Most átfestetik - csergedez
A festék, mibe testét
Temették az esték
Mindennek, mit tagadok.
A százegyedik alkalom:
Most áthelyezik hajnalom
A ponthoz, ami oldoz,
Síromhoz, a sorhoz
Amit éppen most írok.
A százegyedik vallomás:
Egy ház gennyezik - arcvonás,
Mi reped, ha nevet,
Felnevet, ki etet
A téglákkal, cseréppel.
A százegyedik tévedés:
Ki vág, szeretik! Fényezés -
Ő gyilkos! Ő biztos
Vérpiros és nyirkos!
Valójában csendben él.
A százegyedik pillantás:
A láz, estekig virrasztás,
A látvány, a bálvány,
Csinálnám, ha látnám -
Zongora vagy, fogsorom.
A százegyedik valóság:
Ha már betelik, adósság
A szépség, a mélység
Reménység, mi kékség!
De mindez nem tulajdon.
A százegyedik roppanás:
S lám, belepik - csontrakás
Mi fehér, mint egér,
Összeér két tenyér,
És titkokat kiabál.
A százegyedik költemény,
Hisz százegyszer is öltem én
A tollam, mit loptam -
Megfogtam, és ottan
Felírtam a nevemet.
English (US)