Furcsa halálesetek a Kádár-korban: halálra égett miniszter, önmagát kétszer szíven szúró KSH-elnök

1 nap ezelőtt 5



bohócdoktor szja 1% felajánlás

A gazdaság fellendítését szolgáló magyarországi reformokkal szemben széles hazai ellentábor alakult, miközben az új gazdasági mechanizmus a különalkuk, mutyik miatt az 1970-es évek elejére a gyakorlatban is elbukott. Moszkvában sem repestek érte, kapitalista elhajlásként értékelték – a prágai tavasz, majd a lengyelországi véres események után Leonyid Brezsnyev, az SZKP főtitkárának türelme elfogyott. Először magához rendelte Kádárt Jánost 1972 februárjában, és a reformfolyamat leállítására szólította fel, amit a magyar első titkár meg is ígért, és a szocialista érában szokatlan módon Trianonra visszautalva próbálta elmagyarázni hazánk helyzetét a szovjet pártvezetőnek.

Itthon Kádár a 60. születésnapját felhasználva megerősítette és bebetonozta hatalmát, de a reformokhoz nem nyúlt, mígnem 1972. novemberében távirat érkezett: Brezsnyev elvtárs másnap várja őt a tököli katonai reptéren. Nem tudjuk, mi játszódott le benne a rendhagyó és nagyon is baljós látogatás hírére, az újabb brezsnyevi fejmosás részleteit sem ismerjük – Kádár hírhedt, heroikus fellépése inkább a legendák közé tartozik –, azt azonban biztosan megértette, hogy eljutott a falig, és nekiütközött. Azért elhúzta még szűk másfél évig, mire 1974 márciusában egy csapásra leváltotta a teljes reformpolitikusi garnitúrát – félő volt, hogy máskülönben őt teszik félre Moszkvából.

Erről szólt az előző rész sorozatunkból, amelyben történészekkel készült beszélgetések alapján foglaljuk össze Kádár János életét. A tudományos tények és értékelések mellett helyet kapnak visszaemlékezések, és meg-megállunk háttérinformációk, pletykák felgöngyölítésére is. Dr. Krahulcsán Zsolt történésszel, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára tudományos kutatójával, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága kutatási projektjének munkatársával folytatjuk

Biszku Béla félreállításával, illetve az 1970-es évek első felének olyan furcsa baleseteivel és öngyilkosságaival, amelyek áldozatai mind a pártelit reformista tagjai voltak.

Biszkut kivonta a forgalomból

Kádár János tehát ’72-ben megkérdőjelezhetetlenné tette vezető szerepét a párt és az állam élén, a ’74-es személycserékkel pedig a szovjetek akaratát is teljesítette. A belpolitikai inga ezzel a centrumtól balra elhelyezkedő, sztálinistának is nevezett, Biszku Béla nevével fémjelzett erők felé billent, és e téren 1978-ig nem is történt semmi érdemleges. A figyelem ezekben az években az egyre betegebb gazdaságra fókuszálódott, a pártvezetés politikai megfontolásból mind mélyebb adósságválságba sodorta az országot – itt írtunk erről sorozatunk egy korábbi részében.

Ami Biszkut illeti, a forradalom leverésétől kezdve sokáig Kádár bizalmi emberének számított, az új gazdasági mechanizmus azonban szembefordította vele, és a ’70-es évekre már inkább az ortodox pártellenzék vezéralakjaként tekinthetünk rá. A Központi Bizottság (KB) titkáraként továbbra is rendkívül fontos posztot töltött be, és amennyiben Moszkva elfordult volna Kádártól, minden bizonnyal őt ültették volna a helyére.

Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény / Fortepan Kárpát utca 25-27., Zöld Óvoda 1978-ban. Jobbra Kádár János, balról a második Biszku Béla.

Az első titkár mindig is ügyesen keverte a lapokat személyzeti ügyekben – ezekben felesége, Tamáska Mária véleménye általában nagy hatással volt rá –, most sem engedte, hogy a „győztes frakció” tagjai megnöveljék befolyásukat, ám nem is támadt nyíltan ellenük. Biszku saját maga okozta nyilvános bukását, ahogy mondani szokás, belesétált a verembe, amit másnak ásott.

1978 tavaszán készített egy összegzést a pártvezetésben tapasztalható korrupcióról, erkölcstelenségről, morális züllésről, amelyet az új gazdasági mechanizmus következményeként állított be, és Kádár felelősségét hangsúlyozta. Állítólag listát is írt a korrupciós ügyekben érintett politikusokról, nem mellesleg ezek mind egy szálig a reform mellett elkötelezett elvtársak voltak

– mondja a 24.hu-nak Krahulcsán Zsolt. Hozzáteszi: azért állítólag, mert mindenki beszélt róla, sok forrás tényszerűen említi a listát, csakhogy nem maradt fenn tárgyi bizonyítékként. Biszku az egész történetet tagadta egy 1989-es interjújában, szerinte mindez csupa kitaláció, de közvetett információk szerint – ha listát nem is készített, de – „árulkodhatott” Moszkvának.

