Halottak napján mindig a temetőbe tartok.
Mit vigyek a sírodra? Virágboltba belépek.
Kiválasztom, miközben sietősen szétnézek.
Előttem van az arcod... Vajon, most mi tetszene?
Hallom, ahogy kimondod: "Csak selyemvirágot ne!"
Legyen most is krizantém, mellé a kis mécsesem,
átkötöm s hozzáteszem minden közös emlékem.
Köd rajzolt a fejfádra egy nagy könnycseppalakot,
Elindult, hogy mutassa a végtelen patakot.
Gyertya ég, s csillag gyullad odafent, a kék égen,
a krizantémillatú, szív alakú felhőben.
English (US)