a zöldellő mezőt s a kék eget.
Szeretetet, barátságot,
nagy lánggal égő, örök szerelmet.
Fáj, de nem állhatok meg,
meg kell találnom az én egyetlenem.
Számomra te lehetnél az az egy,
ki féltve őrzi álmom, s örökké szeret.
Hol bujkálsz,
te csendes, szépséges teremtés?
Hajnalban téged látlak,
de ez lehet tévedés.
Legyél te nekem,
én meg neked az egyetlen.
Ússzuk át az élet tengerét,
tegyünk egymásért olyat, ami szép.
Féltelek, szívem megremeg,
tudom azt, most nem vagy itt, kedvesem.
Vigyáznék rád szélben, napsütésben,
esőben s a fagyos hóesésben.
English (US)