Nem lehetek elég hálás a Fortepannak. Nélkülük sokkal kevesebb lenne az új kiadványunk, a Nem tudhatod. Már A gyilkosok emlékműve című filmünk sem jöhetett volna létre a fotóarchívum szabad felhasználású képei nélkül. Nemcsak arról van szó, hogy a különböző szövegek, narrációk és interjúk mellé remek illusztrációkat találtunk. A Fortepan többet nyújt. Magyarország eltűnt helyei, épületei, tárgyai, tájai, hangulatai, különböző társadalmi csoportjai legtöbbször amatőr, hétköznapi nézőpontból elevenednek meg úgy, ahogy máshol nem.
A gyilkosok emlékművéhez az archívum segítségével képesek voltunk rekonstruálni a negyvenes évekbeli 12. kerületet, annak lakóit, közlekedését, családi életét, üzleteit, fodrászatait, pékségeit, villáit. Egy nagyrészt eltűnt világot tudtunk felépíteni a Fortepanról. Új könyvünkben így elevenedett meg a hatvanas évek Balatonalmádija, vagy éppen a világháború alatti munkaszolgálat, és itt akadtunk rá a kiadvány egyik főszereplőjének jellegzetes gépkocsitípusára, egy korabeli Fiat Topolinóra is.
A Radnóti-gyilkosság kutatásairól szóló kötet írásakor – miközben minden új névnél, helyszínnél, ismeretlen tárgynál megnyitottam a Fortepant – beleakadtam egy különleges képsorozatba, amihez többször visszatértem. A képeken Gyarmati Fanni és férje, Radnóti Miklós is felbukkannak. A sorozatot a Paczolay család adományozta a Fortepannak, és egy jelmezes házavató buli csoportképei láthatóak rajta.
A fotók a Gül Baba utca 36-os házban készültek 1938. január 15-én. Ezt azért lehet pontosan tudni, mert az egyik kép másolata szerepel Gyarmati Fanni hagyatékában is. A fotó hátoldalán olvasható a helyszín és a dátum. (A Fortepanon lévő verziók mellett az 1936 és az 1939-es dátum szerepel, amik nem egészen pontosak. A kereshetőség érdekében akkor is rendelnek egy körülbelüli dátumot a képekhez, ha nem ismert a készítés időpontja. Ebben az esetben is hozzávetőleg helyesen lőtték be az évszámot.) A pontos dátum segítségével Gyarmati Fanni naplójában élménybeszámolót is találtam az estéről és az előkészületekről:
Január 14. Hülyemód pont mára, péntekre, amikor holnap jön a nagy estély, annyi lótni-futni valóm maradt. A paraszt holmik összeszedése stb., és este vendégek, búcsúzás a Kati sógornőtől, azonkívül Vasék, Déry Tibor és… (befejezetlen mondat).
Január 15. Egész nap lótás-futás, munka, Gladysnek fogát operálják, és hiába akarok este előtt még pihenni, nem lehet, mert akkor rohanok rendbe szedetni az arcomat. Este hazajövet nagy kíváncsisággal és izgalommal Anyuska vár és Hermi. Segítenek öltözködni, és mire készen vagyok, igazán szép egységes stílus, öröm maradt meg az egészből, de ez is jólesik. Este 10 felé indulunk. Mik a Bruckner Gyuritól kapott egy autószerelő-ruhát, meg egy demonstratív franciakulcsot. Odaérve az a legkomikusabb, hogy az álarc alatt is nyilvánvalóan rém sok idegen pofa van. Egész menekülve bújunk össze Bálintékkal (Bálint György és felesége Csillag Vera – a szerk.), akik Rivelseknek vannak öltözve, vörös majomábrázattal. Azután, amikor lekerülnek az álarcok, lassan megindul az evés-ivás, mulatozás. Kisebb-nagyobb zökkenőkkel és szélcsendekkel tart kb. 6 óráig. Rémséges csömör lep el ilyenkor utána, és megbánom, hogy az egészbe belementem. Csak annak örülök, hogy most lehet két teljes napot aludni.
A Nem tudhatod ITT megrendelhető.