Varga Jennifer / 24.hu Krahulcsán Zsolt

A lényeg viszont, hogy erkölcsi alapon támadta politikai ellenfeleit, köztük Kádárt. A történet innen két verzióban ismert, a forráshiány miatt nem tudunk igazságot tenni. Az egyik szerint Biszku a KB elé akarta vinni a témát, csakhogy Kádár egyszerűen lesöpörte az asztalról, ezért egyenesen Moszkvába küldte feljegyzéseit. A másik úgy tudja, eleve az SZKP-nál „panaszkodott”, valójában feljelentette Kádárékat Brezsnyevnél, aki viszont nyomban értesítette erről a magyar első titkárt. Bárhogy is volt,

1978 áprilisában Biszku Bélát felmentették minden fontosabb párttisztségéből, és nyugdíjazták.

A történész kiemeli, Biszku félreállítása egyúttal jelzés is volt a kétfrontos harc újabb fejezetének elindítására, amelyben Kádár ismét a reformpártiaknak szánt több teret. Centrista álláspontját a KB 1978. április 19–20-ai ülésen így fejezte ki: „Legyünk érzékenyek a dogmatikus, szektás pozícióval szemben is, de legyünk érzékenyek a revizionista, vagy opportunista, vagy jobboldali, vagy egyéb pozíciókkal szemben is”.

Az időzítés talán nem is véletlen, a pártvezetés ugyanis ekkoriban értette meg, hogy a magyar gazdaság a csőd felé száguld, és megkezdődött a tapogatózás a Nemzetközi Valutaalap irányába, amely sorozatunk egy későbbi részének témája lesz majd.

Péter György kétszer szíven szúrta magát

Az 1970-es éveket nem lehet úgy lezárni, hogy ne ejtenénk szót az évtized elején történt furcsa halálesetekről. Közvetlen politikai megrendelést egyik hátterében sem lehet bizonyítani, mégis felmerül, hogy többről van szó puszta véletleneknél, illetve feltűnő módon minden áldozat a gazdasági reformok elkötelezett híve volt abban az időszakban, amikor komoly erők küzdöttek a folyamat leállításáért.

Péter György matematikus, közgazdász a két világháború között csatlakozott a kommunista mozgalomhoz, részt vett az ellenállásban, illegális kommunistaként ült a szegedi csillagbörtönben, zsidó származásúként megjárta a náci haláltáborokat. Az egyetemi katedra mellett 1948-tól vezette a Központi Statisztikai Hivatalt (KSH), ’63-tól Nyers Rezső közvetlen munkatársaként részt vett az új gazdasági mechanizmus kidolgozásában.

Urbán Tamás / Fortepan Nyers Rezső 1970-ben.

Már az 1960-as évek elején az állambiztonság látókörébe került, műkincsekkel folytatott üzérkedés, deviza bűntettek, sikkasztás gyanúja miatt, mindemellett pedig cionista kémkedéssel vádolt személyek kapcsolataként. 1968 tavaszától már operatív akciót folytattak ellene, letartóztatni viszont nem tudták, mivel a KSH elnökéről lévén szó, ehhez a felső pártvezetés engedélyére lett volna szükség. Ilyesmit pedig Krahulcsán Zsolt kutatásai szerint a Belügyminisztérium (BM) nem kezdeményezett, pontosabban csak utólag tette meg. Mire őrizetbe vették volna, 1968 végén, egészségi állapota nagyon megromlott, kórházi ápolásra szorult, ahol 24 órában rendőr posztolt a szobája ajtaja előtt.

A hivatalos verzió szerint 1969. január 4-én öngyilkosságot követett el úgy, hogy kétszer szíven szúrta magát egy hámozókéssel. Órákkal később találták meg, az ágy mellett feküdt a padlón vérbe fagyva, a szájába egy zsebkendő volt beletömve

– mondja a történész.

A vizsgálati anyagban egy helyen gyöngyháznyelű kést írnak, máshol fából volt a nyele, a valóságban pedig egyáltalán nem lehetett volna nála ilyen eszköz, hiszen belügyi őrizet alatt tartották. És órákig nem vették észre, hogy mi történt. A halála után rögtön megindultak a pletykák.

