Jelentős uniós támogatást kaptak a magyar szakszervezetek, hogy megerősödjenek

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) és a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kedden egy közös sajtótájékoztatón számolt be arról a kormányzati közreműködéssel indított uniós pályázatról (GINOP_PLUSZ-3.2.3-24), amelynek célja a kiírás szerint a „szociális partnerek kapacitásépítésének támogatása.”

Ez röviden összefoglalva azt jelenti, hogy jelentős anyagi támogatást kapott számos szakszervezet és munkáltatói érdekképviselet is annak érdekében, hogy megerősödjenek, hogy hatékonyabban, eredményesebben működjenek, lássák el az érdekképviseletet. Mindez pozitív hatással lehet a munkahelyekre, a dolgozók közérzetére, mindannyiunk hétköznapjaira is.

Az NGM részéről Zöld-Nagy Viktória helyettes államtitkár elmondta: nagy reményeket fűznek a pályázat megvalósításához, illetve ez az első olyan uniós pályázat, amelynek kifejezett célja a szociális parterek megerősítése. A pályázatot 85 százalékban az Európai Unió, 15 százalékban a magyar állam finanszírozza. 7,9 milliárd forintos keretösszeggel hirdették meg tavaly nyáron, és 118 pályázat érkezett be. Ezek közül 91 teljesítette a pályázat minimális feltételeit, és 74 pályázóval már szerződést is kötöttek, a kiírásnál már most magasabb, 9,24 milliárd forintos összegben. A tartaléklistán lévő 14 pályázóval is szerződést szeretnének kötni – ennek adminisztratív előkészítése folyamatban van. Így összességében mintegy 30 százalékkal növekedne az eredetileg tervezett támogatási összeg.

Három kategóriában lehetett pályázni. Lehetőség nyílt

• a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) résztvevőinek – mind a hat érdekvédelmi szervezet pályázott és nyert is, félmilliárd forintot közelítő összeget, köztük a MASZSZ is.
• Ezen kívül az ágazati tagszervezetek pályázhattak fejenként maximum 150 millió forintra,
• valamint az egyéb munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek maximum 80 millió forintra.

Mindhárom komponensből vannak már támogatott pályázatok.

A pályázat előzménye volt a Portói Nyilatkozat elfogadása, amelyben 2021 májusában az unió tagállamai deklarálták többek között, hogy egy szociális Európa megteremtésén szeretnének dolgozni, amihez szükség van erős szociális partnerekre is. Ugyancsak uniós vállalás az európai minimálbér-irányelv teljesítése, amihez szintén elengedhetetlen a szociális partnerek megerősítése. Az irányelven belül az egyik kiemelt cél például, hogy az európai munkahelyek 80 százaléka legyen lefedve kollektív szerződéssel. Magyarországon mintegy 20 százalékos lehet a lefedettség, bár a MASZSZ elnöke, Zlati Róbert szerint ez egy optimista becslés. A minisztérium reméli, hogy a pályázatok hozzásegítik majd a szakszervezeteket és a munkáltatókat, hogy a kitűzött 80 százalékos célhoz minél közelebb kerüljenek, ha ez nem is közvetlen cél a pályázat megvalósítása során.

Kérdésünkre a MASZSZ elnöke kitért arra is, hogy nemcsak a szakszervezeteken múlik a kollektív szerződéses lefedettség erősítése, hanem a munkáltatókon és a kormányon is, hiszen el kell készíteni egy cselekvési tervet a minimálbér-irányelv megvalósításához. A cselekvési tervet a pályázattól függetlenül kell elkészíteni, és ahhoz, hogy a kitűzött célokhoz közelebb kerüljenek, nemcsak a szakszervezeteket, hanem a munkáltatói érdekképviseleteket is meg kell erősíteni. Véleménye szerint jogszabályi támogatásra is szükség lenne, hogy létrehozhassák az ágazati kollektív szerződéseket. Zöld-Nagy Viktória ezzel kapcsolatban kérdésünkre elmondta, kötelezni nem lehet a munkáltatókat arra, hogy ágazati kollektív szerződéseket kössenek. Szerinte érdemes áttekinteni a jelenlegi jogszabályi kereteket, azt, hogy kell-e változtatni, megvizsgálni a külföldi jó gyakorlatokat, és rengeteget egyeztetni, ami már folyamatban is van.

