Ahhoz képest, hogy milyen rémisztően kezdődött a Nemzetek Ligája a magyar válogatottnak – Németország ellen 5–0-s vereség, Bosznia-Hercegovina ellen 0–0 hazai pályán –, az októberi mérkőzéseken (1–1 Hollandia, 2–0 Bosznia ellen) sikerült szépen kiegyenesedni, így valószínűleg a papírformát fogja hozni Marco Rossi csapata az elitligában.
A papírforma pedig a harmadik hely – az elsőre gyakorlatilag nincs esély (a németek már a következő körben bebiztosíthatják a csoportgyőzelmüket), a másodikra csak nagy bravúrral van (le kellene győzni idegenben Hollandiát vagy pontot szerezni Amszterdamban, azután ponto(ka)t szerezni a németek ellen, és kidrukkolni az Oranje botlását Boszniában), a negyedikre visszacsúszás esélye elhanyagolható.
Mivel a Nemzetek Ligája rájátszásában és osztályozóin a vb-selejtezőkön induló 54 európai csapatból 24 érintett lesz, az UEFA-nak nem kis fejfájást jelenthet a menetrend megtervezése, főleg úgy, hogy a négyes döntőbe (2025. június 4–8.) jutó válogatottak még jövő nyáron sem játszhatnak kvalifikációs meccseket.
Arról nem is beszélve, hogy a vb-selejtezők december 13-i sorsolásán még nem lehet tudni az NL-döntő négyes mezőnyét. Márpedig a négy NL-döntős válogatottnak négycsapatos vb-selejtezőcsoportba kell kerülnie, hiszen másképp nem férne bele a meccsnaptárba (az ötös selejtezőcsoportokba kerülő együtteseknek legkésőbb júniusban el kell kezdeniük a vb-kvalifikációt).
Szóljon, aki ezt még követni tudja! A vb-selejtezőkre még visszakanyarodunk – a magyar válogatott papírforma-eredmények esetén a második kalapból várhatja a húzást –, de összpontosítsunk az előttünk álló mérkőzésekre!
A magyar válogatott Hollandia elleni vereségsorozata megtört októberben, ám a nyeretlenségi megmaradt – több mint 40 éve már, hogy legutóbb (1984. október 17-én) sikerült legyőzni az egyik legnagyobb mumust, most pedig ez lenne szükséges a csoportmásodik hely eléréséhez. Akkor Rotterdamban Détári Lajos és Esterházy Márton talált be a hat későbbi Európa-bajnokot pályára küldő hollandok kapujába.
Gól most is kellene, a magyar csapat ráadásul nem brillírozott helyzetkialakításban és -kihasználásban az eddigi selejtezőkön. Nem meglepő, hogy Marco Rossi pont a támadóknál változtatott a keretben: kikerült Gazdag Dániel és a görög klubcsapatától távozó Ádám Martin, bekerült két újonc, a német másodosztályban jó formában játszó Szabó Levente (Eintracht Braunschweig) és a Ferencvárosban jobbára csereember, ám a DVSC ellen remek gólt szerző Gruber Zsombor. A támadórészleg tagjai klubjukban sincsenek kirobbanó formában, ha a nettó eredményességet nézzük.
Szoboszlai Dominik elképesztő mennyiségű (és magas minőségű) munkával járult hozzá a Liverpool jó szezonrajtjához, ám gól- és gólpassztermése elmarad a szokottól, és az idény előtt megjelölt céljához viszonyítva sem az igazi, a válogatottat ugyanakkor duplával segítette győzelemhez Boszniában. Sallai Roland egyetlen idénybeli, tétmeccsen született gólja a válogatottban esett, a Galatasaray-ban még nem talált be, viszont rendszeresen játszik.
A messze legeredményesebb válogatott kerettag 2024 őszén Nagy Zsolt: a Puskás Akadémia bal oldali szárnyvédője (aki klubjában gyakran előretoltan, egyértelműen támadó szerepkörben játszik) óriási formában van, az NL-mérkőzéseken az összes magyar gólt ő készítette elő.
Ezek után – no meg Gazdag és Ádám hiányát figyelembe véve – érthető, hogy Marco Rossi a támadósor frissítésére szavazott, bár a kezdőcsapatban aligha lesz meglepetés. Gruber Zsombor meghívása valószínűleg megelőlegezett bizalom – a 20 éves támadó ebben az idényben a Ferencvárosban nagyjából négymérkőzésnyi játékpercet kapott –, ami a közeljövő (remélhetőleg) fontos magyar támadójátékosának szól.
Szabó Levente kerettagsága az őszi teljesítménye alapján nem meglepetés: rendszeres játéklehetőséget kap (bár nem játssza végig még a meccseket), eredményessége sem rossz, főként azt figyelembevéve, hogy alsóházi csapat játékosa, mely hadilábon áll a gólszerzéssel. Helyzeteivel jól gazdálkodott eddig: 1.87-es xG-értékre (és 11 kísérletből) talált be négyszer. Szabó ráadásul olyan profilú játékos, amilyet Marco Rossi centerben be szokott vetni: erőcsatár, aki sok párharcot vállal, erős a levegőben – megvívott fejpárbajok számában és megnyerésében is a top 25-ben van a német másodosztályban –, a védekezésben, presszingben is sokat tud segíteni.
