Hát akkor még egy stadion

1 év ezelőtt 62



bohócdoktor szja 1% felajánlás

  • Pénteken egyszerre tartottak hídavató hordógurítást és bokrétaünnepséget a Nemzeti Atlétikai Központban, azaz a Dél-Pest fölé magasodó új fővárosi stadionban.
  • A stadion olyan, amilyen egy stadion lenni szokott.
  • A kétségeket, hogy erre itt és ennyiért szükség lenne, nem sikerült eloszlatni.

Minden bizonnyal véletlenül alakult így, mégis szimbolikus, hogy egyetlen nappal az után, hogy a pesti Duna-part egy része lépett egy határozottat valamerre, a folyópart egy másik részén azt mutatták be, hogy kell amarra menni.

Csütörtökön jelentették be, hogy a fővárosi önkormányzat és 16 civil szervezet, köztük olyan különböző profilúak, mint a Levegő Munkacsoport, a Magyar Autóklub, az Országos Taxis Szövetség és a Magyar Kerékpárosklub megállapodtak a pesti alsó rakpart fejlesztési irányáról. Amely irány lényege, hogy a sokáig kvázi autópályaként működő rakpartot, aminél nem nagyon van jobb adottságú terület a fővárosban, A-ból B-be száguldás helyett másra is használhassa minél több budapesti.

Pénteken a rakpartfejlesztés déli végét jelentő Szabadság hídtól néhány kilométerre, a Csepel-sziget legészakibb csücskében gyűlt össze a komplett magyar sajtó, hogy megtekintse a 2023 augusztusában rendezett atlétikai világbajnokságra emelt stadiont. A NER stadionépítési mániáját sokan, sokfelé kritizálták már, itt azonban az eddigi megalomán építkezéseknél is nagyobb gond van: a főváros fejlődése, fejlesztése szempontjából rendkívül értékes telekre szinte bármit lehetett volna álmodni, mégis egy újabb stadiont építettek rá.

Ahogy a sajtóbejárással egybekötött ünnepségen felszólaló politikusok, szervezők és építőipari szakemberek szájából többször is elhangzott, a jövő évi atlétikai világbajnokság lesz Magyarország történetének legnagyobb sporteseménye. Mivel a 2019-ben átadott Puskás Aréna nem alkalmas atlétikai versenyek megrendezésére, új stadiont kellett építeni, aminek eredményeként a Ferencváros a világ stadionokkal legjobban ellátott kerületei közé emelkedett. Az új stadiontól tíz perc autóútnyira sincs a 22 000 néző befogadására alkalmas Üllői úti Gropama Aréna (ahol szintén nem lehet atlétikai versenyeket tartani).

Aki az utóbbi hónapokban járt Dél-Budán, esetleg átkelt valamelyik délebbi fővárosi Duna-hídon, az egészen biztosan látta már a stadion fehér, koronaszerű felépítményét. A NER olyan emblematikus épületeit, mint a Duna Arénát vagy a Néprajzi Múzeumot tervező Ferencz Marcell, a pénteken elhangzottak szerint szándékosan álmodott koronaformát, így szimbolizálva, hogy az atlétikát a sportok királynőjének szokás nevezni.

A teljes létesítmény – aminek a nevéről még nem sikerült dönteni, de Németh Balázs egykori tévés, ma a vébét szervező cég, a Budapest 2023 Nonprofit Zrt. vezérigazgatója szerint igyekeznek hozzá méltót találni – azonban nem csak a stadionból, hanem annak környezetéből is áll. Ez a Nemzeti Atlétikai Központ, kiszolgálóépületekkel, edzőpályákkal és egy szép ívben kanyarodó, egész méretes gyaloghíddal.

Pénteken a híd elkészültét is ünnepeltük, a magyar hídépítő tradícióknak megfelelően ezért egy hordót is átgurítottak rajta. Azt majd a jövő pszichológusai és korrupciókutatói eldöntik, hogy miért szeretett a magyar nép ennyire sportlétesítményekhez vezető gyaloghidakat építeni, mindenesetre most már nem csak a Duna Arénához vezet egy ilyen, hanem az észak-csepeli stadiont is összeköti az edzőpályáival.

A Kvassay-zsilippel párhuzamosan, a Ráckevei-duna torkolatán átívelő grandiózus híd költségeibe jobb nem belegondolni. A legfrissebb, októberi emelés után a komplexum kölsége már 238 milliárd forint, de a Duna Aréna és az úszóvébé esetéből kiindulva joggal lehet attól tartani, hogy ez az összeg még növekedni fog – akár a 2023-as vébé után is. Már a komplexumnak otthont adó telek megszerzése is jellegzetesen zavaros ügy volt, és az egyre emelkedő főösszegen kívül nem sokat kötnek az adófizetők orrára abból, hogy pontosan mi és mennyibe kerül a stadionon és az eseményen, aminek a díszlete lesz.

