Daniel Kahneman: Gyors és lassú gondolkodás, Önfejlesztő Könyvklub ajánló

1 év ezelőtt 83



bohócdoktor szja 1% felajánlás

Könnyen azt hihetjük magunkról, hogy mi csak is racionális, jól átgondolt döntéseket hozunk. Azonban ez az igazságtól nagyon messze van. A közgazdasági Nobel-díjas pszichológus, Daniel Kahneman és kutatótársai rengeteg kísérletet végeztek el, amelyek bebizonyították, hogy legtöbbször teljesen automatikus döntéseket hozunk meg. Nézzül ezeket! 

Ha a videós formátumot kedveled inkább, hallgasd meg az Önfejlesztő Könyvklub adásunkat!

A gondolkodásmódok

Az agyunk, Kahneman szerint két rendszerben gondolkodik. Az első rendszer automatikusan működik, kevés vagy nulla erőfeszítéssel. Ilyen az, amikor például azonnal eldöntjük valakiről, akit nem is ismerünk, hogy szimpatikus-e a számunkra. A második rendszer erőfeszítést igényel. Ilyen az az eset, amikor például a kollégáknak prezentálunk.

Az 1. rendszer gyors, intuitív, és érzelmes. A 2. rendszer lassú, megfontolt és logikus. Fontos, hogy az 1. rendszert nem tudjuk leállítani, teljesen önkéntelenül működik. Erre az egyik legjobb példa az optikai illúzió. Hiába tudjuk, hogy csak egy optikai csalódást látunk, az agyunk nem tudja azt figyelmen kívül hagyni. 

Tehát, az 1. rendszer automatikus javaslatokat, érzéseket, intuíciókat generál a 2. rendszer számára. A 2. rendszer pedig ezeket hiedelmekké, önkéntes cselekvésekké alakítja. Kiváló példa a két rendszer működésére annak a tűzoltónak az esete, aki a „megérzése” miatt kiparancsolta embereit az égő házból, holott nem utalt rá racionális magyarázat. A ház pár perccel később összeomlott, mindannyian bent égtek volna, ha nem hallgat az intuíciójára.

Azonban ez nem csak megérzés volt. Amikor nyugodtan végig gondolta a kapitány, rájött, hogy a füle szokatlanul forró volt, míg a tűz rendkívül halk, ami akkor fordul elő, amikor a tűz a pincében tombol. Annak pedig az a következménye, hogy a ház rendkívül gyorsan össze tud dőlni.                                                                  

Az alattomos része agyunk gondolkodásmódjának az, hogy gyakran nem is vesszük észre a bonyolultabb kérdés, egyszerűbbre való lecserélését. Egyszerűen vakok vagyunk a vakságunkra. A döntéshozatalunk során ezek a cserék rengeteg torzítást eredményeznek. Ha viszont megismered ezeket a torzításokat, illetve azt, hogy mikor, mire érdemes odafigyelni egy döntéshozatal előtt, garantáltan jobb döntéseket fogsz hozni a jövőben.

Torzítások, amelyek befolyásolják a gondolkodást

Az, hogy melyik gondolkodást használjuk, azon is múlik, hogy milyen torzítások befolyásolnak épp. Bemutatunk 3 olyan torzítást is, amelyek megismerése segíteni fog abban, hogy jobb döntéseket hozz.

#1 – Halo-hatás

Ez a torzítás kifejezetten az emberismeretünket nehezíti meg. Halo-hatásról akkor beszélünk, amikor pozitívan gondolunk valakire vagy valamire, és ezt a pozitív véleményt kiterjesztjük az egész személyre, dologra. Vegyük például a nagyon vonzó személyeket. Sokkal valószínűbb, hogy intelligensnek és rátermettnek fogjuk gondolni őket még akkor is, ha erre jelenleg semmilyen bizonyítékunk sincs.

Ha pedig kedveled az intelligens embereket, akkor mivel intelligensnek gondolod, még jobban fogod kedvelni őket, mint korábban. Így könnyen egy olyan visszacsatolási hurokban találjuk magunkat, hogy mindenféle ok nélkül, egyre jobban megkedvelünk valakit.

Az 1. rendszer tehát, könnyen és gyorsan kiterjeszt egy szimpatikus tulajdonságot egy ember teljes személyiségére. Ezért is lepődnek meg sokan, amikor egy olyan emberről, akit ugyan nem ismertek, de szimpatikusnak találtak, valami szörnyűség derül ki.

#2 – A megerősítési torzítás

Ez az egyik leggyakrabban előforduló torzítás a hétköznapokban. A lényege, hogy az új információt úgy értelmezzük, hogy az megerősítse a saját, már korábban létrejövő meggyőződéseinket. Ezt persze szintén nem tudatosan tesszük.

Ilyen az, amikor például szelektíven figyelünk azokra az adatokra, amelyek megfelelnek az előzetes meggyőződésünknek, és elvetjük azokat az adatokat, amelyek nem felelnek meg annak. Szintén erre a torzításra jellemző, amikor olyan forrásokat keresünk, amelyek hajlamosak megerősítő adatokat szolgáltatni, és elutasítjuk azokat a forrásokat, amelyek ellentmondanak a meggyőződésünknek.

Ráadásul ebben a torzításban még a memóriánknak is nagy szerepe van. Azokat az információkat ugyanis, amelyek megerősítik a meggyőződésünket, könnyebben felidézzük, mint az annak ellentmondó információkat.

