Árréstop: tömegével dőlhetnek be a CBA, a Coop és a Reál franchise-üzletei

Hétmillió és még kettőszázkilencvennégyezer forint. Ennyivel lépte át 2023-ban a jánoshalmai Hendrosz Kft. árbevétele az egymilliárd forintot. Ezzel ők a legkisebb kiskereskedelmi vállalkozás, amelynek a szerdán kihirdetett jogszabály szerint már alkalmaznia kell az árrésstopot.

Miközben az egymilliárdos értékhatártól éppen elmaradó kereskedők fellélegezhetnek, az esetenként néhány millió vagy tízmillió forinttal nagyobb forgalmat lebonyolító cégek nagyon nehéz helyzetbe kerültek.

Petróczky Ferenc, a Hendrosz Kft. tulajdonosa, aki több mint harminc éve dolgozik a kereskedelemben – és két éve a várostól díszpolgári címet is kapott – a G7-nek azt mondta: egyelőre elképzelése sincs, hogy mit fog csinálni.

A vállalat több üzletet is működtet a városban, ezekből jött össze 2023-ban az éppen egymilliárd forint feletti forgalom. Most azonban az sem kizárt, hogy boltokat kell bezárniuk, legalábbis a cégvezető-tulajdonos szerint ez is benne van a pakliban. Hozzátette: eddig sem voltak könnyű helyzetben. A költségeik – például a járulékok emelkedése és az elszálló energiaárak miatt – nagyon megugrottak az elmúlt években, és már az árstopot is nehezen vészelték csak át. Ráadásul az elmúlt két évben a város lakossága 2200 fővel csökkent, azaz a vevőkör is szűkül.

A Hendrosz helyzete nem egyedi, százas nagyságrendben vannak hasonló cégek az országban.

Többségük valamely lánchoz (Coop, Reál, CBA, Spar) tartozó franchise bolt.

Azaz olyan üzletek, amelyek ezeknek a láncoknak a márkáját és arculatát használják (díjért cserébe), de független vállalkozók működtetik őket.

A portál több mint féltucat hasonló helyzetben lévő vállalkozás vezetőivel és tulajdonosaival beszélt, és kivétel nélkül nagyon borúsan ítélték meg a helyzetet, többségük nem tudta megmondani, mit fog csinálni.

A lapnak nyilatkozó vállalatvezetők és cégtulajdonosok közül többen is részleges vagy teljes bezárást emlegettek, mások elbocsátásokat, egyéb költségcsökkentéseket, cégátalakítást, más termékek árának emelését.

A forgalom felét érinti

A törvényben rögzített kitételek alapján 160-180 vállalatra vonatkozhat a hétfőn életbelépő új szabályozás, ezek nagy többségének árbevétele pedig néhány milliárd forint. A bejelentés első pillanatától tudni lehet, hogy ezt a kört érinti legsúlyosabban az intézkedés, hiszen termékkínálatuk jóval szűkebb, mint a nagy láncoké,

így bevételüknek is jelentősebb része származik a hétfőtől csak korlátozott haszonkulccsal értékesíthető árukból.

Az inflációs kosár alapján a teljes iparágban átlagosan a forgalom harmadát-negyedét adhatja az a 30 termék, amelyre az árrésstopot bevezetik. Az ilyen kisebb boltoknál azonban a lapunknak nyilatkozó kiskereskedők egybehangzó állítása szerint inkább 40-50 százalék ez az arány.

Ezeket a számokat erősítette meg a G7 kérdésére Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára is.

Bár az érintett boltosok azt is elmondták, hogy vannak olyan termékek – mint például a tej vagy a cukor -, amelyeken eddig sem kerestek 10 százaléknál többet, a szabályozott áruk többsége azonban nem ilyen. Egy, a tevékenységgel már korábban felhagyó kereskedő azt mondta, hogy a harminc termék nagyobb részét 30-50 százalékos árréssel értékesíthetik, amit ha visszavágnak 10 százalékra, azt sehogy sem lehet kigazdálkodni.

Még a hatékonyságukról híres nagy láncok között is van olyan, ahol általános 10 százalékos árrésből még az alkalmazottakat sem tudnák kifizetni, emellett pedig még számos egyéb költség van. A nagy láncok árrése 30 és 35 százalék között van, és ebből marad a végén jó esetben pár százaléknyi profit az árbevételhez képest.

Bezárás, elbocsátás, átszervezés

Abban az összes megkérdezett vállalkozó egyetértett, hogy nem lehet kigazdálkodni, ezért sem tudta egyelőre senki megmondani, hogy miként fogja kezelni a helyzetet. Többeknél felmerült a bezárás és a létszámcsökkentés lehetősége is.

Az egyik, két franchise üzletet is működtető vállalat vezetője azt mondta, megpróbálhatnak a beszerzési gyakorlaton is módosítani, és kedvezményekért cserébe nagyobb mennyiségben vásárolni.

Kizárólag a költségek csökkentésével azonban biztosan nem tudják kezelni ezek a cégek a helyzetet. Így ha nem akarnak súlyos veszteségeket elszenvedni, vagy tényleg bezárni, akkor az egyéb termékeken elért eredményüket kell növelniük.

Ez pedig másképp nem igazán képzelhető el, mint az árak emelésével.

The post Árréstop: tömegével dőlhetnek be a CBA, a Coop és a Reál franchise-üzletei first appeared on 24.hu.