Központi Statisztikai Hivatal Péter György

Kádár lerázta az áldozat feleségét

Mint minden kiemelten fontos objektumban, a KSH-ban is jelen volt az állambiztonság fedett embere, az úgynevezett SZT-tiszt, akivel Péter kifejezetten rossz viszonyt ápolt. Megkövetelte például a beosztottaitól, hogy azonnal jelentsék, ha beszélnek vele, emellett több olyan, börtönből szabadult ’56-osnak adott munkát a statisztikai hivatalban, mint például Bibó István, Kemény István, Andorka Rudolf vagy Ferge Zsuzsa. Belügyes szemüvegen keresztül ők a rendszer ellenségeinek, Péter György pedig a patrónusuknak látszott. Így aztán felmerült, hogy az állambiztonság „bosszút állt”, egyszerűen meggyilkoltatta.

Egy másik verzió szerint a KSH-elnök a magyarországi cionisták vezéralakja volt. Tudni kell, hogy 1967-68 folyamán az izraeli-arab konfliktus a tetőfokára hágott, a Varsói Szerződés államai pedig arabpárti politikát folytattak. Ha Péter Izraelnek kémkedett, a KSH elnökeként érzékeny adatokat állt módjában átadni a zsidó államnak, ezért kellett likvidálni, ez esetben pedig nemcsak a magyar kémelhárítás, hanem a szovjet KGB is a gyanúsítottak között szerepelhet. A harmadik lehetséges ok a reformkísérlet megakadályozása volt, lévén a KSH az új gazdasági mechanizmus egyik kulcsszerepét játszotta.

Mindezt azonban nem tekinthetjük többnek szóbeszédnél. A rendőrség öngyilkosságot állapított meg, és ezt az MSZMP Politikai Bizottsága is elfogadta, miután többször megtárgyalta az ügyet. A kortársaknak persze nyilván gyanús volt, hogy valaki egy hámozókéssel addig döfködi magát szívtájékon, amíg el nem vérzik, és kétkedve tekint az esetre a történettudomány is. Bizonyíték híján viszont nem jelenthetjük ki, hogy gyilkosság, politikai gyilkosság történt.

Péter felesége, a mindmáig elismert munkásságú gyermekorvos, Pikler Emmi személyesen Kádárnak írt levélben kérte az eset tisztázását, ám az első titkár semmitmondó válasszal rázta le.

Erdélyi Károlynak fájt a feje, belelőtt egy golyót

A paraszti származású Erdélyi Károly elvégezte a tanítóképzőt, évekig Leningrádban tanult pedagógiai lélektant és logikát, majd hazatérve a Külügyminisztériumban helyezkedett el. 1956 elején Moszkvában volt követtanácsos, november 4-én pedig már Szolnokon találjuk az ekkor 28 éves fiatalembert az új kormány tagjaival. Kiváló orosz nyelvtudása okán Kádár személyes tolmácsa lett, ekkor kezdett kapcsolatuk barátsággá mélyülni, egyfajta apa-fiú viszony alakult ki közöttük.

Karrierje szépen ívelt felfelé, ’62 szeptemberében külügyminiszter-helyettessé, 1970-ben pedig a KB külügyi osztályának vezetőjévé nevezték ki. Nem sokkal később, ’70-71 telén hirtelen erős és gyakori fejfájásokra kezdett panaszkodni, március 19-án pedig főbe lőtte magát a lakásához közeli erdőben. Három búcsúlevelet hagyott, egyikből sem derül ki, hogy miért tette.

Kádárt nagyon megviselte »fogadott fia« halála, azonnal utasította a kormányőrség parancsnokát, hogy személyesen vonuljon ki a holttesthez, és kezdje meg a vizsgálatot

– emeli ki Krahulcsán Zsolt.

Album059 / Fortepan Kádár János 1976-ban.

Hivatalosan itt is öngyilkosságot állapítottak meg, mégis beindultak a pletykák. Erdélyi ugyanis Kádárt támogatva a reformok ellen fellépő brezsnyevi politikával szemben próbált lehetőségeket keresni, ezért sokan a KGB-t sejtették a háttérben. Meggyilkolták? A fejfájás szinte az őrületbe kergette, és inkább önkezével vetett véget az életének? A rohamokat esetleg szándékos, aprólékos mérgezés váltotta ki? Nincsenek meg az orvosi iratok, ma sem tudjuk, mi történt. Az sem ismert, pontosan miként reagált Kádár, tett-e lépéseket az ügy kivizsgálására. Pusztán másod-, harmadkézből származó információk maradtak arról is, hogy mennyire lesújtotta az eset.

