2 órája ezelőtt
6
A Meteorológiai Világszervezet (WMO) március 19-én közzétett éves éghajlati jelentése szerint 2024-ben nagyjából 1,55 Celsius-fokkal haladta meg a globális átlaghőmérséklet az iparosodás előtti, 1850 és 1900 közötti átlagot – írja az MTI. A szélsőségesen forró év során világszerte számos szélsőséges időjárási esemény következett be.
Celeste Saulo, a szervezet főtitkára szerint a 175 évre visszanyúló mérések adatai szerint 2024 volt a legmelegebb év, amely felülmúlta az előző évben felállított rekordot is.
Bár egyetlen 1,5 Celsius-fok feletti felmelegedést mutató év nem jelenti azt, hogy a párizsi egyezményben kitűzött hosszú távú hőmérsékleti célok elérhetetlenek, de arra figyelmeztet, hogy növeljük az életünket, gazdaságunkat és bolygónkat fenyegető kockázatokat
– emelte ki.
Az 2015-ös párizsi megállapodásban a világ országai célul tűzték ki, hogy az iparosodás előtti szinthez képest legalább 1,5, maximum 2 Celsius-fokban korlátozzák a felmelegedés mértékét. A világ egyik legnagyobb gazdaságaként az USA-nak elvileg élen kellene járnia a közös éghajlati törekvések vezetésében, Donald Trump ugyanakkor 2025-ben ismételten kiléptette Amerikát az egyezményből.
A WMO jelentése szerint a globális hőmérséklet hosszú távú átlagnövekedése a mostani becslések alapján 1,34-1,41 Celsius-fok között mozog, ami megközelíti a párizsi küszöbértéket, de nem haladja meg. „Egy dologra nagyon világosan rá kell mutatni: egyetlen 1,5 fok feletti év nem jelenti azt, hogy hivatalosan is túlléptünk a párizsi megállapodásban említett szinten” – hangsúlyozta John Kennedy, a WMO tudományos koordinátora és a publikáció vezető szerzője. A szakértő mindenesetre hozzátette: az adatok bizonytalansági tartományai miatt ez nem zárható ki.
Egyre több szakértő gondolja úgy ugyanakkor, hogy a párizsi célkitűzések egyre elérhetetlenebbé válnak. Ahogy Molnár László meteorológus korábban a 24.hu-nak fogalmazott: alapvető probléma, hogy a légkör láthatóan nem 30 éves trendek köré szerveződik.
Brutális olvadás
A friss jelentés alapján a tavalyi globális hőmérséklet-emelkedésben
- az üvegházhatású gázok szintjének rekord növekedése
- és az El Niño éghajlati jelenség hatásai mellett egyéb tényezők,
- köztük a napciklus változásai,
- egy hatalmas vulkánkitörés,
- illetve a légkörbe jutó hűtő aeroszolok csökkenése is szerepet játszhatott.
A WMO rámutatott, hogy miközben tavaly néhány régióban csökkent a hőmérséklet, a szélsőséges időjárás világszerte számos térségben okozott pusztítást: az aszályok élelmiszerhiányhoz vezettek, az áradások és az erdőtüzek miatt pedig százezreknek, 2008 óta a legtöbb embernek kellett elhagynia lakóhelyét.
A valaha mért legmagasabb mértéket érte el az óceánok felmelegedése is. A folyamat üteme egyre gyorsul, miközben az óceánok növekvő szén-dioxid-koncentrációja a savasodást is fokozza.
A gyors ütemben olvadó gleccserek és tengeri jég miatt a tengerszint növekedése szintén felgyorsult. Az adatok alapján míg 1993 és 2002 között átlagosan évi 2,1 milliméterrel nőtt a tengerszint, addig 2015 és 2024 között évente átlagosan 4,7 milliméterrel emelkedett.
Kennedy az Északi-sarkvidék és az Antarktisz jégolvadásának hosszú távú következményeivel kapcsolatban arra figyelmeztetett, hogy ezek a változások potenciálisan befolyásolhatják az óceánok általános keringését, ami az egész világ éghajlatára hatással van. „Ami a sarkokon történik, nem feltétlenül marad a sarkokon” – mondta a kutató.
Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára a WMO jelentésére reagálva kiemelte: a dokumentum azt mutatja, hogy a hosszú távú globális hőmérséklet-emelkedés 1,5 Celsius-fokra történő korlátozása még mindig lehetséges. Hangsúlyozta továbbá, hogy a világ vezetőinek ennek megvalósulásán kell gondolkozniuk, és ennek érdekében ki kell használniuk az olcsó, tiszta megújuló energiaforrások előnyeit éves klímaterveik kidolgozásában.
The post 175 éve gyűjtik az adatokat, sosem mértek még ilyen forróságot first appeared on 24.hu.
English (US)