2023 márciusában a rangos Indian Wells-i tenisztornán pozitív lett az olasz Jannik Sinner doppingtesztje. Nyolc nappal később a tesztet megismételték, és ismét pozitív lett. A vérében mindkétszer egy klosztebol nevű anabolikus szteroidot találtak, igen kis mennyiségben.
A pozitív tesztek után Sinner ideiglenes eltiltást kapott, de mivel ezt a döntést sikeresen megtámadta, valójában az égvilágon semmilyen hátrányt nem szenvedett.
Továbbra is teniszezhetett, míg a Nemzetközi Teniszintegritási Ügynökség (ITIA) megvizsgálta, hogy pontosan mi is történhetett
Sinner és jogi képviselői védekezésükben azt állították, hogy az anyag Giacomo Naldi fizioterapeuta kezeléseinek következtében került a teniszező szervezetébe. Azt állították, hogy Naldi 2023 március 3-án megvágta bal kezének egyik ujját a táskájában lévő szikével, ami után Umberto Ferrara, Sinner fitneszedzője azt javasolta, hogy a sebre egy olyan gyógyspray-t használjon, amit Ferrara februárban vásárolt egy olasz gyógyszertárban.
Naldi azt állítja, nem ellenőrizte a klosztebolt is tartalmazó spray összetevőit, de március 5-13. között minden reggel használta. Az Indian Wells-i torna pedig pont ekkor zajlott, ahol a fizioterapeuta naponta, kesztyű nélkül átmasszírozta Sinner egész testét. Azt is közölték, hogy Sinner a lábán és a hátán olyan bőrbetegségben szenved, ami miatt sokat vakarózik, és ez kisebb vágásokat és sérüléseket okozhat az érintett területeken.
Az ITIA több mint egy évig gondolkodott, majd 2024 augusztusában közölték, hogy minden rendben, elfogadják a magyarázatot, hogy a klosztebol ezen a kacifántos módon került a világelső teniszező szervezetébe, és azt is, hogy mindez nem volt szándékos. A döntés meghozatalában segédkező egyik független szakértő szerint pedig a kevesebb, mint egymilliárdod grammnyi klosztebolnak egyébként sem lehetett
„semmilyen érezhető dopping- vagy teljesítményfokozó hatása a teniszezőre”.
Sinner nem úszta meg teljesen büntetés nélkül az ügyet, mivel az Indian Wells-i tornán szerzett 400 ranglistapontját és 325 ezer dollárnyi pénzdíját elvették tőle. Ettől az olasz még maradt világelső, és földönfutóvá sem vált. Sinner az ITIA döntése után arról beszélt, hogy
„Mostantól magam mögött hagyom ezt a kihívásokkal teli és mélységesen balszerencsés időszakot. A jövőben is mindent megteszek annak érdekében, hogy továbbra is megfeleljek az ITIA doppingellenes programjának.”
Bár Sinner és az ITIA ezzel az ügyet lezártnak tekinti, a tenisz világában nincs mindenki meggyőzve arról, hogy az olaszok magyarázata teljesen kielégítő. A többek közt nagy szájáról is közismert ausztrál Nick Kyrgios a Twitteren borult ki:
„Nevetséges – akár véletlenül történt, akár szándékosan. Kétszer pozitív mintát adsz egy betiltott szterioiddal… két évre kellene eltiltani. Fokoztad a teljesítményed.”
Nem Kyrgios az egyetlen, akinek nem tetszik az ügy szőnyeg alá söprése. A ma már szakkommentátorként dolgozó, játékosként Kyrgiosnál nem csak sokkal jobb, hanem sokkal nagyobb szájú John McEnroe pedig azt nyilatkozta, hogy
„Nem tudom hogy hoznak ilyen döntéseket. A játékosok szemszögéből nézve az lenne jó, ha egységesek lennének az ítéletek. Mindannyiunkat meglepett a hír.”
McEnroe ezzel többek közt a román Simona Halep esetére utalt. A korábban szintén világelső Halepnek a 2022-es US Openen lett pozitív a doppingtesztje, amiért az ITIA négy évre eltiltotta. Halep fellebbezett Nemzetközi Sportdöntőbíróságnál, ami 2024 márciusában úgy döntött, a román igazat állít, miszerint a pozitív tesztjét egy általa használt táplálékkiegészítőből származó szennyeződés okozta. Halep eltiltását kilenc hónapra csökkentették, és mivel annyi már bőven eltelt a büntetéséből, azonnal ismét pályára léphetett.
