Hatodik éve kordonok, és második alkalommal beléptetés nélkül - azaz idén is szabadon vonult a Budapest Pride.
A rendezvény mottója a 2021-es pedofiltörvény elfogadása óta változatlan: „Vedd vissza a jövőd!” A szervezők szerint az elmúlt években a rendezvény résztvevőinek száma egyre nő, az utóbbi néhány évben már 35 ezer fő körül mozog, miközben az ellentüntetők száma folyamatosan csökken.
Az idei felvonuláson ennek megfelelően érezhető volt egyfajta felszabadultság, és a korábbi évek dacos-küzdelmes hangulatát átvette egyfajta önfeledt pezsgés.
Miközben azért a résztevők is tisztában vannak azzal, hogy a kormányzati nyomás nem csökkent az LMBTQ-közösségen, legfeljebb átalakult. Míg tavaly még hangos volt a Pride a könyvek lefóliázása miatti felháborodástól (Lakatos Márk például önmagát csomagolta be, hogy így tiltakozzon), idén már kevésbé szólt aktuálpolitikai tiltakozásról - pedig jócskán volt az elmúlt időszakban is olyan történés, ami ellen lehetne tiltakozni. Elég csak felidézni a fejünk felett lebegtetett szigorítást, amivel a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendeletet módosítanák, újabb támadást intézve a szexuális és nemi kisebbségek emberi jogai ellen, vagy legutóbb Kövér László házelnök kicsinyes húzását, amivel kitiltotta a Parlamentből a Momentum és egy LMBTQ-szervezet konferenciáját, ahol felszólalt volna David Pressman amerikai nagykövet is.
És bár többekkel beszélgettünk a menet során, akik akár a saját bőrükön is érzik a mindennapokban a propaganda negatív hatásait, vagy éppen nyomasztja őket az, ahogyan az LMBTQ-közösséget megbélyegzi a kormány politikai céljainak megfelelően, többen is kiemelték, hogy Magyarországon azért még mindig nem olyan rossz a helyzet, mint amilyen akár lehetne is.
Ha már szóba került a kormány, essen szó az ellenzékről is. Kormánypárti politikusokat (micsoda meglepetés!) nem láttunk a felvonuláson, az ellenzéki pártok közül viszont a Momentumnak és a Kutyapártnak volt idén saját teherautója, amivel felvonultak. Ám érezhetően kevesebb volt az ellenzéki politikus a tömegben, mint akár csak tavaly. Karácsony Gergely főpolgármestert ettől függetlenül nagy lelkesedéssel állították meg a fiatalok szelfizni (saját fülünkkel hallottuk, hogy valaki azzal mutatott rá: „Ott van apu!”), David Pressman amerikai nagykövet pedig külön sajtótájékoztatón fejtette ki a véleményét a magyar LMBTQ-közösség helyzetéről, majd ő is beállt fotózkodni a tömegbe.
A Pride tehát szabadon vonult, kordonok és beléptetés nélkül, ami egyben azt is jelentette, hogy az úttesten menetelő tömeget a járdán állva végre sokan láthatták is. Ez így persze nem tűnik nagy dolognak, de aki végigjárta akár csak 2019 előtt bármikor a kordonok közt az akkori útvonalakat, amikor mindentől elzárva, gyakorlatilag úgy szelte át a felvonulás a várost, hogy senkivel nem találkozott, tudja, mi a különbség. Ahogy azt egy résztvevő mondta: „Így, hogy látnak minket, látják azt is, hogy nem vagyunk bűnözők, csak emberek, akik ugyanúgy boldogok akarnak lenni, mint bárki más.” Sokak szerint ez is az oka annak, hogy egyre kevesebben tiltakoznak a Pride ellen.
Ellentüntetőkből az idei évre két csoport jutott, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és a CitizenGO ultrakonzervatív lobbicsoport is a felvonulástól kicsit távolabb képviseltette magát, néhány fővel. A felvonulók integettek nekik.
A menet idén a Vajdahunyad vára előtti rétre futott be, ahol volt zene, performansz, és beszédek is, az est házigazdája Karafiáth Orsolya író, költő volt.
English (US)