Mialatt továbbra is milliók várnak arra, mikor tér vissza a színpadra Rihanna, ő köszöni szépen, remekül van, és esze ágában sincs megfelelni az elvárásoknak. Az sem zavarja, hogy anyaként és világsztárként az íratlan szabályok szerint már régen meg kellett volna szabadulnia plusz kilóitól. Azok szerint az íratlan szabályok szerint, melyeket mi magunk alkotunk meg, saját magunkat is büntetve az irreális elvásárokkal.
Egymás és önmagunk hajcsárai vagyunk
Akár tetszik, akár nem, testünk változik. Minden odafigyelés és igyekezet ellenére is szó szerint kézzel fogható, ahogyan átalakulunk. A 20-as évek feszes, tónusos vonalai a 30-as évek során lassuló anyagcsere és búcsúvá váló kollagéntartalom miatt puhábbá válnak, 40-es éveinkre pedig az ösztrogénszint csökkenése már akkor is zsírpárnákat varázsol a hasunkra, ha addig ennek hírét sem ismertük. Kinek nagyobbat, kinek kisebbet.
Persze, hogy rajtunk is múlik. És persze, hogy vannak olyanok is, akik kőkemény és emberfeletti munkával, esetleg szupermázlista génekkel egészen lenyűgöző alakot őriznek meg. Ahogyan olyanok is, akiknek segít ebben némi kozmetikai kezelés vagy plasztika.
Az azonban biztos, hogy ugyanazt elvárnunk önmagunktól és nőtársainktól, mint amit húszéves énünktől, valójában kegyetlenség.
Magunk sem tudjuk, mit akarunk
Az elmúlt években számtalan kísérletet nézhettünk végig a közösségi médiában és a kifutókon is. Ünnepeljük a body positivity jelenségét, miközben napról-napra formálunk véleményt arról, vajon a túlsúly tényleg örvendetes-e és mi történik akkor, ha átesünk a lónak annak a túloldalára, ahol már egyenesen az egészségre káros énképet dicsérjük újra és újra. Követeljük címlapra a plus-size modelleket, majd néhány másodperccel később egy újabb híresség újabb felvételénél elmormoljuk: “na jó, azért mostanra már eléggé elhagyta magát…”.
Úttörőnek számít, aki őszinte
Kelly Clarkson éveken át nyíltan beszélt arról, hogy a szülés után sem sietett visszanyerni korábbi alakját, és interjúról-interjúra hangsúlyozta: a legfontosabb számára az egészség és a boldogság, nem pedig a társadalmi elvárásoknak való megfelelés. Drew Barrymore két gyermek édesanyjaként éveken át elfogadta testének változásait, és a mai napig arra ösztönzi a nőket, hogy ne érezzék magukat nyomás alatt a szülés utáni fogyás miatt.
Jessica Simpson három gyermeke születése után szószólójává vált annak, hogy a szülés utáni változások természetesek, és fontos, hogy a nők türelmesek legyenek önmagukkal, valamint elfogadják új testüket. Ashley Graham édesanyaként is büszkén vállalja testét és arra bátorítja a nőket, hogy szeressék és fogadják el önmagukat minden élethelyzetben.
Mégis felkapjuk a fejünket, ha azt látjuk, valaki megenged magának néhány kilónyi luxust. Sőt még magyarázatot is keresünk arra, mi lehet ennek hátterében.
Követeljük a magyarázatot
Nelly Furtado ékes példája annak, hogyan próbáljuk megfejteni egy nő testén történő változások okát. A fiatalkorában világszerte ismertté váló énekesnőt filigrán, kifejezetten karcsú előadóként láthattuk első slágerei klipjeiben, ma pedig minimum L-es mérettel adja elő korábbi számait. Hogy kinek mi tetszik, ízlés kérdése. Hogy ki milyen öltözéket tart esztétikusnak és persze milyen testalkaton, az persze szintén ízléstől függ.
A megrökönyödés azonban végigsöpört emberek millióin: mi történhetett Nelly Furtadóval? Vajon mitől hízott meg és miért nem sikerült lefogynia… Na de mi van akkor, ha ő egyszerűen csak így érzi már jól magát és meg sem próbálta a fogyást? És mi van, ha valamilyen betegség áll a háttérben?
Egyébként is: miért kellene magyarázkodnia a külseje miatt bárkinek?
Előbb-utóbb a szószólók is feladják
Lady Gaga korábban nyíltan beszélt a testsúlyával kapcsolatos kihívásairól, és az ezzel kapcsolatos kritikákról. Tette ezt úgy, hogy teste változásának hátterében szó sem volt szülésről vagy családalapításról, de még csak egy kihívást jelentő filmszerepről sem. Pusztán csak magyarázatot követelt akkori súlya kapcsán a közvélemény. Egy 2012-es koncertjén ezt osztotta meg közönségével:
Köszönet mindenkinek, aki támogatja a szeretet, a szépség és az együttérzés kultúráját. Elfogadom, hogy ki vagyok, és nem foglalkozom mások véleményével.
Azóta a sztár már újra karcsú, ahogyan a legtöbb híres anya-forradalmár is szépen lassan (vagy éppen gyorsan) visszanyerte mostanra ideálisnak elfogadott alakját. Úgy tűnik, nem éri meg sokáig forradalmárnak maradni.
Lady Gaga az új Joker film londoni premierjén (Fotó: Profimedia)
Saját testünk a saját felelősségünk
Vállalni önmagunkat ma még mindig annyit tesz: bátrak vagyunk. Smink nélkül érkezni a reggeli meetingre igazi vakmerőség. Plusz kilókkal összebarátkozni valódi forradalom. Mások szerint pedig igénytelenség, míg szintén sokak véleménye alapján egyszerű magabiztosság.
A sztárok nagy része, akik ideig-óráig büszkén hirdették a női test változásának szabadságát, mára újra karcsún bújnak pucérruhába. Pedig a test harmóniája bizony a lélekre is kihat.
És mennyivel kiegyensúlyozottabb, elégedettebb életet élhetnénk, ha másoknak való megfelelés helyett pusztán arra kellene koncentrálnunk, mit, hogyan és miért szeretnénk mi magunk adni a saját testünknek. Esztétika és egészség szempontjából egyaránt. Boldogabb lesz az életünk, ha elégedetten nézünk a tükörbe? Talán. És boldogabb lesz attól, ha mások kinézetével elégedettek vagyunk? Aligha…
The post Így lett és marad is nő a nőnek ellensége: úgy mustráljuk egymás testét, mintha nem lenne holnap first appeared on nlc.
English (US)