4 órája ezelőtt
4
Mintha az egész világ kezdené elveszíteni a józanságát
– utalt arra Cselovszki Róbert, hogy hangulatuktól függően egyes politikusok gátlás nélkül képesek fenyegetni az atomarzenáljuk bevetésével.
A bank céges üzleti partnerei leginkább amiatt aggódnak, hogy a német gazdaság ki tud-e kecmeregni a gödörből, a háborút viszont már egy éve nem emlegetik a működést befolyásoló okok között. Az Erste vezérigazgató-helyettese szerint Európa szempontjából lakmuszpapírteszt lesz Németország: mit lép az új kormánykoalíció, valóban lazítanak-e a fiskális korlátokon, és belekezdenek-e a több százmilliárd eurós hadiipari fejlesztésekbe, párhuzamosan az európai uniós szándékokkal?
Ha ezek a programok valóban beindulnak, akkor a járulékos hatások révén a magyar gazdaság is nyerhet velük – az infrastrukturális beruházásokon keresztül –, ami az év második felében javíthat a teljesítményen. Jelenleg azonban még azzal számol az Erste, hogy a 2 százalékot meghaladó gazdasági növekedés már jó eredmény lenne, nem osztják tehát Orbán Viktor kormányfő optimizmusát, aki továbbra is 3 százalék feletti GDP-bővülésre számít.
A miniszterelnök a minap arról is beszélt, hogy rengeteg pénz van a lakosságnál és a vállalkozásoknál, csak nem használják, és ezen változtatni kell. Vendégünk állítja, a náluk vezetett betéti és befektetési számlák állománya „abszolút visszaigazolja” Orbán Viktor állítását.
A vállalati hitelpiac pangásáról azt mondta el az Erste vezérigazgató-helyettese, hogy a banki hitelezés gerincét most azok a cégek adják, amelyek
szinte száz százalékban piaci alapon működnek, és euróban keletkezik a bevételük.
A többiek egyelőre hezitálnak, hogy milyen forrásból valósítsák meg a fejlesztéseiket. Ide vágó megjegyzése, hogy sok céget elkényelmesített az államilag támogatott olcsó hitelek korszaka, ők újabb és újabb ajánlatra várnak. Arról is beszélt a műsorban, hogy az elektromos járművek remélt felfutásának elmaradása nem növelte a rosszhitel-állományt az ágazat beszállítóinál, ilyen kockázattal nem kell szembesülnie a bankszektornak.
A lakosság is tetemes összeget halmozott fel értékpapír-számlákon. Természetesen ebben nagy a szórás: a csúcson a privátbanki ügyfelek állnak sok százmilliós felhalmozással, míg az alsóbb jövedelmi rétegekben ez megáll 3–4 millió forintnál.
Az idei év a kamatesőről szól, ami az állampapírok után illeti meg a kisbefektetőket. Erről azt tudtuk meg vendégünktől, hogy a bankszektor belső számításai szerint az esedékes mintegy 2000 milliárd forintból (ami a lejáró állományt és a kamatfizetést is lefedi) nagyjából 500 milliárd forint az a tétel, ami nem vándorol vissza az állampapír-piacra, hanem más befektetésekbe áramlik, vagy elkölti a lakosság. Illetve megjelenik az ingatlanpiacon, ám ez elsősorban a tehetős megtakarítókra igaz, akik befektetési céllal vásárolnak lakásokat, tehát nem direkt lakhatási célokat szolgálnak, pedig a kormány ezt remélte. Az említett 500 milliárd forint egyébként elmarad attól az összegtől, amit a bankok reméltek – ismerte el a szakember. Sokan kivárnak, jobb ajánlatra számítva a kincstártól vagy a piactól.
Szóba került még a rákosrendezői fejlesztés, amire a főváros vált jogosulttá. Mártha Imre, a Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. vezérigazgatója a Della korábbi adásában azt mondta, hogy több bank is bejelentkezett már, örömmel részt vennének a fejlesztésben. Cselovszki Róbert úgy látja, hogy ennek első szakaszában, a területfejlesztésben a bankok „nagyon korlátozottan” jelenhetnek meg – ennek szerinte törvényi korlátja is van –, de a tényleges beruházás iránt
az összes bank nagy érdeklődést fog mutatni.
Az Erstét inkább az irodaházprojektek érdeklik, a lakóingatlanok kevésbé, az előbbi sokkal jobban illik a profiljukba. De ez még nagyon távol van – hangzik el a műsorban.
The post Cselovszki Róbert: Az egész világ kezdi elveszíteni a józanságát first appeared on 24.hu.
English (US)