- Bemutatjuk, miben tér el a mostani érettségi a korábbiaktól.
- Vakon repülnek a tanárok is.
- A középszintű érettségi „szörnyűbb lett”, az emeltnél van javulás is.
- Hogyan próbálták felkészíteni a diákokat?
- Miért baj, ha műveltségi tesztre magolnak?
- Hogyan vettek el heteket a felkészülésből?
„Ilyen érettségi még soha nem volt” - mondta a 444-nek Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola tanára. A sokat bírált 2020-as Nemzeti alaptanterv és kerettantervek után megváltoztak az érettségi követelmények és a feladatok is, amivel idén találkoznak először a diákok. És persze a tanárok is.
A középszintű magyar érettségin lesz a legnagyobb változás, ahol új elemként műveltségi tesztet kell kitölteni a diákoknak - a 100-ból 20 pontért -, és visszahozzák a témakifejtő esszét is, amire 18 éve nem volt példa.
„A tanárok körében érződik a pánik, a kapkodás, de a gyerekek is félnek” - mondta pár nappal a vizsga előtt Arató. Ez már korábban is érzékelhető volt, ezért is szerveztek év elején több továbbképzést az érettségivel kapcsolatban. Az aggódás - és pánik - mértéke iskolánként eltér, de a közérzet rosszabb, mint tavaly volt. Különösen a műveltségi teszt kelt riadalmat.
A korábbi évekkel ellentétben a diákoknak sokkal kevesebb idejük is volt a készülésre: míg régen a tárgyi tudást alapvetően a június közepi szóbelin kérték számon, idén az írásbelire kell ezt is tudni. “Ez végtelenül nagy kiszúrás a gyerekekkel. Az érettségi erősebben teszt- és tényismeret centrikussá vált, és előrehozták a megmérettetést anélkül, hogy időt kaptak volna a felkészülésre. A tanterv annyira zsúfolt, hogy a tanár folyton rohan, összefoglalásra, ismétlésre, gyakorlásra nincs idő, a diákok korábban az írásbeli utáni bő egy hónapban nézték át a 4 éves tananyagot” - mondja Arató. Ezen felül a hosszabb téli és tavaszi szünet is elvett időt az érettségizőktől - hívta fel figyelmünket egy másik tanár.
De nézzük részletesen, mi változik idén a magyarérettségin.
Először is, már nem kell panaszt, kérvényt, hozzászólást, érvelést, motivációs levelet írniuk a diákoknak, vagyis a „gyakorlatias, a mindennapi életben vagy a munka világában szükséges” elem kiesik. A szövegértési feladat megmarad, de nyelvtani feladatsorokat is hozzátesznek. Ezzel sem találkoztak eddig az írásbelin ezen a szinten a diákok, csak a szóbelin voltak nyelvtantételek.
Az igazi probléma a már említett műveltségi teszttel van, ami Arató szerint az összpontszámot nem befolyásolja drasztikusan, de a pszichológiai-, illetve a tanításra gyakorolt hatása nagyon negatív.
A diákok ugyan bemagolhatnak neveket, címeket, definíciókat, évszámokat, szereplőket, verstani, műfaji sajátosságokat, de ez „hideg tudás”, ettől önmagában nem lesznek műveltebbek, hiszen ettől a szövegekhez, a nemzeti kultúrához nem lesz mélyebben közük, az olvasást sem szeretik meg, és nem értik meg jobban a műveket. Viszont az oktatás a követelmények miatt elmozdulhat ebbe az irányba.
„Ez egyfajta vetélkedő-műveltséget kér számon, nem a valódit. Az is baj, hogy a kimenet felől betonozzák be az ósdi, sok helyen dilettáns, trehány és kártékony NAT-ot és a kerettanterveket, ami eleve nem szolgálja a műértővé nevelő irodalomoktatást.”
Azok a tanárok, akik műértelmező beszélgetések helyett elve ismeretközpontúan oktattak, és a definíciók, adatok, címek bevágása alapján osztályoztak, még örülhetnek is a tesztnek, csakhogy ez Arató szerint nem az, amire igazán szükség lenne.
