Vörös diktatúrától tartották Peruban, de káoszkormányzást kaptak

1 év ezelőtt 69



bohócdoktor szja 1% felajánlás

A 2017-es pedagógussztrájk vezetőjéből lett szocialista politikus, Pedro Castillo a semmiből hódította el az elnökséget a nagy befolyással rendelkező Fujimori klántól Peruban. A tavaly júniusi választáson úgy sikerült legyőznie a politikai elitet, hogy előtte semmilyen más választott tisztséget nem viselt. A földműves családból származó, egykori falusi tanár azóta össztűz alatt áll.

Másfél éves hivatali ideje alatt négy különböző kabinetet és 67 minisztert nevezett ki (hatnaponta egyet), és kétszer indítottak ellene impeachmentet (alkotmányjogi panaszt). A hónapok óta dúló korrupciós botrány, amely a marxista-leninista Castillót, annak családját és szövetségeseit is érinti, minden eddiginél jobban megrengette az elnök pozícióját, és tartós politikai válságot eredményezett az országban.

Castillo ellen hat bűnügyi eljárás folyik egyszerre, ami példa nélküli az ország történetében. Az elnök az összes ellene felhozott vádat tagadja, az ügyészség puccskísérletének nevezve azokat. 

A helyzet a perui választókat is megosztja: Castillo hívei politikailag motivált támadásnak tartják a vádakat, míg mások azonnali, új választás kiírását követelik.

Az ügyben Castillo egészen az Amerikai Államok Szervezetéig (OAS) ment, miután szerinte országában veszélybe került a demokratikus rend. A harmincöt országot tömörítő szervezet demokratikus kartája kimondja, hogy küldetésüknek tekintik a „képviseleti demokrácia elősegítéségét és megszilárdítását” a régióban, sőt arra is lehetőséget biztosít, hogy egy tagállam a „demokratikus rendszerének megerősítéséhez és megőrzéséhez” segítséget kérjen, ha attól tart, hogy az veszélyben van.

A Washingtonban megtartott ülésen az OAS állandó tanácsa támogatásáról biztosította a perui kormányt, felszólította az ország politikai szereplőit a jogállamiság tiszteletben tartására, és közölte, hogy egy, a tagállamok képviselőiből álló csoport látogat Peruba, hogy kiértékelje a helyzetet.

Luis IPARRAGUIRRE / Perui Elnöki Hivatal / AFP A perui elnöki hivatal által 2022. október 19-én közreadott képen Castillo bejelentést tesz arról, hogy a kormány az Amerikai Államok Szervezetéhez (OAS) fordult az ország „demokratikus rendszerének megerősítéséhez és megőrzéséhez” szükséges segítséget kérve.

Példátlan össztűz alatt az államfő

Castillo azt követően fordult az OAS-hez, hogy a perui főügyész úgy döntött, alkotmányjogi panaszt nyújt be ellene, amely az eddigi legkeményebb nyomásgyakorlás a perui államfőre. Castillo ellen ezt megelőzően is öt különböző bűnügyi eljárást indítottak el, ugyanis a perui törvények lehetővé teszik, hogy az elnök ellen is nyomozhassanak, vádat emelni viszont nem lehet. A regnáló elnököt hatalommal való visszaéléssel, az igazságszolgáltatás akadályozásával, és egyetemi szakdolgozatának plagizálásával is vádolják, de a jogi háborúban nyílt újabb front minden eddiginél komolyabb: a vád szerint Castillo egy bűnszervezet feje, melynek családtagjai és szövetségesei is a részei.

A főügyész elmondása szerint „a nyomozók nagyon komoly bizonyítékokat találtak arra, hogy egy bűnszervezet gyökeret vert a kormányban”.

A politikai instabilitás nem újdonság a peruiak számára. 2011 óta hét elnök fordult meg az ország élén – 2020 novemberében kevesebb, mint egy hét alatt három kinevezés is volt –, akik közül négy leköszönő államfőt is korrupcióval vádoltak meg.

Ennek ellenére az ügyészség korábban egyszer sem fogalmazott meg hasonló vádakat regnáló elnök ellen, ráadásul az alkotmányjogi panasz lehetővé teszi a Castillóval a nulladik naptól hideg viszonyt ápoló kongresszus számára, hogy lefolytassa a maga eljárását az egyébként a büntetőügyekkel szemben mentességet élvező elnökkel szemben. 

A vizsgálat eredménye így a másik öt eljárással szemben Castillo felfüggesztéséhez is vezethet. Ehhez kevesebb kongresszusi szavazat is elég, mint amennyi az impeachment elindításához szükséges. A törvényhozásban többsége van a jobboldali, főleg populista pártokból álló ellenzéknek, amely eddig kétszer is a közjogi felelősségre vonás eszközével próbálta megbuktatni az elnököt, így meglepő volna, ha az ennél is kisebb képviselői támogatást igénylő eljárás ne indulna el.

Ernesto BENAVIDES / AFP Pedro Castillo az ügyészség épületét hagyja el 2022. szeptember 5-én.

