Két ifjúról szól most kicsinyke regém,
Járták az útjukat, mint akárki más,
Őket is érte sok öröm s csalódás,
Szívük vert hevesen, de múlt a varázs,
Gondok súlya alatt kihűlt a parázs,
Szárnyakat növesztve új célt kerestek,
S Ámor nyilától szerelembe estek,
Múlt árnyától félve óvják még lelkük,
Csupán ízlelgetik: Örökké... Együtt...
Izzik szívükben szerelem új lángja,
S egyre erősebb mindkettőjük vágya,
Beteljesülésük még csak ígéret,
Fogadalomtétel egymás szívének,
Ugye, tudod, ha jössz, el nem eresztlek,
Része leszel végleg az életemnek,
Egyre jobban hiszek szép, közös jövőnkben,
Össze ne törd szívem, légy enyém örökre!
English (US)