Úgy tudja, hogy sok tanár az utóbbi időben ráfeküdt a tesztekre, sorra oldatta meg a diákjaival az „innen-onnan összeszedett” feladatsorokat. Az Oktatási Hivatal viszonylag kevés támpontot kínált, mintafeladatokat csak az utolsó pillanatban (az érettségi előtt pár hónappal, december 11-én) adott közre, de Arató szerint 10-12 kiadvány is megjelent a piacon, illetve a különböző digitális kvízekkel, tanítási programokkal is fel tudtak készülni a diákok, hiszen azok pont az ilyen adattudás bemagoltatására alkalmasak.
Arató szerencsétlen megoldásnak tartja azt is, hogy a memoritereket írásban kérik majd számon, hiszen így a diákoknak pontosan kell tudniuk a központozást, vagy azt, hogy hol érnek véget a sorok. Lehet, hogy idén a „puha” megoldást választják a teszt összeállítói, és csak 1-1 szót kell majd behelyettesíteni, vagy sorokat kiválasztani, ahogy az egyetlen időben, még 2021-ben kiadott feladatsorban azt kellett, hogy mi tartozik a Himnuszhoz és mi a Szózathoz. A tanárok is csak találgatják a nehézségi szintet.
A diákoknak az a szerencséje, hogy a 16 memoriterként elvárt művet tételesen felsorolják az Oktatási Hivatal tavaly decemberben kiadott nem hivatalos kiadványában, és több közülük csak néhány soros. A válogatás viszont Arató szerint aránytalan és illogikus, hiszen József Attila, Kosztolányi nincs benne, miközben Csokonaitól két vers is van.
A következő nagy újdonság az érettségiben, hogy a műelemzés mellett idén nem az összehasonlító elemzést, hanem a cikk elején már említett témakifejtő esszét választhatják a diákok.
Az Oktatási Hivatal oldalán elérhető példák alapján Arató arra számít, hogy a műelemézéseknél innentől többségében lesznek a versek, holott a novellával többet tudnak kezdeni a diákok, ott több a fogódzó. „Így hiányzik majd alóluk a védőháló.”
A témakifejtős esszénél viszont lehet szöveggyűjteményt használni - így legalább nem lózungokkal lesz tele a dolgozat, mint ahogy attól előzetesen tartottak a tanárok -, és tematikusan kell majd verseket gyűjteni a különböző korokból, például az őszről vagy Istenről. Ez sem megy készségszinten a diákoknak, hiszen a tanterv kronologikusan halad, itt viszont csoportosítani kell. Itt ezért azt kellett gyakoroltatni a diákokkal, hogyan kell összekeresni a verseket a szöveggyűjteményekből. Arató több kollégája ezt órákon keresztül gyakoroltatta, és bízik benne, hogy máshol is elég időt szántak rá.
A szóbeli érettségivel kapcsolatban is vannak kifogásai, ott a legnagyobb gond szerinte az, hogy az eddigi 6 életmű helyett 10-et kell tudni, ami „komolytalan, mivel teljes életművek ismeretére nem tud felkészíteni a középiskola.” Szerinte ezt az érettségi követelményrendszerben lényegében beismerik, hiszen több szerző esetében is elég lesz 2-3 műről beszélni. A 10 kötelező tétel miatt viszont nagyon beszűkült a magyartanár mozgástere, és nagy problémának tartja azt is, hogy a kortárs irodalomra az eddigieknél is kevesebb idő jut.
Az emelt szintű érettséginél Arató szerint nem történt olyan változás, ami rontotta volna a minőségét, sőt, egy pozitív elem is van: már nem egy alkalmilag kiválasztott szerző köré épül az itteni műveltségi teszt, ami korábban sokaknak nagy lutri volt.
Eddig a diákok 96-97 százaléka középszintű érettségit tett magyarból, hiszen más tárgyból a tanárok is könnyebbnek tartották az emeltre készülést. Most viszont Arató azt mondja, miután a középszint „szörnyűbb lett”, az emelt pedig nem, arra biztatják majd a diákokat, hogy az utóbbit válasszák. Főleg azok után, hogy a felvételinél is radikálisan csökken a középszintű érettségire kapható maximális pontszám.
(A feladatokat délután értékeli majd Arató László, illetve Bacsó Péter, a Magyartanárok Egyesületének tagja, az Eötvös József Gimnázium tanára.)
English (US)