A sorozat egyfelől azért volt nagy találat, mert a Nem tudhatod több fontos alakja egyszerre szerepel rajta. Például Bálint György író, kritikus, a két háború közötti időszak kiemelkedő alkotója, Radnóti barátja, mentora, akihez a költő az Ötödik eclogát írta. Szerepel a képeken Schöpflin Gyula, Schöpflin Aladár fia, és a későbbi fideszes EP-képviselő, Schöpflin György apja. Schöpflin Gyula szorosan kapcsolatban állt Radnótival és feleségével. Sőt, Gyarmati Fanni naplójából tudjuk, hogy Radnótiné egy időben plátói vonzalmat érzett Schöpflin iránt. Radnóti utolsó, hivatalos temetésén a Kommunista Párt nevében ő mondta a gyászbeszédet, nekrológjából pedig világosan kiderül, hogy Radnóti teljes környezete az elejétől fogva tisztában volt azzal, amiről utána évtizedekig hallgatni kellett, hogy kik ölhették meg a költőt. ‘45 után Schöpflin Gyula lett a Magyar Rádió programigazgatója, így aktívan részt vehetett a Radnóti-emlékezet építésében.
A képeken feltűnik Ortutay Gyula, akiből a háború után a Magyar Központi Híradó elnöke, majd vallás- és közoktatásügyi miniszter lett. A 1945 utáni időszak egyik nagy hatalmú „keresztapja”, ahogy Ungváry Krisztián nevezte őt. Ő volt Radnóti legjobb barátja. Utolsó verseit is rá hagyta: a Bori noteszbe öt nyelven írta bele, hogy az esetleges megtaláló Ortutay címére juttassa el a füzetet. A korai Radnóti-kultusz építésének talán legjelentősebb alakja volt. De akkor, amikor a képek készültek, a társaság tagjai még egyáltalán nem számítottak befolyásos figuráknak. Csupán egy értelmiségi társaság: zenészek, írók, kutatók, kritikusok, akik összegyűltek a házigazda, Péter András művészettörténész és felesége, Nagy Veronika meghívására.
Nem csupán az összeverbuválódott társaság és a hajnali önfeledt ökörködés egyedi hangulata miatt érdekes a kép, hanem egy abszurdnak tűnő részlet miatt is.
Az egyik képen látható a 34 éves Keresztury Dezső, a legendás író, irodalmár, későbbi parasztpárti kultuszminiszter (Ortutay Gyula előtt ő töltötte be ezt a pozíciót). Keresztury – nekem legalábbis úgy tűnik – a bálra Charlie Chaplinnek öltözhetett. Erre utal a kis fekete bajusz és a kezében tartott sétapálca. A képen viszont mintha kilépett volna a szerepéből, és karaktert váltott volna. Keresztury széles vigyorral, oldalra simított hajjal karlendít a fotón. Bár ekkor még nem készült el az 1940-es Diktátor, amiben Chaplin Hitlert parodizálja, a két karakter közötti összecsengés akkor is mindenki számára evidens volt.
1938-ban ebben semmi különösen botrányos nem lehetett. Nálunk a családi legendárium része, hogy a pesti zsidóság mennyit nevetett Hitleren, a vörös fejjel üvöltöző, kalimpáló, kefebajszos, groteszk paprikajancsin, aki később milliók értelmetlen halálát okozta. De mégis, a mából visszanézve borzongató, ahogy a hitlerkedő Keresztury előtt kacag zsidó származású felesége, Seiber Mária, és egy halom később zsidónak minősített barátja, akik pár év múlva a hitleri ideológia áldozatai lettek. A képeken szereplő művészek közül meglehetősen sokan hamarosan odavesztek.
Az 1944-ben meggyilkolt Radnóti Miklóson túl a csoportképen szerepel Reitzer Béla szociológus, aki 1942-ben, 31 évesen a Don-kanyar közelében munkaszolgálatosként tűnt el. Azóta sem lehet tudni, hogy pontosan mikor és milyen körülmények között vesztette életét. Ortutay Gyula naplójában 1954-ben így írt legjobb barátai elvesztéséről: „Tíz éve már halott Miklós. S tudok nélküle élni, Béla [Reitzer Béla] nélkül élni – legjobb barátaim nélkül, kik a lelkiismeretet, az ítéletet és a szeretet szavát jelentették számomra, akik tán sok hibámat, megalkuvásomat nem is engedték volna elkövetnem. Hányszor megfeledkeztem róluk. Tíz éve halottak, s Miklóst 11 éve is elmúlt, hogy utoljára láttam.” (1954. január 29.)
