A méhek régebb óta hasznosak, mint hogy az ember lejött a fáról

Alig 135 millió évvel ezelőtt, a dinoszauruszok uralta világban, 12 méteres pillangók és túlméretezett szitakötők között az ember még patkányszerű lényként szaladgált a Földön, amikor a méhek megjelentek a virágok között.

Az első méhek

Dave Goulson A Sting in the Tale című könyve szerint az evolúció azért hívta életre a méheket, hogy a növények tudjanak szexelni, mert nem képesek mozogni és megközelíteni egymást, ezért szükségük volt a méhekre, hogy a spermiumot, azaz a virágport eljuttassa a növény női szaporítószervéhez. Bár a szél is ellátja ezt a feladatot, de nem tud jól célozni, úgyhogy szükség volt olyan lényekre, akik pontosabban képesek elszállítani a helyére a virágport. Beporzók persze nemcsak a méhek lehetnek, hanem a pillangók és egyes legyek is arra specializálódtak az evolúció során, hogy segítsék a növények szaporodását, de ebben a feladatban a legsikeresebben teljesítő csoporttá a méhek váltak, melyek a mai napig a nektár- és virágporgyűjtés mesterei.

Méh borostyánba zárva (Fotó: Getty Images)

Az első méhek a ragadozó darazsakból fejlődtek ki, amikor egy tüskésdarázsfajta elkezdett azzal kísérletezni, hogy a fészkét halott rovarok helyett virágporral töltse fel. A folyamat valahogy úgy zajlott Goulson szerint, hogy a darázs kezdetben csak kevés virágport tett a fészekhez, majd megtapasztalta, hogy a fehérjében gazdag virágpor milyen jó táplálékkiegészítést jelentett, különösen akkor, amikor kevés volt a zsákmány. Amikor ez a darázs végül úgy fejlődött, hogy utódait kizárólag virágporral táplálta, akkor vált belőle a történelem első méhe. Hogy ez pontosan milyen régen történt, nem tudni, de a legrégebbi, borostyánban fennmaradt méh körülbelül 80 millió éves, és egy olyan méhtípusba tartozik, amely hatalmas kolóniákban él – ebből következtetnek a szakemberek, hogy jóval korábban kezdődött a méhek fejlődése.

A történelem során a méhek a közösség, a folytonosság, a megújulás és a túlvilággal való kapcsolat erőteljes szimbólumai voltak őseink számára. A méz miatt pedig az édeset, a gyógyítást és a mágiát is jelképezték. A történészek szerint a méheket a mediterrán térség korai kultúrái anyaistennőként imádták.

A méhek társadalma

Ma több mint 20 ezer méhfaj él a világon, minden évben felfedeznek eddig ismeretlen fajokat, ugyanakkor számos faj kihal. Egyetlen méhfaj sem agresszív az emberrel szemben, de vannak, amelyek védekező magatartást tanúsítanak, és szinte mindent megtámadnak, ami a fészküket fenyegeti, beleértve a medvéket, borzokat, mosómedvéket, madarakat és az embereket is. Az összes méhfaj közül a mézelő méhek védekező reakciói a legdrámaibbak és a legveszélyesebbek, ezért a velük dolgozó embereknek speciális védőfelszerelést kell viselni.

Megjelölt méhkirálynő, körülötte dolgozó méhek (Fotó: Profimedia)

A legismertebbek a házi méhek, más néven nyugati mézelő méhek, melyek kaptárakban (vagy kolóniákban) élnek. A házi méh olyan nagy családokban él, ahol a tagok többsége nem szaporodik, hanem rokonait támogatja a szaporodásban. Nyár közepén egy egészséges család 40 ezer-80 ezer méhből áll. A kaptár lakóinak három típusa:

• Méhanya, azaz méhkirálynő: Egy királynő irányítja az egész kaptárat. Az ő feladata a méhek következő generációjának tojásait lerakni. A királynő emellett olyan vegyi anyagokat termel, amelyek a többi méh viselkedését irányítják.
• Dolgozók: Terméketlen nőstények, feladatuk a táplálékszerzés (virágpor és nektár a virágokból), a kaptár építése és védelme, tisztítás és a levegő keringetése a szárnyaik verdesésével. A legtöbb ember csak a dolgozókat látja a kaptáron kívül repülni.
• Herék: Ezek a hím méhek, és az a céljuk, hogy párosodjanak az új királynővel. Tavasszal és nyáron több százan élnek egy-egy kaptárban, de télen, amikor a kaptár túlélési üzemmódba kapcsol, a heréket kirúgják a családi fészekből.

