Biztonságot nyújtó félévről.
Vajon olvashatok a térképről?
Az utam boldogságának végéről?
Sétálok egyedül, egymagam,
A szellő kellemesen elragad.
Nem tudom, mi a jelszavam,
A célom hiányát elhagytam.
Mit ér a kínkeserves lét,
Ha nem virágzik a rét?
Miért küzdjek én,
Ha minden perc olyan, mint a vég?
Nem tudom, merre tovább
Zárkózott személyiségem során.
Ha a vágy villamosának sorsán
Minden erőm fogytán.
Elég lélek, mi bennem éled?
Elég a tudás, mi bennem ébred?
Elég a lírám, a fényem, mi meg-megéget?
Elég a szív, mely értetek éltet?
Kinek nyújthatnám a kezem?
Egyre mélyebb a sebem.
Kinek a vállára hajtsam a fejem?
Ha mindenkit messze lelek.
Meddig elég az erő?
Mikor áll el az eső?
Már reszket a belsőm,
Amire szakadt a kendő...
Merre kiáltsak a néma csendben?
Senki nem hallja a hangom, engem.
Egyedül vagyok ebben a testben,
Bizonytalan utakon megyek.
English (US)