Péter András művészettörténészt, a házigazdát 1944-ben a nyilasok hurcoltak el, majd kivégezték. Bálint György, aki a korszak egyik legkiemelkedőbb magyar írója, újságírója, kritikusa volt, munkaszolgálat közben tűnt el 1943-ban Ukrajnában.
ÖTÖDIK ECLOGA
/ Bálint György emlékére
/ TÖREDÉK
Drága barátom, hogy dideregtem e vers hidegétől,
hogy rettegtem a szót, ma is elmenekültem előle.
Félsorokat róttam.
Másról, másról igyekeztem
írni, hiába! az éj, ez a rémes, rejtekező éj
rámszól: róla beszélj.
És felriadok, de a hang már
hallgat, akár odakint Ukrajna mezőin a holtak.
Eltüntél.
S ez az ősz se hozott hírt rólad.
Az erdőn
újra suhog ma a tél vad jóslata, húznak a súlyos
fellegek és hóval teli újra megállnak az égen.
Élsz-e, ki tudja?
Ma már én sem tudom, én se dühöngök,
hogyha legyintenek és fájdalmasan elfödik arcuk.
S nem tudnak semmit.
De te élsz? csak megsebesültél?
Jársz az avarban az erdei sár sürü illata közt, vagy
illat vagy magad is?
Már szálldos a hó a mezőkön.
Eltünt, - koppan a hír.
És dobban, dermed a szív bent.
Két bordám közt már feszülő, rossz fájdalom ébred,
reszket ilyenkor s emlékemben oly élesen élnek
régmondott szavaid s úgy érzem testi valódat,
mint a halottakét -
Mégsem tudok írni ma rólad!
(Radnóti Miklós, 1943)
Joó Tibor történetfilozófus 1945. március 1-én 44 évesen halt meg Budapest ostroma alatt, egy repesz okozta a halálát. Hevesi András író, újságíró csupán egy évvel a kép elkészülte után, 1939-ben Franciaországba emigrált, ahol beállt a francia hadseregbe, hogy önkéntes katonaként harcoljon. Az egyik korai német támadás során, 1940 nyarán elesett a lotaringiai harcmezőn. Halász Gábor kritikus, irodalomtörténész, író Sárközi Györgyhöz és Szerb Antalhoz hasonlóan a balfi kényszermunkatáborba került. Tisztázatlan körülmények között halt meg.
Ezek a hajnali, spicces hangulatú képek azért erősek, mert magukba sűrítenek egy eltűnt, illetve eltüntetett magyar világot. Alkotó emberek, magyar művészek, akik 1938-ban még együtt ökörködtek, majd hamarosan nyomtalanul eltűntek. Nem sokan emlékeznek ma már rájuk. Ezt látva nem is meglepő, hogy Radnóti Miklós barátai minden befolyásukat latba vetették, hogy a harmincas, negyvenes években még alig ismert költő alakja, életműve, sorsa ne merüljön feledésbe. A Nem tudhatod arra keresi a választ, hogy Radnóti hogyan emelkedett a legnagyobbak közé, kik és hogyan építették fel a körülötte kialakult kultuszt, és közben másokat hogyan felejtettünk el örökre.
A Nem tudhatod ITT megrendelhető.
A Fortepan ebben az esetben nem csupán kiegészítette, hanem alakította, formálta is a munkánkat. Köszönet – és köszönet a képek adományozóinak is.
A kiadványhoz és a videóhoz felhasznált képek adományozói: Gábor Viktor, Barbjerik Ferenc, Mészáros Zoltán, Erky-Nagy Tibor, Lencse Zoltán, Magyar Rendőr, UVATERV, Pohl Pálma, Urbán Tamás, Reményi József, Németh Tamás, Kotnyek Antal, dr. Szántó István, Ludovika, Fortepan, Hunyady József, Kieselbach Tamás, Nagypál Géza, Horváth József, Fucskár József Attiláné, Eisner Ferenc, Lakatos Mária, Paczolay család, Berkó Pál, Kotnyek Antal, Bojár Sándor, UVATERV, Vörös Hadsereg, Németh László Társaság, Fortepan/Album029.
English (US)