#3 – A Kilátáselmélet

A kilátáselmélet egyik elve kimondja, hogy ugyanakkora potenciális veszteség erősebb érzelmeket vált ki belőlünk, mint az ugyanakkora várható nyereség. Ennek köze van az evolúciónkhoz, hiszen azok az élőlények maradhattak életben tovább, amik gyorsabban észrevették a fenyegetéseket.

Az agyunk így arra van kalibrálva, hogy gyorsan reagáljunk a rossz hírekre. Érdemes megnézni a média működését, hiszen az szinte teljesen erre épít. Sokkal több kattintást kapnak az olyan hírek, amiben valami negatív, szokatlan, eddig ismeretlen, elképesztő dolog történt. Ez a jelenség megfigyelhető, a negatív kimenetelű eseményeken való agyaláson is.

Amikor elmegy például a táborba a gyerkőc, nem azon agyal a legtöbb szülő, hogy mennyi fantasztikus új élmény éri majd a gyermeket, hanem elképzeli azt a 100 eseményt, ahogyan baleset érheti a csemetéjét. Ezzel összefüggésben a kutatók azt is megfigyelték, hogy sokkal jobban érezzük magunkat, ha valamit biztosra vehetünk.

Búcsúzóul…

Az első tippem az, hogy egy-egy fontos döntés előtt érdemes ennünk, hiszen a több glükóz segít fenntartani a kognitív teljesítményünket. A különböző hatásokkal, tévedésekkel szemben annál sebezhetőbbek vagyunk, minél inkább leterheltebb a 2. rendszerünk. Ezért a nagyobb, fontosabb döntéseket például ne este, hanem reggel hozzuk meg. 

Ugyanígy, ne vásároljunk este, mert sokkal könnyebben kinyitjuk a pénztárcánkat. Második, Az érzelmi állapotunk is befolyásolja a gondolkodásmódunkat. Amikor szomorúak vagyunk, a megérzéseink fele annyira pontosak, mint amikor jól érezzük magunkat. Harmadik, hogy minél inkább a szélsőségek bemutatására törekszik valaki, annál valószínűbb, hogy befolyásolni szeretne minket. Negyedik, hogy minél könnyebben emlékszünk valamire, annál lényegesebb dolognak gondoljuk. Ez fordítva is igaz. 

Minél nehezebben emlékszünk valamire, kevésbé érezzük fontosnak azt. Például, amikor meg akarjuk becsülni egy esemény gyakoriságát, és könnyen eszünkbe jutnak rá példák, akkor valószínűleg nagyobb értéket fogunk megadni a gyakoriságára. Milyen eseményeket becsülünk túl rendszeresen? Például azokat az eseményeket, amik erős érzelmeket váltanak ki belőlünk. Ilyen lehet egy terrortámadás vagy egy repülőgép baleset. 

De ugyanúgy túlbecsüljük azoknak az eseményeknek is a gyakoriságát, amik a közelmúltban történtek. Mivel erőteljesebben emlékszünk rájuk, fontosabbnak is gondoljuk azokat. A személyes tapasztalatot is túl szoktuk értékelni. Amikor házaspárokat kérdeznek meg, hogy a házimunka hány százalékát végzik el, szinte mindig több, mint 100%-ra jön ki a két válasz összege. Érdekes, nem? Végezetül pedig, komoly döntések esetén érdemes pár nap különbséggel újra és újra elővenni a kérdést, és egy előre felállított szempontrendszer alapján átgondolni a lehetőségeket. 

Kapcsolódó bejegyzések

Transzgenerációs traumák nyomában

Transzgenerációs traumák nyomában

A gyerek tiszta tábla” – mondta Rousseau, azonban egyre inkább megdőlni látszik az elmélet a transzgenerációs hatás bebizonyítása miatt. A gyerekek ugyanis nemcsak a szemünk vagy a hajunk színét, esetleg egyes tulajdonságainkat vagy a temperamentumunkat öröklik, hanem...

 Gyors és lassú gondolkodás, Önfejlesztő Könyvklub ajánló

Daniel Kahneman: Gyors és lassú gondolkodás, Önfejlesztő Könyvklub ajánló

Könnyen azt hihetjük magunkról, hogy mi csak is racionális, jól átgondolt döntéseket hozunk. Azonban ez az igazságtól nagyon messze van. A közgazdasági Nobel-díjas pszichológus, Daniel Kahneman és kutatótársai rengeteg kísérletet végeztek el, amelyek bebizonyították,...

 Szünet – Önfejlesztő Könyvklub ajánló

Danielle Marchant: Szünet – Önfejlesztő Könyvklub ajánló

Ti is állandóan pörögtök, hogy minden tennivalóval végezzetek, hogy aztán a nap végén rájöjjetek, hogy igazából ennek az ördögi körnek soha nem lesz vége? Mindig lesz új feladat, újabb megoldandó probléma…Szünetet tartani és kicsit lelassulni annak érdekében, hogy...

The post Daniel Kahneman: Gyors és lassú gondolkodás, Önfejlesztő Könyvklub ajánló appeared first on Önfejlesztő Akadémia.

Olvassa el a teljes cikket
Hírek, információk, naprakészen! Hírek, érdekességek, Neked!