Állítsátok meg a világot, ki akarok szállni! – A túlstimuláció komoly betegségekhez vezethet

Pontosan mit értünk túlingerlés alatt?

Mindannyian ismerjük azt az érzést, amikor egyszerűen túl sok minden történik körülöttünk. Akár egy zsúfolt metrón próbálunk zenehallgatással elszigetelődni, akár egy hirtelen jött hőség miatti nyugtalanságot próbálunk leküzdeni, az érzékszerveink folyamatosan dolgoznak. És igen, néha ez egyszerűen túl sok lesz. A “túlingerlés” kifejezés arra utal, amikor a környezetünk túlságosan sok érzékszervi információt szolgáltat, többet, mint amennyit az agyunk hatékonyan képes feldolgozni. Ez az állapot az öt érzékszervünk – látás, hallás, szaglás, ízlelés, tapintás – által befogadott adatokból eredhet, és minden egyes érzékszervünket érintheti külön-külön vagy együttesen.

Melyek a leginkább érintett életszakaszok vagy területek egy ember életében?

Az érzékszervi túlingerlés minden életszakaszban másképpen jelenhet meg. Képzeljük el a kisgyermekeket, mint kis felfedezőket egy hatalmas, új világban, ahol minden élmény új és izgalmas, de néha túlságosan erős. A gyerekek, mint kis felfedezők, még nem tanulták meg, hogyan szűrjék az információkat, és egy zsúfolt óvodai nap végén úgy érezhetik magukat, mintha egy egész napos vidámparki kaland után térnének haza. A serdülők élete olyan, mint egy folyamatosan változó, zsúfolt piac, ahol az új érzelmek, társadalmi interakciók és a digitális világ állandó értesítései állandó figyelmet igényelnek. Felnőttként ez az ingeráradat egy soha nem alvó városként jelenik meg, ahol a munka és a családi kötelezettségek állandó egyensúlyozást kívánnak. Az időskorban pedig a csökkent érzékelés olyan, mint egy ködös reggel, ahol a környezeti változások nehezebben érzékelhetők, de mégis túlterhelődhetnek. Mindegyik szakaszban lényeges megtanulni, hogyan találjuk meg a nyugalmat a zajban.

Milyen tünetekben jelentkezik ez az állapot?

Elsősorban szorongás alakulhat ki, ami a környezet iránti fokozott aggodalom formájában jelenik meg. A túl sok inger nehezíti a koncentrációt, ami gyakran vezet figyelemzavarhoz, és csökkentheti a hatékonyságot a mindennapi feladatok ellátása során. Az ingerek által okozott feszültség gyakran nyugtalanságban és kényelmetlen érzésben is megmutatkozik, ami az ingerült magatartásban vagy akár menekülési vágyban is megnyilvánulhat. Ezen kívül a fáradtság is gyakori velejárója, mivel az agy próbálja kezelni a sok stimulust, ami gyorsan kimeríti az energiáinkat. Néha ez a kimerültség félelem vagy erős szorongás formájában is előtörhet, különösen ha az egyén érzékenyebb a környezete változásaira. További tünet, hogy soha nem tudunk igazán jelen lenni a pillanatban, összemosódik a digitális és a valós tér, folyton vágyakozunk valamire, amit valahol láttunk, és túl sok mindent akarunk, mert túl sok minden létezéséről tudunk. Az emberek egy részének a bőr érzékenysége is fokozódhat, amit a ruházati anyagok, címkék iránti túlzott érzékenység is jelezhet.

Fotó: Profimedia

A gyermekek esetében mire figyeljünk?

Különösen gyerekeknél figyelhető meg, hogy az érzékszervi túlterhelés dühkitörésekhez vagy hisztikhez vezethet, mivel nehezebben kezelik a frusztrációt, ha túlterhelődnek.

Milyen mentális hatásokkal járhat ez az életünkre?

Rövid távon ezek a tünetek zavar és fokozott stressz formájában jelentkezhetnek, hosszú távon pedig pszichológiai zavarok kialakulásához is hozzájárulhatnak, ha az egyén képtelen kezelni vagy csökkenteni ezeket az ingereket. A mentális egészségre gyakorolt hatások közé tartozik a szorongás, a depresszió és az alvászavarok kialakulása. A túl sok inger kihathat az alvásminőségre is, ami tovább ronthatja az általános mentális állapotot. A koncentrációs nehézségek és az állandó ingerült állapot mentális kimerülést okozhatnak, ami hosszú távon csökkenti a munkavégzés hatékonyságát és ronthatja a személyes kapcsolatokat.

