Nem tragédia, csak megalázás – nyolc éve taposták földbe a brazil válogatottat

Az 1950-es világbajnokság kapcsán már írtunk az El Maracanazóról, a brazil labdarúgó-válogatott kínos kudarcáról, amikor topfavoritként és házigazdaként 2-1-re elveszítette az Uruguay elleni finálét a Maracanában. A vereség után teljes volt a káosz, a szurkolók be akartak törni a pályára, volt, aki a lelátóról vetette a mélybe magát. Az uruguayi játékosok állítólag két napig nem merték elhagyni a szállodájukat, míg Flávio Costa brazil szövetségi kapitányt tíz nappal a döntő után is géppisztolyos, motoros rendőrök kísérték.

64 évvel később még nagyobb pofont kapott a brazil futball, de a németek elleni 7-1-es KO az elődöntőben mégsem okozott ekkora égszakadást-földindulást. A Belo Horizonte-i Estádio Mineiraóban 58 ezer szurkoló szájtátva bámulta a csodát – ki örömmel, ki dühösen. A mérkőzés megkapta az El Mineirazo jelzőt, az argentin La Prensa úgy fogalmazott, az asszociáció elkerülhetetlen minden alkalommal, amikor Brazília jelentős vereséget szenved el. „Alcides Ghiggia gólja, amely Uruguay világbajnoki címét jelentette, mindig egy tőrdöfés lesz a brazil futballszurkolók szívébe” – írta a lap.

Ugyanakkor a Four Four Two angol magazin megjegyezte, ez csupán egy szomorú vígjáték volt, és nem hasonlítható az 1950-es tragédiához.

Döbbenet a vb-elődöntőben

Az várható volt, hogy a hazaiak megérzik majd a sérült Neymar és az eltiltott Thiago Silva távollétét, ennek ellenére bátrabban kezdtek.

Pedig a város vibrált a győzelem reményétől, a stadionban még nagyobb volt a pezsgés. Zengett a „visszatért a bajnok” (o campeão voltou) és a „hiszek” (eu acredito) kiáltásoktól, a lelkesedés mindenkit magával ragadott, ha a szurkolók határozták volna meg a játék végkimenetelét, akkor nem lett volna probléma.

A 11. percben aztán jött a pofon: az első német szöglet után Thomas Müller senkitől sem zavartatva megszerezte a vezetést. A 16. percben Miroslav Klose első lövését még védte Julio César, de a duplázást már nem hagyta ki a történelmet író csatár, akinek ez volt a 16. vb-gólja (2-0). Brazília teljesen szétesett, a 25. és a 26. percben Toni Kroos duplázott (4-0), a 29. percben Sami Khedira is betalált (5-0).

Szünet után a cserékkel frissítő brazilok számtalan helyzetet kidolgoztak, de Manuel Neuer mindent kivédett, a 69. percben pedig jött a hatodik André Schürrle révén, tíz perccel később ugyancsak ő talált be (7-0). A kínos kiütésen Óscar a 90. percben kozmetikázott, így 7-1 lett a vége.

Korábban csak egyszer páholták el ennyire a brazil labdarúgó-válogatottat, 1920-ban Uruguay győzte le 6-0-ra. Ráadásul a csapat hazai környezetben 62 tétmérkőzést követően kapott ki ismét – 1974-ben Peru 3-1-re verte.

„Véget sem ért az első félidő, amikor a brazil közönség már ironikusan ollézott, minden német passznál. Amikor Klosét, a világbajnokság új gólkirályát lecserélték, mindenki tapsolt, közben az addigi rekorder brazil Ronaldót kifütyülték, amikor megjelent a képernyőn.

A Mineirazo nem olyan volt, mint az 1950-es Maracanazo. Megaláztatás? Igen. Tragédia? Nem annyira. Akad néhány könnycsepp a lelátón, ahogy a meccs véget ért, de elmaradtak az utcai zavargások

– írta a Four Four Two futballszaklap brazil tudósítója.

Haiti és Zaire nyomában

De Brazíliának nem csupán a vereség volt fájó, hanem az is, hogy a másik elődöntőt gól nélküli 120 perc után tizenegyesekkel Argentína nyerte meg Hollandia ellen. Márpedig annál nagyobb szégyent nem tudtak volna elképzelni a drukkerek, hogy az ősi rivális 2014. július 13-án a Maracanában ünnepeljen aranyérmet.

Szerencséjükre ez elmaradt, hiszen a németek – Mario Götze 113. percben szerzett góljával – győztek a fináléban.

De statisztikailag is akadt szégyenkezni való: világbajnokságon korábban mindössze két válogatott kapott az első 45 percben öt gólt: 1974-ben Haiti (Lengyelország 0-7) és Zaire (Jugoszlávia 0-9). Kínos ilyen társaságban mutatkozni.

