvárosnak köszönhető.

A mostani hiány pedig nem meglepő. A Ferencvárosnak a mögöttünk hagyott szezonban brazil, ecuadori, suriname-i, elefántcsontparti húzóemberei voltak, kiegészülve olyan országból érkezett játékosokkal, akiknek semmi esélye nem volt kijutni az Eb-re, például Lettország, illetve voltak olyanok is, akik közel kerültek ehhez, de végül nem sikerült, mint például Izrael, Örményország vagy Bosznia-Hercegovina.

Ahhoz, hogy megállapítsuk mennyit fejlődött a magyar klubfutball az utóbbi egy évben, várnunk kell az Európa-bajnokság végéig. Az európai kupasorozatok selejtezői idén július 9-én indulnak, benne a Ferencvárossal (Bajnokok-ligája), a Pakssal (Európa-liga), illetve a Felcsúttal és a Fehérvárral (Konferencia-liga).

Olvassa el a teljes cikket
Hírek, információk, naprakészen! Hírek, érdekességek, Neked!