Ahogy a Braunschweiger Zeitung írta róla a napokban: mezőnymunkájával, a letámadásban betöltött fontos szerepével, lekészített labdáival olyan meccseken is sokat tesz hozzá a csapat játékához, amelyeken üres marad a lőlapja, na meg a gól + gólpassz rubrikája. Klubedzője, Daniel Scherning is elégedett a játékával és eredményességével. Rossinak nagyon jó hír lenne, ha Szabó még több játéklehetőséghez jutna és tartaná formáját, ugyanis centerposzton papírvékony a kerete, különösen Ádám Martin formahanyatlása (majd rosszul elsült klubváltása) óta. Játékidőt és formát tekintve még a Vóloszban légióskodó Koszta Márk is pályázhatna a kerettagságra, ám ő más profilú támadó, Rossi pedig középcsatárban erőcsatárokat preferál.
Hátrébb semmi újdonság: Gera Dánielt ismét meghívta a szövetségi kapitány, Nikitscher Tamás a Kecskemét mélyrepülése ellenére is kerettag maradt, újonc nincs. A Kerkez Milos vagy Nagy Zsolt dilemmát előbbi térdbántalmai oldották meg, ettől függetlenül a közeljövőben érdemes lesz figyelni, ki kap több lehetőséget a bal oldalon, és Rossi esetleg megpróbálkozik-e egy olyan felállással, amelybe mindketten beilleszthetők.
A második legértékesebb magyar játékosnak számító, igen ambiciózus Kerkez aligha lenne elégedett azzal, ha kispadra szorulna, viszont Nagy Zsolt kiválóan teljesít, és kiharcolta azt, hogy kezdőként vegye figyelembe a stáb. A Puskás Akadémia szélsője úgy fogalmazott: idősebb játékosként lehet, higgadtabban oldja meg a játékszituációkat, és mellette szólhat az, hogy jól szolgálja ki a társakat. A rivalizálás ténye mindkettejüknek jót tehet – Kerkez nem kényelmesedhet el, Nagy pedig az utóbbi időben rendkívül eredményesen segíti a válogatott játékát.
A pályán valószínűleg azt a jól bevált sémát láthatjuk, amelyhez Marco Rossi visszatért a szeptemberi mérkőzések után: inkább reaktív, tüskés, szervezett, ellenfelét frusztrálni akaró válogatottra számíthatunk.
Míg azonban a németek elleni 5–0-ból csak negatívumokat lehetett levonni, a hollandok elleni 1–1-re lehet építeni – még ha esélytelenebb is Marco Rossi csapata, megnehezítheti az Oranje dolgát. Idegenbeli bravúrok tekintetében meg kifejezetten jól áll a válogatott az utóbbi években.
Végül kanyarodjunk vissza a vb-selejtezők közelgő sorsolására. Hivatalos, teljes versenykiírás még mindig nem elérhető a nyilvánosság számára, ám az UEFA megerősítette, hogy a pótselejtezők mezőnyének kialakításánál a Nemzetek Ligája-csoportgyőztesekkel tölti fel a mezőnyt. A vb-selejtezőkről a 12 csoportgyőztes egyenes ágon kijut a 2026-os, 48 csapatosra emelt tornára, a 12 csoportmásodik és négy NL-csoportelső vesz részt a pótselejtezőn, melyből még négy válogatott válthatja meg jegyét a világbajnokságra.
Best 4 UNL group winners who do not finish Top 2 in their WC qualifying group will go to WC play-offs.
If all Pot 1 and Pot 2 teams finished Top 2 in their groups, playoff spots would go to:
N. Macedonia
N. Ireland
Moldova
Gibraltar pic.twitter.com/q2B6z3fDBn
— Football Meets Data (@fmeetsdata) November 13, 2024
Ez azt jelenti, hogy ezúttal (elvileg) a négy pótselejtezős hely csak NL-csoportelsőkhöz kerülhet. Ha most fújnák le a Nemzetek Ligáját, akkor Portugália, Olaszország, Németország, Spanyolország, Csehország, Görögország, Norvégia, Törökország, Svédország, Románia, Észak-Írország, Észak-Macedónia, Gibraltár és Moldova lenne a 14 csoportgyőztes. Ezek közül kiesnének azok a válogatottak, melyek a vb-selejtezőkön 1. vagy 2. helyen végeznek, a maradékból a legjobb négy jutna a vb-playoffba.
Novemberben tehát a San Marino–Gibraltár meccsnek nemcsak a presztízs lesz a tétje, hanem a győztesnek (ha nagy szerencséje van) még akár esélye lehet egy vb-pótselejtezőre is. Mivel a magyar válogatott már aligha lesz csoportelső (erre szombaton matematikai esélyét is elvesztheti), az NL-es kiskapu bezárulhat előtte, a vb-re kijutáshoz első vagy második helyen kell végeznie a 2025-ös selejtezőkön, majd (második hely esetén) sikerrel vennie a pótselejtezőket.
Addig még sok víz lefolyik a Dunán, és előbb eldől: osztályozóra kényszerül-e a válogatott, vagy bravúrral biztosítani tudja további A ligás tagságát. Utóbbi kellemes (és óriási) meglepetés lenne, előbbi a papírforma. Persze ennek borogatásához a Rossi-csapat már eléggé hozzászokott.
The post Bravúrra hajt, de fél szemmel már a vb-selejtezők sorsolására figyelhet a válogatott az NL-hajrában first appeared on Rangadó.