A kábítószer-ellenes egységeknek Guatemalában látványosan kevesebb dolga van, a földeken, ahol korábban mindent mák borított, de mostanában már csak elvétve találnak mákot. Ez viszont nem a katonák és a rendőrök hatékony fellépésének és munkájának köszönhető, hanem annak, hogy az ópium ára 64 dollárról alig több mint 9 dollárra zuhant. A heroin előállításához szükséges ópiummák kereskedelmét Közép-Amerikában teljesen tönkrevágta a fentanil, ez pedig ahogy a New York Times is írja, átformálta a drogháborút a környéken.
Az Egyesült Államok mexikói határánál is tapasztalták, hogy egyre kevesebb a heroin: 2023-ban már csak 680 kg heroint foglaltak le a határon, míg 2021-ben még közel 2500 kilót. Ugyanebben az időszakban viszont egyre több fentanilt foglaltak le: a korábbi közel 5000 kilónyi mennyiség pár év alatt kilóra nőtt.
A New York Times riportja szerint az Egyesült Államokban, vagyis a világ legnagyobb illegális drogpiacán a fentanil szinte teljesen kiszorította a heroint, miután a mexikói kartellek jóval olcsóbban és könnyebben elő tudják állítani a szintetikus opioidot sufnilaborokban, Kínából származó vegyianyagot felhasználásával. Az Egyesült Államok nemrég már szankciókat is vetett ki pár kínai cégre, hogy így blokkolják a fentanil ellátási láncát, de a jelek szerint ez nem tűnik túl eredményesnek.
Drogkereskedő szempontból az is előnye a fentanilnak, hogy annyira erős, hogy kis mennyiségben is megéri szállítani, így könnyebb is elrejteni és csempészni, mint a heroint. Vagyis a mákból készült ópiummal szemben nyert a szintetikus opioid, ezzel pedig a guatemalai máktermesztők elvesztették egyetlen bevételi forrásukat, ami sokakat kényszerít arra, hogy az Egyesült Államokba vándoroljanak. Vagy hogy maradjanak és a máktermesztésről inkább átálljanak a fentanil előállítására. Legalábbis most attól tartanak a helyi és nemzetközi hatóságok hogy Guatemala lehet a fentanil új kereskedelmi központja.
Így bár most úgy tűnhet, Guatemalában a fentanil miatt lehal a heroinkereskedelem, és jóval kevesebb energiát kell fordítani a mákültetvények felkutatására, a jövőben várhatóan továbbra is szükség lesz a kábítószerellenes-egységekre, csak növények helyett már laborokat kell keresniük. Mert most a fentanil előállításához használt prekuzorok, vagyis vegyi anyagok felkutatása a fő cél. A helyi kábítószer-ellenes egységeket egyébként részben az Egyesült Államok támogatja, nemcsak járművekkel, de emberekkel is: többen is dolgoznak Guatemalában az Egyesült Államok kábítószer-ellenes hatóságának egységéből. A New York Times információi szerint az ország évi körülbelül 10-20 millió dollár katonai és rendőri támogatást kapott az Egyesült Államoktól az elmúlt években.
A katonákat és rendőröket a mákültetvények felkutatására és felszámolására elkísérő riporter beszámolója szerint miután a keresés, amin ő is részt vett, gyakorlatilag eredménytelen volt, a teherautókkal érkező katonák egy része inkább elkezdett élelmiszert és játékokat osztogatni a helyieknek, de közülük többen inkább felháborodtak a katonák megjelenésén, mert sokan úgy gondolják, miattuk veszítették el az egyetlen bevételi forrásukat. Egy 26 éves, kétgyerekes nő – aki egyébként Mexikóból csempészett benzin eladásából él – azt panaszolta, már alig maradt a környéken mák, „de a katonák továbbra is jönnek, viszont nem segítenek, csak rontanak a helyzeten”.
Guatemalában évtizedek óta termesztenek ópiummákot. A mexikói kartellek eddig a guatemalai gazdáktól vásárolták a mákból készített ópiumgyantát, amiből aztán a határon való átcsempészés után heroint készítettek. Ennek azonban úgy tűnik, vége: a fentanil megjelenésével a drogkartelleknek már nem kell aggódniuk a máktermés minőségén, hogy mennyi eső esik, hogy tönkremegy-e a termés, vagy hogy megjelennek-e a kábítószer-ellenes egységek, hogy felszámolják az ültetvényeket. Míg 2017-ben Guatemalában még több mint 800 hektárnyi ültetvényt számoltak fel, addig 2023-ban már csak alig három hektárt, és nem azért, mert nem találták meg a többit.
Rigoberto Quemé, a guatemalai máktermelő régió antropológusa szerint is könnyebb szintetikus opioidot előállítani egy sufnilaborban, mint a hegyekben termeszteni egy növényt, de ő is azt mondta, hogy a hatóságok szerinte „a leggyengébb láncszemet támadják a termelés láncban”, így „ahelyett, hogy felszámolnák a kábítószerkereskedelmet, az inkább exponenciálisan növekszik”.
Mindeközben pedig, ahogy a New York Times is írja, Guatemala, Mexikó és az Egyesült Államok kábítószer-ellenes egységeinek vezetői amiatt aggódnak, hogy miután Guatemela egyben a a kokain előállításához szükséges kokacserje termesztésének egyik helyszíne is, a különböző drogokat csempésző mexikói kartellek, a Sinaloa és a Jalisco New Generation elkezdtek versengeni az útvonalak használatáért. Miközben ugyanezen útvonalakat használhatják majd a fentanil prekurzorainak Mexikóba szállítására is.
Guatemala új elnöke, Bernardo Arévalo, aki a fentanil-kereskedelem elleni fellépés jegyében erősíti az ország kapcsolatát az Egyesült Államokkal, nemrég is arról beszélt, hogy próbálnak javítani a fentanilhoz szükséges vegyi anyagok guatemalai kereskedelme elleni küzdelmükön. Ezzel viszont továbbra sincsenek kisegítve a hegyekben élők, akik korábban a máktermesztésből éltek. Regino García, egy Ixchiguán-i vezető szerint a mák ára 2017-ben kezdett zuhanni. Akkor 2310 dollár (mostani árfolyamon közel 850 ezer forint) volt kilója, most pedig már csak 256 dollár, vagyis kicsivel több mint 93 ezer forint. Marad a fentanil előállítása egy laborban.
Hogy mennyire súlyos a fentanil okozta helyzet az Egyesült Államokban, és arról, hogy a túladagolások száma összefüggésben lehetett a járványhelyzettel is, több cikket is írtunk. Csak az Egyesült Államokban 2021-ben több mint százezer, 2022-ben pedig már közel 110 ezer ember halt meg drogtúladagolásban. Ezek nagy részét szintetikus opioidok okozták: egy tanulmány szerint az illegálisan előállított fentanil soha nem látott mértékű túladagolási válságot indított el az Egyesült Államokban.
English (US)