Csupán 7 országban felelt meg tavaly a levegő minősége az Egészségügyi Világszervezet (WHO) normáinak – írja az MTI a svájci IQAir levegőminőség-ellenőrző cég legfrissebb jelentése alapján.
A WHO ajánlása szerint a szálló por mennyisége átlagosan legfeljebb 5 mg lehetne köbméterenként, de ennek a normának tavaly a világ városainak mindössze 17 százaléka felelt meg, az országok közül pedig csupán:
- Ausztrália
- Új-Zéland,
- Bahama-szigetek
- Barbados
- Grenada
- Észtország
- Izland
Az idei jelentéshez az IQAir levegőminőséget figyelő tudósai 138 ország, terület és régió 8954 helyszínén működő, több mint 40 ezer levegőminőség-figyelő állomásnak az adatait elemezték.
Az IQAir adatai szerint 2024-ben a legszennyezettebb országok listáját Csád, Banglades, Pakisztán, a Kongói Demokratikus Köztársaság és India vezette. Csádban a WHO által ajánlott értéket több mint 18-szorosan haladta meg a levegő szennyezettsége, a szálló por koncentrációja 91,8 mikrogramm volt köbméterenként, Bangladesben pedig az ajánlottnál több mint 15-szörös légszennyezettséget mértek.
A levegőszennyezettség tekintetében az országok között az 5. helyen álló Indiában viszont 2024-ben az előző évhez képest 7 százalékkal 50,6 mg/köbméterre csökkent a szálló por mennyisége. Viszont
a világ 20 legszennyezettebb levegőjű városából 12 Indiában található. A legnagyobb szmogot az északkeleti Birnihatban mérték, ahol a szálló por átlagos szintje 128mg/köbméter volt.
A jelentés adatai szerint Budapesten tavaly az éves átlagos szállópor-koncentráció 12 mg volt köbméterenként, ami kissé magasabb a megelőző év 11,7-es értékéhez képest, ugyanakkor az elmúlt 5 évből 2019-ben volt a legmagasabb, 14 mg/köbméter ez az érték.
A világ legtisztább levegőjű régiója a jelentés alapján Óceánia, ahol a városok 57 százalékában felelt meg a levegő minősége a WHO ajánlásának.
Mint arról korábban írtunk, az Egészségügyi Világszervezet becslése szerint 7 millió ember hal meg évente a légszennyezettség miatt, amely a gyermekeknél károsan hat a tüdő fejlődésére, növeli az asztma kialakulásának a kockázatát. A felnőtteknél a légszennyezés szív-és érrendszeri betegségeket okozhat, és súlyosbíthatja a mentális betegségeket. Egy 2023-as tanulmány szerint pedig az emberi egészséget súlyosan veszélyeztető antibiotikum-rezisztencia kialakulását is erősíti a légszennyezettség. A kutatók megállapították, hogy a világszerte erősödő légszennyezettséggel párhuzamosan fokozódott az antibiotikum-rezisztencia is, amely a becslések szerint mintegy 1,3 millió ember halálát okozza világszerte. Ha nem mérséklődik a levegő szennyezettsége, akkor 2050-re az antibiotikum-rezisztencia világszerte 17 százalékkal erősödhet.
Kiemelt fotó: illusztráció, iStock
The post A világon csak ebben a 7 országban jó a levegő first appeared on nlc.
English (US)