csillognak gyertyafényben,
krizantém szirmai
reszketnek hideg szélben.
Emlékek ezrei
suhannak lepkeként,
fényképek lapjai
rebbennek pilleként.
Könnyek hullanak
mécsesek lángjára,
virágok illata
kúszik az imába.
Magamban sorolom,
kiket nem feledek,
egyre többen vannak,
őrzi őket az emlékezet.
Temetők megtelnek
halottak napján az élőkkel,
csendesen lépdelnek,
szemükben könnycseppel.
Szeretet lángja lelkemben lobog,
nemcsak egy adott napon,
kívülről nem látható
néma gyertyacsonkon.
English (US)