Amerikai elnökválasztás: Harris egy derűs új kezdetet, Trump pedig a gonosz, beteg demokraták legyőzését ígérte

Igazán közhelyesen hangzik, de tényleg a jelenleg is zajló elnökválasztás bizonyulhat a legszorosabbnak az Egyesült Államok történetében. Az elektorokra alapuló amerikai választási rendszer sajátosságaiból adódóan a következő elnök kilétéről végső soron pár tízezer, a hét csatatérállamban élő, bizonytalan szavazó voksa dönthet.

Hogy mennyire a végletekig kiélezett a verseny, azt jól szemlélteti Nate Silver, az USA leghivatkozottabb választási statisztikagurujának utolsó, keddi becslése: a választás 80 ezerszeri leszimulálása után modellje arra jutott, hogy Kamala Harris az elektori szavazatok 50,015 százalékát nyerheti meg Donald Trumppal szemben. Ez azt jelenti, hogy mindkét jelölt mögött 269-269 elektor lenne, ami tehát győztes nélküli döntetlenhez vezetne. Silver blogja szerint még arra is van nem csekély esély, hogy a választás eredménye végül nem is lesz szoros, ha ugyanis a csatatérállamok kis különbséggel, de egy irányba dőlnek el, akkor a győztes mindent visz elve alapján az elektorok is az egyik jelölt mögé sorakoznak fel.

Ami viszont már biztos, hogy a következő elnök történelmet fog írni, függetlenül attól, hogy ki lesz az. Harris lenne az első nő, méghozzá az első színes bőrű nő a világ legnagyobb demokráciájának élén. Trump pedig az amerikai történelem során a második volt államfő lehetne Grover Cleveland után, aki egy elvesztett újraválasztási kísérlet után ülhetne be ismét az Ovális Irodába, és már most is az első olyan amerikai exelnök, akit bűncselekmények miatt elítéltek.

Mark Updegrove, az ABC News elnökökre szakosodott történésze azonban nem elsősorban a két jelölt múltjának tulajdonította a voksolás kiemelt jelentőségét. Szerinte azért ez az 1860-as, Abraham Lincoln győzelmével záródó választás óta az egyik legfontosabb választás, mert ritkán volt példa ilyen nagy távolságra a feleknek az USA jövőjéről alkotott elképzelései, és az általuk hangoztatott politikai pozíciók között.

MARIO TAMA / GETTY IMAGES NORTH AMERICA / Getty Images via AFP

Mind a két jelölt kulcsfontosságú csatatérállamokban, Kamala Harris Pennsylvaniában, Donald Trump pedig Michiganban tartotta meg az utolsó kampánygyűléseit a választás napja előtt, amelyeken élesen eltérő hangulatú záróbeszéddel kérték fel a választókat arra, hogy őket támogassák az urnáknál.

Harris a CNN tudósítása szerint a philapdelphiai és pittsburghi kampányfinálékon a volt elnök nevét nem említve a választóknak egy „új kezdetet” ígért a félelemre és megosztottságra alapuló, Trump által meghatározott korszak után. „Amerika készen áll az újrakezdésre. Készen áll egy új útra, ahol nem ellenségként, hanem szomszédként tekintünk amerikai honfitársainkra” – fogalmazott. Az alelnök azt mondta, hogy míg Trump a megválasztása után azonnal az ellenséglistáját venné elő, ő a tennivalókat soroló listájával érkezne a Fehér Házba. Ezután a programjában szereplő szakpolitikai intézkedéseit sorolta, majd mind annyiszor, egy szépre polírozott verzióját is előadta az élettörténetének és politikai karrierjének, de leginkább a kampánya pozitív hangulatának kihangsúlyozására koncentrált.

Trump az ABC News tudósítása szerint az aznapi harmadik, a kedd hajnali órákba nyúló Grand Rapids-i gyűlésén az egyik, manapság tőle megszokott eszmefuttatása egy pontján Nancy Pelosi volt házelnököt és a demokraták egyik legbefolyásosabb politikusát egy „gonosz, beteg, őrült k…”-nak nevezte, ám az utolsó szót végül nem mondta ki. Egyébként pedig több ponton is arról beszélt, hogy egy „gonosz demokrata rendszer” ellen küzdenek, ami tele van gonosz és beteg emberekkel. A volt elnök bizonyítékok nélkül azt is állította, hogy a hivatalos elektronikus szavazógépek nem megbízhatóak, és arra is kitért, hogy habár rendkívül szoros a verseny, de ha a támogatói elmennek voksolni, akkor biztosan győzni fog a választáson.

The post Amerikai elnökválasztás: Harris egy derűs új kezdetet, Trump pedig a gonosz, beteg demokraták legyőzését ígérte first appeared on 24.hu.