1 hét ezelőtt
8
Kisebb vagy nagyobb mértékben, de mindegyik párt veszített a támogatottságából azóta, hogy Magyar Péter belépett a politikai arénába – derült ki a 24.hu számításaiból, melyekhez ezúttal is hat közvélemény-kutató felméréseit vettük alapul.
A szomszéd országokhoz képest merevség jellemezte a magyar pártrendszert: a Jobbik, az LMP, a Momentum és a Mi Hazánk sem tudott olyan lendülettel belépni a politikába, hogy már az első választásán mandátumot szerezzen, az immáron tíz éve az áttörésre váró Kétfarkú Kutya Pártról nem is szólva. A kegyelmi botrány és Magyar Péter feltűnése viszont egy csapásra felülírta az évtizedes tapasztalatokat. Három hónappal ezelőtt, a Novák Katalin lemondásához vezető turbulens egy hét előtt a Fidesz 13–14 EP-képviselői székkel és újabb elsöprő győzelemmel kalkulálhatott, miközben úgy tűnt, a Demokratikus Koalíció megerősítheti a dominanciáját az ellenzéki térfélen.
- Az IDEA,
- a Medián,
- a Závecz Research,
- a Republikon,
- a Nézőpont
- és az Iránytű Intézet
áprilisban publikált kutatásainak adatait eltérő időpontokban vették fel, így azok a Magyar-jelenség miatt megingó pártstruktúra változásának különböző időpillanatait rögzítik. Az immár két hónapja a közfigyelmet uraló Magyar ez idő alatt százezres nagygyűlést tartott a Kossuth téren, elindította a közönség bevonásával a képviselőjelölt-állítási folyamatot, majd közölte annak eredményét, kiderült, hogy Tisza lesz a pártja neve, nagy érdeklődés mellett kezdte meg a vidékjárását, számtalanszor belemart kormánypárti és egyre inkább ellenzéki politikusokba is, bejelentette, hogy megyei listákat állítanak az önkormányzati választáson, sőt végül azt is, hogy részlegesen, de a fővárosi versenybe is beszállnak.
Az események felgyorsultak, így a pártpreferenciák adatsorai között a megszokottnál jóval nagyobb a szórás. Szemléltetésképp: amíg két hónapja a biztos pártválasztók között a Fidesz támogatottságát 43 és 53, a DK-ét pedig 11 és 20 százalék közé mérték az intézetek, addig mostanra a kormánypártok erejét 33 és 50, a Gyurcsány-pártét 9 és 26 százalék közé teszik, miközben az utóbbi listájára időközben az MSZP és a Párbeszéd is felkéredzkedett.
Hann Endre, a Medián ügyvezetője mindezt úgy summázta, hogy nemcsak a politikai élet, hanem a közvélemény-kutató szakma is felbolydult. Hogy ebben a helyzetben a széttartó mérések átlagolása közelebb visz minket a valósághoz, azt csak remélhetjük, de cikkünk kiindulópontja, ahogy legutóbb, úgy most is ez.
Áprilisban öt lista állt bejutásra, de kettő erősen billeg
A nyilvánosságra hozott mérések átlaga azt mutatja, hogy hibahatáron belül, de az összes párt gyengült az egy hónappal korábbi kutatásokban még nem szereplő Tisza megjelenésével. A biztos pártválasztók körében februárban a Fidesz még 47 százalékon állt átlagosan, amit a kegyelmi ügy márciusra 43,5 százalékra tornászott le. Áprilisban ez a szám tovább süllyedt: 41,3 százalékra.
Március végén írtuk meg, hogy a Fidesznek két EP-képviselői mandátumába fájhatott a kegyelmi ügy miatt jött népszerűségvesztés, de a növekvő elégedetlenséget egyetlen ellenzéki erő sem tudta igazán a maga javára fordítani akkor – a Momentum és a Kutya Párt tudott valamelyest a zavarosban halászni.
Varga Jennifer / 24.huA támogatottsági adatok átlagolása után a Fidesz még mindig 11 mandátummal számolhat, de ezt árnyalja, hogy ugyanez a szám egy hónapja még 11,7, két hónapja pedig 12,7 volt. Vagyis az áprilisi felmérések alapján a Deutsch Tamás vezette lista kettővel kevesebb képviselői helyet hoz a Fidesz-KDNP-nek, mint amennyije a mostani ciklusban van, de márciushoz képest nem csökkent tovább a várható mandátumszámuk.
Magyar Péter előretörése tehát egyelőre az ellenzéki oldalon jelent térfoglalást, de hogy mekkorát, arról erősen megoszlanak a vélemények, ugyanis a legerősebb ellenzéki erő meghatározásánál a leginkább széttartóak a kutatások. A Medián és Iránytű Intézet egyértelműen a Tisza Pártot, a Závecz és az IDEA pedig a DK vezette összefogását tartja izmosabbnak, nem is kevéssel, míg a Republikon és a Nézőpont Intézet adataiban nincs nagy különbég köztük. Így a mérések átlaga is közel hasonló erőt mutat: e szerint a Tisza 4,4, a DK 4,1 képviselői helyet szerezne, ha most tartanák a választást, ami kerekítve egyaránt 4 mandátumot jelent.
