S arany sugara nyújtózkodó tested méri,
Ahogy sarkig tárt szíved benne megfürdeted,
Gyötör a gondolat, hogy enyém meddig lehet?
Nem sikerült az időt megszelídítenem,
S az örökké, mint végtelen... oly kevés nekem!
Ne vádolj érte! Csak a szívem telhetetlen,
S az emlékek íze dől egyre édesebben.
English (US)