Ugyancsak 1971-ben ölte meg magát Tömpe András, miután kiküldte a szomszédos szobából a titkárnőjét, nehogy a golyó átszakítsa a falat és őt is megsebesítse. Régi kommunista, ellenálló volt, több mint egy évtizedig a szovjet állambiztonság ügynöke Dél-Amerikában, elvhű kommunista. Kétszer is szembe ment Kádárral, berlini nagyköveti posztjáról morális okból, a csehszlovákiai invázióban vállalt magyar részvétel miatt mondott le, miután keményen megírta véleményét a magyar pártvezetésnek.

Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteménye Tömpe András 1970 körül.

Korábban itt írtuk meg részletesebben a történetét, most csak annyit rögzítünk: az MSZMP köreiből érkező alaptalan vegzálás, megaláztatás, lejárató kampány miatt lőtte főbe magát, mondhatni öngyilkosságba kergették.

700 fokos öntőformák közé zuhant

A következő dátum 1973, Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese, volt pénzügyminiszter halála. Szakemberként és kommunista politikusként szinte egy személyben testesítette meg a reformfolyamatot: jól kommunikált, TV-interjúkat adott, humorral, az átlagemberek számára érthető módon tudta elmagyarázni, megindokolni az új gazdasági mechanizmus szükségességét.

Vályi vadászatra érkezett Borsodba szeptember 14-én, másnap egy bizottsági ülésen kívánt részt venni. Este azonban változott a program, 15-én a hajnali vadászat után a küldöttség a diósgyőri Lenin Kohászati Művekben tett látogatást. Feltételezések szerint azért, mert Énekes Sándor vezérigazgató új technológia bevezetésére szeretett volna pénzt szerezni, és meg akarta mutatni, mennyire elavult az akkor alkalmazott eljárás.

Liszkay Ferenc / Fortepan Lenin Kohászati Művek

Ehhez működés közben szemlélték meg a gyárat, az üzem egyik legveszélyesebb területét járták be, miközben a rendes menet szerint folyt a munka, a többség azt sem tudta, hogy kormánydelegáció tartózkodik a helyszínen. Az úgynevezett martinacélművet tekintették meg éppen, az öntőgödör szélénél álltak egy pódiumon, amikor az egyik kemencéből szikraesővel járó „kifúvatás” történt, és ugyanebben a pillanatban egy daru indult meg a csoport felé. Vályi Péter megijedt vagy megszédült, nem tudni, de Énekessel együtt bezuhant a 700 Celsius-fokos kokillák (öntőformák) közé. Egyes visszaemlékezések szerint a vezérigazgatóba kapaszkodott, és magával rántotta, míg mások úgy látták, Énekes utánakapott, hogy megtartsa.

A volt miniszter beszorult a kokillák közé, 6-8 percig tartott, amíg kimentették. Három nappal később a kórházban hunyt el égési sérüléseinek következtében, Énekes túlélte

– fogalmaz Krahulcsán Zsolt.

Árgyelán Ágnes / Fortepan Jobbra, szemüvegben Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese Bukarestben, 1972-ben.

Ennyi véletlen?

Itt tehát nem öngyilkosság történt, a körülmények viszont gyanúra adnak okot. Mi indokolta a hirtelen programváltoztatást? A Vályit kísérő két kormányőr miért nem tett semmit a baleset megelőzése érdekében? Mindemellett mint említettük, nemcsak a reformok elkötelezett híve, de egyenesen a folyamat arca volt, illetve első magyar politikusként járt az Egyesült Államokban, és szorgalmazta az USA és Magyarország közti kapcsolatok bővítését. Így aztán mind belső leszámolás, mind a szovjet szál felmerült az esetlegesen megrendezett baleset hátterében.

A furcsa halálesetek mögé a közvélemény számos legendát gyártott, hivatalos pártfórumokon azonban mindet egyedi ügynek tekintették. Egyetlen kivételt találunk, a Politikai Bizottság jegyzőkönyvei szerint Nyers Rezső az egyik ülésen megkérdőjelezte a Péter Györggyel kapcsolatos belügyi jelentés valóságtartalmát, de külön vizsgálat sem itt, sem más esetben nem indult. Ma sem tudjuk, valójában mi és miért történt, és hogy vajon tényleg csak véletlenek sorozata áll-e az 1970-es évek elejének rejtélyes halálesetei mögött.

A folytatásban szakítunk az időrenddel, és gyermekkora helyszínére, Somogy megyébe kísérjük vissza Kádár Jánost, hogy bemutassuk életének egy mindeddig ismeretlen szeletét.

Kádár Jánosról szóló sorozatunk eddigi részei:

The post Furcsa halálesetek a Kádár-korban: halálra égett miniszter, önmagát kétszer szíven szúró KSH-elnök first appeared on 24.hu.

Olvassa el a teljes cikket
Hírek, információk, naprakészen! Hírek, érdekességek, Neked!