Élettani következményei is lehetnek ennek az állapotnak?

Igen, gyakran vezet stresszreakciókhoz, amelyek közé tartozik a pulzusszám és a vérnyomás emelkedése. Ezek a stresszválaszok rövid távon hasznosak lehetnek, de ha hosszú távon fennállnak, károsíthatják a szív- és érrendszert. Emellett a krónikus stressz negatívan befolyásolja az immunrendszert is, ami hajlamosabbá teheti az embert különböző betegségekre. A folyamatos feszültség miatt a test fáradékonyabbá és kevésbé ellenállóvá válhat.

Hogyan ismerhetjük fel ezt a láthatatlan, csendes bajt?

A túlstimulált állapot felismerése nehéz lehet, mert gyakran a mindennapok részeként éljük meg.  Rövid távon néhány jel, amely arra utalhat, hogy túlstimulált állapotban vagyunk, például ha rendkívül fáradtnak érezzük magunkat még akkor is, ha rendesen és eleget alszunk, vagy ha állandóan irritáltnak, türelmetlennek érezzük magunkat a legkisebb zavaró tényezők miatt is. Ha azt veszed észre, hogy napjaid nagy részét a teendőid kapkodva és stresszesen próbálod teljesíteni, folyamatosan zsonglőrködsz a feladatok és kötelezettségek között, ez is jelezheti, hogy krónikusan túlstimulált állapotban vagy.

Fotó: Profimedia

Mit tehetünk a csökkentés érdekében?

Ha érzékszervi túlterhelést tapasztalunk, nem baj, ha kivonjuk magunkat a helyzetből, hogy csökkentsük az ingereket. Egy csendesebb, nyugodtabb környezetben időt adhatunk magunknak a regenerálódásra. Az életmódot tekintve fontos, hogy jól kipihentek, tápláltak és hidratáltak legyünk, hiszen ez nagyban segít abban, hogy jobban kezeljünk bármilyen váratlanul nehéz helyzetet. Az alvás, a tápláló étkezés és elegendő folyadékbevitel mind hozzájárul a stressztűrő képességünk növeléséhez. Ha tudatosan időt szentelünk a pihenésre is, az segít megnyugtatni az idegrendszerünket. A szenzoros integrációs terápia különösen a gyermekeink számára lehet hasznos, amely során játékos terápiás foglalkozásokon vesznek részt, és különböző eszközök segítségével, mint a hinták és trambulinok, fejleszthetik az érzékszervi információk feldolgozásának képességét.

Ha semmiképp nem tudjuk ezeket csökkenteni, akkor hogyan kezeljük őket?

Ha az ingerek csökkentése nem lehetséges, akkor fontos a hatékony stresszkezelési technikák alkalmazása, mint például a meditáció, légzőgyakorlatok, sportolás és a támogató szociális kapcsolatok fenntartása.

Milyen olyan praktikák léteznek, mellyel a túlingerelt életünket hosszú távon egyszerűsíteni tudjuk?

Tudatosan el kell döntenünk, mely tevékenységek és kapcsolatok a valóban fontosak számunkra. Ha sikerül megszabadulnunk a felesleges zajoktól, már sokat tettünk a mentális egyensúlyunkért. Emellett segíthet, ha kialakítunk néhány egyszerű, következetes napi szokást, például reggeli olvasást vagy könnyű testmozgást, amelyek segítenek csökkenteni a stresszt és növelni az összpontosítás képességét. Egy másik jó módszer a digitális eszközök használatának tudatos korlátozása bizonyos időszakokban, ami lehetővé teszi, hogy kikapcsoljunk és csökkentsük a mentális terhelést. Fontos még a tiszta és rendezett környezet is, hiszen ez jelentősen csökkenti a mentális zavarokat és elősegíti a koncentrációt. Végül, próbáljunk meg egyszerre csak egy feladatra összpontosítani, ez növeli a hatékonyságot és csökkenti a stresszt, ami hosszú távon sokat segíthet abban, hogy egyszerűbb és kevésbé túlterhelt életet éljünk.