Csuti elmondta, mennyit keresnek az influenszerek: „A magyar átlagkeresetnél sajnos többet”

Szabó András Csuti évek óta foglalkozik influenszer-marketinggel, és ő maga is influenszerkedik. A Médiapiac ezen tevékenységeiről kérdezte őt, és az interjú során egyebek mellett az is szóba került, miért pejoratív az influenszer megnevezés.

„Azért merülhet fel, hogy bántó-e ez a szó, mert sokan sokféleképpen definiálják. Ha valaki helyreteszi a lelkében, hogy influenszer, akkor pontosan tudja, hogy ennek velejárója az is, hogy esetenként nem kívánatos cikkek jelennek meg róla” – fejtette ki Csuti, majd arra is válaszolt, hogy könnyű pénzkereseti lehetősége az influenszerkedés, és hogy nevezhető-e egyáltalán munkának ez a tevékenység.

A könnyű relatív definíció, merthogy minden ember fejében más a munka jelentése. Egészen más egy kemény fizikai munka és ez. Az egyik fizikai értelemben nehéz, a másik pedig azért, mert több százezer ember elé tesszük le. Ha valaki egy irodában ül és reggeltől délutánig dolgozik, akkor a munkáját általában négy-öt kollégája látja, utána hazamegy a családjához és éli az életét. Az influenszer egy nagy térben mozog, ott nyilvánul meg. Teljesen máshogy kell csinálni ezt. Nem mindenki képes videókat kitalálni, felvenni, feliratozni, narrálni, aztán meg közzétenni, ráadásul úgy, ahogy azt a piac és a megrendelők igénylik.

A marketingszakember pontot tett a bevételekről keringő mendemondák végére, és felelt a kérdésre: sok pénzt lehet ezzel keresni?

A magyar átlagkeresetnél sajnos többet, esetenként sokkal többet. Persze nem mindenki tudja ezt a pénzt megkeresni. Vannak azok a klasszikus influenszerek, akiknek nincs – úgymond – harmadik lábuk: nem szerepelnek tévében, mégis olyan minőségű és mennyiségű megtekintést tudnak produkálni, amelyek milliós bevételeket hoznak. Főleg egy komplex kampányban. Itt tudnak röpködni a milliók. Ha ezeket párhuzamba hozzuk azzal, hogy egy átlag magyarnak mennyi az keresete és azért hány órát dolgozik, akkor a kettő között óriási különbség lehet.

Hozzátette, hogy az influenszerkedés nemcsak annyiból áll, hogy az illető kitesz egy posztot, rengeteg a buktató. „Ha valamit nem jól csináltál, akkor az végig söpör az összes bulvárújságon és rád húzzák a vizes lepedőt. Nincs ingyenebéd, vállalni kell a következményeket.”

Könnyűnek tűnő munka, de azért nem egyszerű dolog mondjuk egy 27 perces anyagot 6 percesre megvágni, feliratozni, közben figyelni a körülményekre – például fények változására – eltalálni a zenét, a dallamot, ahogy a megrendelő kéri.

Mint mondta, ő rengeteg időt és energiát fordított a tanulásra és igyekezett minél több gyakorlatot és tapasztalatot szerezni. „Kelletek az egyik gyorsétteremben eltöltött éveim is, ahol sült krumplit kellett sütnöm és olyan olajszagom volt, hogy a buszon a jegyellenőr messziről elkerült, és még a jegyemet sem kérte el” – árulta el.

Saját közösségimédia-szerepléséről azt mondta, ha valamit utólag másként csinálhatna, sokkal kevesebbszer mutatná meg a gyerekeit a saját biztonságuk érdekében, és ma már a párkapcsolati dolgait sem osztja meg olyan mértékben, mint régen.

Érdekes világ ez sok felszínes kapcsolattal és érdekalapú együttműködésekkel, sok áldozattal jár és rengeteg hibázási lehetőséggel, ezért óva intek mindenkit attól, hogy mindenáron influenszer akarjon lenni. Tessék tanulni, diplomát és/vagy szakmát szerezni, ezt meg lehet hobbiból végezni, azt elvállalva, amiben valóban hiszünk és nem azért és amiért fizetnek

– zárta az interjút Szabó András Csuti.

The post Csuti elmondta, mennyit keresnek az influenszerek: „A magyar átlagkeresetnél sajnos többet” first appeared on 24.hu.