Az impeachmentek hazája

Peruban meglehetősen tágan értelmezik a közjogi felelősségre vonás fogalmát, ami komoly hatalmat ad az egykamarás törvényhozó szerv, a kongresszus számára a végrehajtó hatalommal szemben. A jelenlegi szabályozás szerint a 130 fős testületből 52 szavazat is elég ahhoz, hogy impeachmentet indítsanak az elnök ellen, akinek a megbuktatásához 87 voksra van szükség. Korábban Guillermo Billinghurst (1914), Alberto Fujimori (2000) és – a második eljárás után – Martín Vizcarra (2020) is így lett eltávolítva a posztjáról, míg Pedro Pablo Kuczynski és Castillo elnöksége túlélte a impeachmentet. Összességében 2016 óta öt különböző személy töltötte be az elnök tisztségét, annak ellenére, hogy az államfő felhatalmazása eredetileg öt évre szól.

Az alkotmányos panaszt mindössze pár órával azután nyújtotta be az ügyészség, hogy korrupció vádjával őrizetbe vették az elnök öt szövetségesét. Az ügyészek egy külön akció keretében razziákat is elrendeltek, többek között Castillo nővérének, valamint hat kormánypárti képviselőnek az otthonában. Az elmúlt hónapokban a rendőrség a limai elnöki palotában, valamint Castillo vidéki magánlakásán is házkutatást tartott, hogy bizonyítékokat keressen a korrupciós vádakra, az elnök sógornője pedig augusztusban 30 hónapra előzetes letartóztatásba került. A májusban elindult büntetőeljárás szerint Castillo 215 millió dollár (87 milliárd forint) értékű közbeszerzési szerződések elbírálásában játszott szerepet.

Érezhetően sűrűsödnek tehát a fellegek Castillo feje fölött, aki a feszült belpolitikai helyzet ellenére is ígéretet tett arra, hogy kitölti 2026-ig tartó ciklusát.

Meddig tart a káoszkormányzás?

A peruiak hamar kiábrándultak Castillóból – a régióban a közelmúltban diadalmaskodó, baloldali elnöktársaival egyetemben–, aki valódi politikai outsiderként jutott a csúcsra. Mindössze 44 ezer szavazattal múlta felül Keiko Fujimorit, az ország egykori erős emberének, Alberto Fujimorinak a lányát, aki a választások idején még azzal riogatott, hogy a bányász- és az energiaszektor államosítására törő Castillo új Venezuelává változtatja majd az országot.

Az elnök azonban nemhogy átfogó gazdasági reformokat, de alapvető kormányzati feladatokat sem tud teljesíteni: támogatottsága a júniusi eskütétel óta folyamatos lejtmenetben van, mára pedig csak a választók 25 százalékát tudhatja a támogatói között. Az erőskezű, autoriter hatalomgyakorlás helyett – melytől sokan tartottak megválasztása előtt –, állandósult a bizonytalanság az országban, ami csak részben tudható be a kisebbségi kormányzás kényszerének és az ellenséges médiakörnyezetnek.

Cris BOURONCLE / AFP Castillo elleni tüntetés a perui Igazságügyi Minisztérium épülete előtt Limában 2022. október 15-én.

A Castillo adminisztráció alatt

Aligha meglepő, hogy hatalmi vákuum alakult ki az országban, ahova a kongresszus igyekezett benyomulni. Viszont, ha van olyan intézmény, amely még az elnöki hivatalnál is népszerűtlenebb, akkor az a kongresszus, melyről a lakosság 86 százaléka van rossz véleménnyel. A törvényhozók visszadobták Castillo első számú kampányígéretét, amely a diktatúra éveiben beiktatott alkotmányt reformálta volna meg, nagyobb állami szerepvállalást ösztönözve a gazdaságban, helyette pedig saját reformok megalkotásába kezdtek. Ezek közül a sokat kritizált perui pártstruktúra megszilárdítása, a kongresszus alkotmányban rögzített hatáskörének kiszélesítése és a választási rendszer átalakítása váltotta ki a legnagyobb visszhangot, de hozzányúltak a magánnyugdíjpénztárakhoz és a közösségi taxizás szabályaihoz is.

A kongresszus sikerrel zárta politikai karanténba a botrányt botrányra halmozó elnököt, aki a kongresszus jóváhagyása nélkül a kolumbiai Gustavo Petro beiktatására sem tudott elmenni, ahogy a vatikáni és belgiumi útját is emiatt kell lemondania. Ugyanakkor a fő kérdés, hogy a választópolgárok mikor elégelik meg a politikai osztály totális csődjét egy olyan országban, ahol immár a harmadik legalacsonyabb a demokratikus államforma támogatottsága az amerikai kontinensen.

The post Vörös diktatúrától tartották Peruban, de káoszkormányzást kaptak first appeared on 24.hu.

Olvassa el a teljes cikket
Hírek, információk, naprakészen! Hírek, érdekességek, Neked!