A méhek létfontosságú lények

„A bolygókon lévő növények körülbelül 80 százalékának beporzását rovarok, köztük a méhek biztosítják, és az alapvető élelmiszereknek is nagyjából a 70-75 százaléka tőlük függ” – nyilatkozta az nlc-nek egy interjúban Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetője. A méhek tehát fontos szerepet játszanak az élelmiszer-ellátásunkban, nélkülük a kertjeink kopárak, a tányérjaink pedig üresek lennének. A méhpopulációk azonban szerte a világon csökkenő tendenciát mutatnak, ennek okaként több tényezőt is megjelölnek a szakemberek:

• Invazív fajok: Például az ázsiai darázs elterjedése Európában, ez a faj pár óra alatt el tud pusztítani egy teljes méhkolóniát.
• Klímaváltozás: Vannak olyan méhek, amelyek csak megadott hőmérsékleten élnek túl, a szélsőséges meleg és hideg nem kedvez az esélyeiknek. Ráadásul a klímaváltozás miatt egyes virágok a szokásosnál korábban vagy később nyílnak, így a méhek kevesebb táplálékforráshoz jutnak a szezon kezdetén.
• Növényvédők, paraziták: Egyes méhcsaládok a neonikotinoid növényvédő szerekkel kezelt növények és vetőmagok, illetve az olyan káros paraziták, mint a méhatkák miatt omlanak össze.

Méhek gyűjtenek nektárt és virágport a mandulafákról (Fotó: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor)

„Magyarországon is egyre több méhész számol be a méhcsaládok pusztulásról, gyakran hallunk különböző mérgezéses estekről, amik nemcsak a méheket, hanem ragadozó madarainkat is érintik. Nem véletlen az az egyik fő célkitűzés, hogy fokozatosan, de legkésőbb 2035-ig vonják ki a szintetikus növényvédő szereket. A másik cél a biológiai sokféleség visszaállítása, külön hangsúllyal a mezőgazdasági területeken található természetes élőhelyekre. A harmadik célkitűzés pedig a mezőgazdasági termelők támogatása a méhbarát gazdálkodásra való átállásban” – mondta el Fidrich Róbert.

Te is tehetsz a méhekért!

Ha a méhek kihalnának, a növénytermesztéshez való hozzájárulásuk is megszűnne velük együtt. Mivel az élelmiszerek egyharmada a méhektől függ, kihalásuk azt jelentené, hogy „a terméshozamok drámaian visszaesnének” – írja a BBC. Végül más rovarok töltenék be a méhek szerepét a beporzásban, „de rövid távon az alma-, narancs-, kávé-, csokoládé- és repceolajipar összeomlására lehet számítani.” Egyes élelmiszerek ára a méhek hozzájárulása nélkül valószínűleg az egekbe szökne – és súlyosbítaná az egészséges termékekhez való egyenlőtlen hozzáférést. Mi egyénként is tehetünk azért, hogy a méheknek egy élhetőbb világot hozzunk létre, és így magunk alatt sem vágjuk ki a fát.

Ültess virágokat!

Az egyik legegyszerűbben úgy tudunk segíteni a méheknek, ha virágokat, méhbarát fákat és egyéb növényeket ültetünk. Ha olyan őshonos növényeket választunk, amelyek egész évben virágoznak, több lehetőséget adhatunk a méheknek a beporzásra. Fridrich Róbert szerint ehhez elég már egy pár négyzetméteres kert, amit beporzóbarát módon művelünk meg, például ritkábban nyírjuk a füvet, több teret adunk a vadvirágoknak, többféle fajból telepítünk bokrokat. Így biztosíthatjuk, hogy egész évben legyen tápláléka a méheknek.

Méhlegelő Zuglóban a Rákos-patak partján (Fotó: MTVA/Bizományosi: Branstetter Sándor)

Hagyd békén a leveleket!

A méhek jól érzik magukat egy kis vadonban. Ha nem gereblyézzük össze a leveleket, a méheknek helyet adhat az avar, ahol elrejtőzhetnek a ragadozók elől, és védve maradhatnak az időjárás viszontagságaitól. Ha nagyon zavar a szanaszét heverő levelek tömkelege, akkor rendezett kupacokba gereblyézhetjük, így is hatékony lesz a méhvédelem.

A gyom a barátod!

A szakemberek a gyomokat sem irtanák ki ész nélkül, mert az éhes méhek számára nagyszerű forrást jelentenek, a lóhere és a gyermekláncfű például nagy kedvencük. Gyakran a fű fenntartása is igényel olyan növényvédő szereket, amelyek kárt okoznak a növényeknek és rovaroknak. Ha a gyep egy részét vagy egészét őshonos fajokkal, például kúszó kakukkfűvel vagy más talajtakaróval helyettesítjük, nemcsak időt és pénzt takarítunk meg, hanem virágzó ökoszisztémát is biztosítunk a méhek és a beporzók számára. Mindemellett pedig használjunk olyan növényvédő szereket, amelyek nem károsítják a méheket, és szélcsendes időben permetezzünk, kora reggel, vagy késő este, amikor a méhek már visszavonulnak a virágokról.

Források: 1, 2, 3, 4, 5