csontok ropognak kezeim közt, halál,
újrahantoltam vétkeim, fény és árnyék
cikázik megkínzott arcomon.
Nincsenek érzések, csak a jól ismert sötét
bársonyos súlya, szemeimből vér folyik,
egy elfoszló látomás horizontja tükröződik
az íriszen.
Hallom a meg nem írt hangokat a felhők
feletti légtelen térben, madárszárnyakon szökik
felém a macskaszemű sötét.
English (US)