Modern szakszervezetek kellenek

Zlati Róbert adott egy kis történelmi áttekintést arról, mi mindent köszönhetünk a szakszervezeteknek, mi mindent értek el még a hőskorban, például, hogy 8 órás legyen a munkaidő, hogy tiltott legyen a gyermekmunka, hogy legyen társadalombiztosítás, fizetett szabadság, stb. Ezeket ma már mind természetesnek vesszük, pedig nem volt mindig így. A szakszervezetek azóta is igyekeznek finomítani a vívmányokon a dolgozók érdekében, és alkalmazkodni a változó világhoz. Aktuálisan

• a digitalizáció,
• a dolgozók megszólítása az új platformokon,
• a jól megfogalmazott üzenetek célba juttatása,
• a fiatalok bevonása

a legfőbb cél, de nem feledkeznek meg idősebb tagjaikról sem.

A MASZSZ elnöke megemlítette azt is, hogy nem kisebb ellenszélben dolgoznak a szakszervezetek, mint korábban – utalt a Munka Törvénykönyve utóbbi időkben történt módosításaira, a szakszervezeti jogok megnyirbálására, elvételére, illetve kitért a rugalmasabb munkajogi szabályok bevezetésére is, amelyek nem a munkavállalóknak kedveztek.

Elismerte azt is, a szakszervezetek mozgásterét erősen befolyásolja, hogy egyre kevesebb a tag, egyre kevesebb helyen tudják vállalni az 1 százalékos tagdíj megfizetését, illetve a tagdíj beszedését a közszférában a szakszervezetek számára hátrányosan változtatták meg (nem szedik be a munkáltatók). A taglétszámuk az utóbbi években folyamatosan zsugorodott – jelenleg a MASZSZ-nak 28 tagszervezete, 85 ezer aktív és 30 ezer nyugdíjas tagja van. Hogy növeljék a taglétszámot, abban is nagy segítség lehet a pályázati támogatás. Próbálják felmérni, mire vágynak a fiatalok a béremelésen kívül – például megbecsülésre, jogaik gyakorlására, munkajogi védelemre –, és törekednek arra, hogy megmutassák, mire képesek a szakszervezetek. Személy szerint azt szeretné, hogy a dolgozók úgy tekintsenek a szakszervezetre, mint egyfajta biztosításra. A fő üzenet, hogy a dolgozók együtt erősebbek.

Modern szakszervezetet szeretnének létrehozni, amelyben a tag mögött egy jól szervezett, profi csapat áll, akikre mindig számíthat. Ezzel párhuzamosan arra törekednek, hogy megállítsák a létszámfogyást. Mint fogalmazott, az első üzenet a munkáltatóknak, hogy nincs valami rendben a munkahelyen, ha szakszervezet alakul, illetve, ha elkezd nőni a taglétszám. Erre a munkáltatóknak is érdemes odafigyelniük. Kiemelte továbbá, hogy a szakszervezet közösséget is épít a munkahelyeken, ami a dolgozók és a munkáltatók számára is érték.

A MASZSZ 63 hónapra kapott a pályázaton működési támogatást. Tíz új munkavállalót vettek már fel, köztük szakszervezeti szervezőket, közgazdászt, projektmenedzsert. A szakszervezeti szervezőktől leginkább a taglétszám bővítését várják. Már voltak oktatások, és terveznek még további képzéseket, konferenciát, tanulmányutakat is annak érdekében, hogy a kompetenciák megerősítésével növelhessék a taglétszámot, és a jövőben is hasznosítani tudják a támogatást. Mindez erősítheti a tagszervezetekkel való együttműködést is – közös tagszervezői stratégia kialakításán és fenntartásán is dolgoznak. Erősítenék a tagszervezeteknek nyújtott szolgáltatásokat is, például aktívan segítve a kollektív szerződések megkötését, a bértárgyalások előkészítését és lebonyolítását. Céljuk egy minden szempontból fenntartható és vonzó szakszervezet felépítése.

Kérdeztük Zöld-Nagy Viktóriát, hogy a Zlati Róbert által is említett, a szakszervezetek munkáját nehezítő intézkedéseknél várható-e valamiféle jogszabályi korrekció. Azt válaszolta, hogy előbb induljon el az érdekképviseletek megerősítése, és aztán bíznak abban, hogy közös javaslatok érkeznek, amelyek mentén új megközelítés is körvonalazódhat.

The post Jelentős uniós támogatást kaptak a magyar szakszervezetek, hogy megerősödjenek first appeared on 24.hu.