Katasztrofális és szörnyű

Luiz Felipe Scolari brazil szövetségi kapitány úgy fogalmazott, élete legrosszabb napját élte át, amikor tehetetlenül nézte Németország 7-1-es sikerét, és a brazil futballtörténelem legmegalázóbb eredményét. „Ha futballistaként, edzőként vagy testnevelő tanárként gondolnék az életemre, azt hiszem, ez volt a legrosszabb napom. Kérem a brazil embereket, bocsássanak meg ezért hibáért. Sajnálom, hogy nem jutottunk be a döntőbe” – mondta.

„Egy nagyszerű csapat ellen veszítettünk, amelynek megvolt a képessége ahhoz, hogy hat-hét perc alatt négy gólt szerezzen” – tette hozzá Scolari, aki katasztrofálisnak és szörnyűnek minősítette az eredményt. Ugyanakkor hozzátette, az élet megy tovább.

„Amikor a meccs után beszéltünk a németekkel, azt mondták, még ők sem tudják, hogyan történhetett meg, hogy öt lövésből öt gólt szereztek.

Ők a világbajnokság legjobb meccsét vívták, mi pedig a legrosszabbat. Ez volt a különbség.

Amit tudni kell a vébéről

• Miután a FIFA úgy döntött, hogy más-más földrészekre viszi a világbajnokságot, a 2014-est Dél-Amerikának szánta. Formálisan csak Brazília és Kolumbia jelentkezett, de utóbbi gyorsan kihátrált, így a brazilok 2007. október 30-án hivatalosan is megkapták a rendezési jogot. Mivel a 2010-es vébét a Dél-afrikai Köztársaságban rendezték, ez lett sorozatban a második, Európán kívüli torna.
• Egyetlen újonc mutatkozott be, Bosznia-Hercegovina. A többiek közül Kolumbia 16, Belgium és Oroszország egyaránt 12 év kihagyás után kvalifikálta magát.
• A magyarok ezúttal is lemaradtak, az Egervári Sándor vezette csapat ugyan Andorrát és Észtországot oda-vissza verte, a törököktől négy pontot is szerzett, de a hollandok és a románok elleni 4-17-es gólkülönbség és egy pontocska kevésnek bizonyult. Az amszterdami 8-1-es zakó után Egervári lemondott, az utolsó, Andorra elleni hazai 2-0-s győzelemkor már Csábi József ült a kispadon.
• A vébén sok újdonságot is bevezettek, először használtak gólvonal-technológiát, valamint a szabadrúgások helyét jelző habot, itt tartottak először mérkőzés közben ivó/frissítő szünetet, és erre a tornára vezették be a biológiai útlevelet is.
• A legkínosabb kudarc a spanyoloké lett, akik Olaszország 1950-es és 2010-es, Brazília 1966-os és Franciaország 2002-es bukásához hasonlóan már a csoportkörben kiestek címvédőként.
• Nem lehetett büszke a teljesítményére Anglia és Olaszország sem, hiszen Costa Rica és Uruguay mögött zárva ugyancsak három meccs után estek ki. Anglia ráadásul nyeretlenül: az olaszoktól és az uruguayiaktól 2-1-re kapott ki, Costa Rica ellen pedig gól nélküli döntetlent ért el.
• A vb legizgatottabb embere címet a mexikói szövetségi kapitány, Miguel Herrera érdemelhette volna ki, aki olyan érzelemdúsan meccselt a kispadoknál, hogy külön kamerát kellett ráállítani, nehogy lemaradjunk valamilyen gesztusáról. Csapata 0-0-t játszott a brazilokkal, legyőzte Kamerunt (1-0) és Horvátországot (3-1), a nyolcaddöntőben azonban úgy esett ki Hollandia ellen, hogy a 88. percben még vezetett (1-2). A kapitány egy évvel később Arany-kupát nyert csapatával, de miután a philadelphiai repülőtéren majdnem megvert egy kritikus tv-riportert, menesztették.
  

• Bár Pelé 1977-ben kijelentette, hogy 2000-re egy afrikai csapat nyeri meg a világbajnokságot, a jóslata nem vált be. Nyolc éve Kamerun épphogy eljutott a tornára, a játékosok ugyanis addig nem voltak hajlandóak gépre szállni, amíg ki nem fizették nekik a kvalifikációért járó a bónuszokat. A vébén aztán nem volt köszönet a játékukban, három vereséggel, 1-9-es gólkülönbséggel kiestek. Ghána is balhézott, két legjobb játékosukat – Sulley Muntarit és Kevin-Prince Boatenget – a Portugália elleni utolsó meccsük előtti napon hazaküldték, mivel egy fizetési vitát követően botrányt okoztak.

The post Nem tragédia, csak megalázás – nyolc éve taposták földbe a brazil válogatottat first appeared on Rangadó.