Százalékokra lefordítva Gyurcsány Ferencék 16,7, míg Magyarék 19,2 százalékon állnak átlagosan (megjegyezve, hogy az IDEA legutóbbi kutatásában még nem szerepelt a Tisza, így náluk az egyéb pártra szavazók száma nőtt a februárban mért 4-ről 15 százalékra, a különbözetet nagyvonalúan a Tiszához számoltuk, tán nem megbántva Gattyán Györgyéket). Az áprilisi állás szerint a DK tehát megismételheti az öt évvel ezelőtti eredményét, míg az MSZP és a Párbeszéd – ha képviselőjük nem lesz is Brüsszelben, hiszen csak az ötödik és a hetedik helyet kapták – megússza, hogy lelepleződik a valódi támogatottsága.
Az alábbi ábra a várható mandátumszámok alakulását mutatja, a hónap a patkó felett található gombbal állítható át márciusról áprilisra.
A jelenlegi támogatottsági adatok szerint öt listáról kerülhetnek magyar képviselők az EP-be: a fent említetteken kívül a Kétfarkú Kutya Párt és a Mi Hazánk küldhet egy-egy politikust az uniós törvényhozásba. 2022 óta a bizonytalanok táborának növekedése mellett az összes párt közül csak a Mi Hazánk és Kutya Párt tudott érdemben erősödni. Most ez a folyamat is ellentétes irányt vett: egyik pártnak sem jött jól a teljes politikai osztályt kihívó Magyar feltűnése. Az egykori viccpártnak egy hónapja átlagosan 1,5 képviselői helyet mértek, áprilisban viszont már csak egyet. Mindez azt látszik igazolni, hogy a Kutya Pártnak a kegyelmi botrányt követő általános pártpolitika- és elitellenesség miatt hullott az ölébe az 1,7 százalékpontos erősödés, ám a mostani, közel másfél százalékos gyengüléssel Kovács Gergelyék visszazuhantak a februári népszerűségi szintjükre. Ez idő alatt a nemzeti radikálisok ennél is nagyobbat gyengültek: 2,7 százalékpontot. Ők a mérések átlagában már csak 0,8 székre számíthatnak, holott márciusban még két képviselőt küldhettek volna Brüsszelbe, most az egy sem biztos.
Ugyanakkor az összes párt közül
Márciusban még 1,8 mandátum jutott volna a Donáth Anna vezette listának a kutatásokat átlagolva, áprilisban viszont csak 0,5. A százalékokat tekintve is látványos a gyengülés: egy hónap alatt 8-ról 4,8 százalékra, tehát a bejutási küszöb alá hullott az átlagos támogatottságuk. Ha a jelenlegi dinamikák nem változnak, akkor a Momentum lehet Magyar Péter első áldozata.
Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy a legtöbb intézet 2–3 százalékos hibahatárral dolgozik, ráadásul az adatok átlagolása még tovább torzíthatja a képet, így végképp elképzelhető, hogy a politikai turbulencia közepette tévesen ítéltünk oda billegő mandátumokat egyik vagy másik pártnak. A jelenlegi támogatottsági adatok alapján is könnyen elképzelhető például az, hogy bejut a Momentum, vagy öt mandátumot szerez a Tisza. Ezekben a szcenáriókban a Fidesznek tíz székkel kellene beérnie mandátumkalkulátorunk alapján.
A többi párt – így a parlamentben ülő Jobbik és LMP, valamint a Márki-Zay Péter vezette Mindenki Magyarországa Néppárt és az EP-választás kapcsán már a listaállítás feltételein elbukó, Jakab Péter-féle Nép Pártján – továbbra sem képes egyről a kettőre jutni: változatlanul 1–2 százalékon toporognak.
Már nem biztos, hogy sok ellenzéki szavazat veszik el
Az év elején úgy tűnt, hogy rekordmennyiségű lehet azoknak a szavazatoknak a száma, amelyeket nem váltanak mandátumra. Az ellenzéki térfél annyira fragmentált volt, hogy az sem tűnt elképzelhetetlennek: az eddigi rekordot jelentő 295 ezer kárba veszett szavazat duplája is összejön. Azóta sok minden megváltozott: összejött a DK-centrikus baloldali lista, a Tisza pedig felfalta a jobboldali törpepártokat.
A népszerűségi listák szerint már csak a voksok 13,6 százaléka nem ér majd képviselői helyet (öt éve ez a szám 8,5 volt), sok múlik azonban azon, hogy az eddig biztos bejutónak tippelt Mi Hazánk, Momentum, Kétfarkú Kutya Párt hármasból lesz-e, amelyik nem ugorja meg az öt százalékot. Ha csak egyikük jut be, míg a másik kettő kevéssel lemarad, az máris nagyjából félmillió elveszett ellenzéki szavazatot jelentene (az öt évvel ezelőtti részvételi adatokkal kalkulálva), ha viszont mindhárom párt bejut az EP-be – ahogy arra többi között a Závecz is számít –, akkor csak körülbelül 200–250 ezer szavazat megy a levesbe. Ez pedig kevesebb, mint amennyi öt éve volt.
The post Évtizedes tapasztalatra cáfol rá a Tisza Párt – mit mutatnak a széttartó kutatások? first appeared on 24.hu.
English (US)