Jó hír, hogy a stadion éppen úgy néz ki, ahogy egy félkész stadionnal ki kell néznie. A messziről nyomasztóan nagy korona közelről nem nyomja agyon a hangulatot, bár az nem világos, hogy sátorszerű teteje kit és milyen időjárási viszontagságtól lesz hivatott megvédeni, mert komolyabb eső esetén a jóval lejjebb ülő nézőket nem nagyon.

A stadion két jól elválasztott karéjból áll: jövő augusztusra az alsó állandó lelátó fölé építenek egy ideiglenes részt is, hogy összesen 40 000 néző tudja a helyszínen követni az eseményeket. A felső karéjt aztán a világbajnokság után visszabontják – a korona megmarad –, és a létesítmény innentől csak 15 000 ülőhellyel rendelkezik majd.

Minden bizonnyal a NER illetékesei is hallják a mániákus stadionépítés kritikáját, mert több illetékes is finoman reagált ezekre. Németh Balázs arról beszélt, hogy a komplexum „a profik és az amatőrok otthona” is lesz, Schmidt Ádám sportügyi államtitkár szerint pedig kifejezett céljuk, hogy a stadion „ne üresen kongó díszelem legyen a Duna-partján”.

A tervek szerint a visszabontott szint helyén a vébé után bárki által látogatható közpark lesz, futópályával, street workout-gépekkel, kávézókkal. Annak idején a főváros és Ferencváros is csak ezekért a garanciákért cserébe volt hajlandó támogatni a világbajnokság megrendezését, sőt, a tervekben még további nagyívű fejlesztések vannak a Duna-partra álmodott homokos plázstól a stadion épületében üzemelő óvodáig. Ezek azonban a megállapodás értelmében csak majd a vébé lebonyolítása után valósulhatnak meg.

A tervek jól hangzanak, de még ha mindez maradéktalanul és profin meg is valósul, és budapestiek tömegei veszik birtokba 2023 őszétől a környékét, a stadion maga bizony akkor is minden bizonnyal „üresen kongó díszelem” marad. A szervezők több képviselőjét faggatva sem derült ki, hogy mire fogják használni a világbajnokság után az épületet. Előtte lesz egy tesztverseny, hogy kiderüljön, nem folyik-e ki a víz az akadályfutók vizesárkából és kellően puha a rúdugrók esének tompítását szolgáló matrac, de azt nem tudni, hogy 2023 végén, esetleg 2024-ben mi történik majd az addigra már biztosan szép nevet is viselő stadionban.

A Puskás Arénát egy évben csak néhány nap használják. A magyar futballválogatott meccsein kívül egy-egy koncertnek, például 2022-ben a Red Hot Chili Peppersnek, és olyan rendezvényeknek, mint az Ez az a nap nevű vallásos dzsembori ad otthont. Ezekre elvileg Észak-Csepelen is lenne lehetőség, de Budapesten csak nagyon ritkán vannak akkora rendezvények, amik egy stadionnyi helyet igényelnének.

Nem véletlenül volt Budapest az egyetlen pályázó a 2023-as atlétikai világbajnokság megrendezésére, ezek a gigantikus sportesemények megrendezésére egyre kevesebben vágynak a világban. 2019-ben az a Doha volt a házigazda, ahol nem számít a pénz, idén Eugene-ban, a Nemzetközi Atlétikai Szövetséggel szinte szimbiózisban élő Nike főhadiszállása mellett rendezték, 2025-ben pedig abban a Tokióban fogják, ahol az atlétika eleve nagyon népszerű, és egyébként is ott a 2020-as olimpia stadionja.

Bár az elmúlt években volt több szép magyar atlétikai siker, amik kicsit feledtették a dobóatlétáink korábbi doppingbotrányait, az atlétika továbbra sem különösebben népszerű sport Magyarországon. Az utcákon, parkokban és a budai hegyekben egyre többen futnak, de nem véletlen, hogy pénteken több megszólaló is kiemelte, az elvileg novemberben induló jegyértékesítés során a magyarokra micsoda kedvezmények várnak majd. Különben 2023 augusztus 19-27. közt esélytelen lenne megtölteni az új stadion lelátóit. Egy atlétikai világbajnokság nem az az esemény, amire külföldi szurkolók tízezrei utaznának el.

Az még a kisebbik baj, ha a vébén bőven lesznek üres székek a lelátón. Az igazán szomorú az lesz, ha utána ez a stadion is kihasználatlanul tátong majd az év 340 napján. A stadionnal átellenben a Duna túlsó partján a Kopaszi-gát körül gombaként kinövő modern lakónegyedet is joggal lehet kritizálni, de aki jár arra, pontosan tudja, hogy ha lassan is, de kezd megtelni élettel. Ugyanez a helyzet az új stadion felé vezető Soroksári úton és környékén épülő lakó- és irodakomplexumokkal. Félő, hogy egy stadiont és környékét a legjobb szándékú és legtalálékonyabb budapestiek sem fognak tudni megtölteni élettel, és a Duna-partnak ez a szakaszán, ahol bármi lehetett volna, nem lesz semmi.

Olvassa el a teljes cikket
Hírek, információk, naprakészen! Hírek, érdekességek, Neked!