Sinner esetében az IATA elfogadott egy minimum furcsán hangzó védekezést, Halep esetében nem. Egyáltalán nem biztos, hogy ez szándékos, hogy a nemzetközi szervezet pikkel egyes teniszezőkre, míg másokkal, pláne ha a férfi ranglista aktuális első helyezettjéről van szó, engedékenyebb, De az biztos, hogy a döntések inkonzisztensek, és nem igazán növelik a bizalmat a játék tisztaságával, a fair play-jel kapcsolatban.
A tenisz újkori történetében voltak már hasonlóan furcsa magyarázatok. A leghíresebb az a Richard Gasquet esete, akinek 2009-ben kokaint mutattak ki a szervezetében. A francia játékost kapásból eltiltották egy évre, de végül csak hat hétnyi lett a büntetése, miután sikeresen védekezett azzal, hogy a doppingnak minősülő kábítószer akkor került a szervezetébe, amikor Miamiban egy szórakozóhelyen csókolózott egy nővel, aki korábban kokaint fogyasztott.
A profi férfi teniszezőkkel ilyesmi bizony gyakran megtörténik. Boris Becker például azt állította, hogy azért született gyereke egy pincérnőtől, mert az, miután orálisan kielégítette, a szájában összegyűlt spermával teherbe ejtette magát.
És persze más sportágakban is születnek egészen szürreális magyarázatok doppingvétségek után. A tokiói olimpián 23 kínai úszó adott pozitív doppingmintát, de végül mindannyiukat felmentették, mert állítólag csak valamilyen élelmiszerrel jutott be a szervezetükbe a tiltott anyag. A párizsi olimpián a 200 méteres síkfutásban negyedik helyen végzett Erriyon Knightont pedig azért nem tiltották el, miután növekedési hormonnal megbukott egy doppingteszten, mert az szerinte szennyezett marhahússal került a szervezetébe.
Sinner esete azonban nem csak azért kínos, mert egy laikusok számára meglehetősen nehezen hihető indoklással mentették fel, hanem mert erősíti azt a képet, hogy a profi teniszben nem veszik komolyan a doppingvizsgálatokat és eredményüket.
Ezzel egyébként a tenisz nincs egyedül. Nagyon leegyszerűsítve minél profibb keretek közt versenyeznek egy sportágban, annál lazábbak a doppingellenőrzések. A teniszben sem veszik ezeket kiemelkedően komolyan, de ahhoz képest igen, hogy az amerikai profi ligák játékosait vagy a profi bokszolókat milyen alaposan ellenőrzik.
Az ezekhez a sportokhoz képest amatőr keretek közt versenyző Theresa Johaug norvég sífutónő ugyanazzal a klosztebollal bukott le még 2016-ban, mint most Sinner. Ő azzal védekezett, hogy véletlenül olyan krémet kent leégett ajkaira, amik tartalmazták ezt a tiltott szert, de ezt nem sikerült maradéktalanul bizonyítania, ezért végül ki is kellett hagynia a 2018-as téli olimpiát. A következőkön azért nyert négy aranyat.
Érdekes a laikusok által Lance Armstrong óta különösen doppingszennyezettnek tartott kerékpársport esete is. A bringások körében valóban rendszeresek a lebukások, de ez többek közt annak is köszönhető, hogy nagyon kemény ellenőrzések vannak, valamint olyan szerek használata is tiltott, amit más sportágakban engedélyeznek – például a teniszben.
Az évek óta sérülésekkel küzdő, összevissza toldozott-foldozott testtel teniszező Rafael Nadalt például rendszeresen ünneplik a teniszdrukkerek, hogy micsoda emberfeletti akaratereje és tűrőképessége van, amiért ilyen állapotban is képes felmenni a pályára. A gond csak az, hogy ezt olyan szerek segítségével teszi, amiket például egy bringás nem kaphat meg, ha valamilyen fájdalma vagy sérülése van.
2022-ben a teniszvilág Nadal lábai elé borult, amiért összeszorított fogakkal, mindenféle szteroidos injekciók segítségével megnyerte az azévi Roland Garrost. Más sportok rajongói, művelői már akkor sem értették, hogy ez miként lehet legális. Több biciklista is szóvá tette, hogy ha ők ilyeneket kapnának, nemhogy bringára nem ülhetnének, de hosszú eltiltást is kapnának. Az, hogy a világ jelenlegi legjobb játékosa gyakorlatilag semmilyen büntetést nem kap két pozitív doppingtesztért, csak erősíti a képet, hogy a teniszben van, akinek szinte mindent szabad.
English (US)