Miközben a közmédia fantasztikus tempóban számol be arról nap mint nap, hogy a fővárosi Fideszt vezető Szentkirályi Alexandra hogyan minősíti Karácsony Gergely munkáját, maga a főpolgármester 5 hónappal azután volt a köztévé vendége, hogy jogerősen is megnyerte a választást.
Mikor legutóbb, még 2020 januárban Karácsony bejutott a közmédia stúdiójába, a műsorvezető vitte el a műsort olyan kérdésekkel, hogy Karácsony miért nem biciklivel jött, és miért nem közvetlenül a stúdiónál parkolt le az autójával. A közszolgálatiság fogalmi kereteit erősen megkérdőjelező interjúval egyébként a Médiatanács nem nagyon akart mit kezdeni.
A mostani interjú sokkal békésebb keretek között zajlott a 48 perc című műsorban, igaz, Karácsony azért felemlegette, hogy 5 év telt a legutóbbi szereplése óta, időként átvette az irányítást, hogy miről is kellene beszélgetniük, volt, hogy tanárurasan helyreigazította a műsorvezetőt, aki elnézést is kért, mert nem mondott igazat. De ezek csak felvillanások voltak egy sok témát érintő, csordogáló beszélgetésben.
Törvénytelen működés
A Fővárosi Közgyűlés októberi megalakulása óta nem tudott főpolgármester-helyettest választani, Sára Botond fideszes budapesti főispán szerint így a testület törvénytelenül működik. Karácsony a szerdai ülésen benyújtott egy javaslatot, hogy Kiss Ambrust és Vitézy Dávidot válasszák meg helyettesnek, ám a közgyűlés levette kérdést a napirendről.
Karácsony az M1-en azt mondta, tesz majd még kísérleteket a helyettesek megválasztására, de nem ígéri, hogy a kérdés meg fog oldódni. Karácsony úgy gondolja, nem tud olyan embert mondani, akit szerinte most tudna támogatni a közgyűlés. Karácsony szerint nemcsak ő a felelős a helyettesek hiányában. Szerinte olyan politikai helyzet van a közgyűlésben, ami megakadályozza, hogy Budapest ügyeivel foglalkozzanak.
Karácsony elmondta, a helyettes hiányánál nagyobb baj, hogy nincs pénze a Fővárosnak. Erről többször is megpróbált beszélni, de Martí Zoltán műsorvezető rendre visszaterelte a törvénytelen működésre a témát. Martí arról kérdezte Karácsonyt, hogy fennáll-e a lehetősége annak, hogy ha nem sikerül megválasztani helyettest, akkor „veszi a kalapját”, mondván, neki elege van ebből. Karácsony azt mondta, fontos dolog a törvényes működés, de a lényeg az, hogy a város működjön.
Parkolás
A Karácsony által parkolási rendszerváltásnak nevezett, szerdán elfogadott változtatásokról is szó esett – a változásokkal bővebben itt foglalkoztunk. Karácsony fontosnak tartotta elmondani, hogy parkolási díjemelés csak 2027-ben lesz, addig viszont nem emelik a díjakat, amit többen azért kritizáltak, mert az inflációnak köszönhetően bevételektől esik el a város.
A parkolóórák kivezetéséről azt mondta, az EU-s nagyvárosok közel felében már most sincsenek órák. A Főváros másfél évet hagy az átállásra, alkalmassá akarják tenni a Budapest GO applikációt a parkolás online megoldására, és szeretnének minél több embert rászoktatni az online ügyintézésre.
Martí arról kérdezte Karácsonyt, hogy miért törlik el az elektromos autók ingyenes parkolását. Karácsony szerint látni kell, hogy 2015-ben vezették be a kedvezményt, ekkor még tizedannyi zöldrendszámos autó sem volt. Örül, hogy ennyi elektromos autó van, de bizonyos városrészeken egyre nagyobb a feszültség, mert sokan parkolnak ingyenesen, ezzel elvéve a köztereket. Ezért szeretnék 2027-ig kivezetni az ingyenes parkolást.
Arról is kérdezték, terveznek-e újabb P+R parkolókat létesíteni, mire Karácsony elmondta, hogy városban a megtett kilométerek felét azok teszik, akik az agglomerációból érkeznek nap mint nap. Karácsony szerint nem lehet Budapestet a határain belül kezelni, szükség van tágabb koncepciókra, ezért támogatna egy egységes közép-magyarországi megrendelőszervezet létrehozását. Szerinte az agglomerációs vasútállomásoknál kellene parkolókat építeni, hogy városba már tömegközlekedéssel érkezzenek az emberek.
Nincs pénz
A Főváros és az államkincstár közti perről is kérdezték. Karácsony szerint a jelenlegi pénzügyi helyzet fenntarthatatlan. A Budapesttől igényelt szolidaritási hozzájárulás miatt tavaly indított pert az államkincstárral szemben a főváros a közigazgatási bíróságon. Karácsony most azt mondta, az Alkotmánybíróság (AB) októberi döntése alátámasztotta az ő állításaikat, amit a perben is hasznosítani fognak.
Arról nem beszélt, hogy a főbb pontokban az AB elutasította az önkormányzati szolidaritási hozzájárulásról szóló indítványokat, ami azt jelenti, hogy ez a lényegében adóként működő intézmény része marad a jogrendszernek és az önkormányzati finanszírozási politikának.
Olimpia
Karácsony szerint a kormány és a főváros kapcsolata továbbra sem javult. Elmondása szerint az olimpiáról sincs közvetlen tárgyalás a kormány és a főváros között. Karácsony elismételte, hogy ők a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) koncepcióját tudják támogatni, amely szerinte 95 százalékban városfejlesztési program. Ez szerinte olyan beruházásokról szól, amelyek az olimpián túl a budapesti fejlődést is segítené. A témában mi is kérdeztük a főpolgármestert:
Hajléktalanság
A hajléktalanság kérdésében azt mondta, szeretné elkerülni a szélsőséges kijelentéseket. Szerinte fontos változtatás volt a városvezetés részéről, hogy létrehoztak alacsony hozzáférésű helyeket, szállásokat, ahol a hajléktalanságban élő emberek addiktológiai és pszichiátriai ellátást is kapnak.
Szerinte sokan vannak, akiknek bár van szerény jövedelmük, mégis beleszorultak a hajléktalanságba. Elmondása szerint több száz ilyen embert tudtak lakáshoz juttatni, a téli krízisidőszakra pedig megpróbáltak felkészülni.
Karácsony szerint lehet gondolkodni Vitézy Dávid javaslatán, amivel éjszakára bezáratná a budapesti aluljárókat. Hozzátette, hogy egyrészt fontosnak tartaná megoldani az aluljárókból így kiszorulók problémáit, másrészt szerinte az aluljárók kérdésének drog- és biztonságpolitikai aspektusai is vannak, amelyek szerinte nincsenek olyan nagy átfedésben a hajléktalansággal.
Nyerne-e
„Ha most lennének választások, nyerne?” – kérdezte a műsor végén Martí, mire Karácsony azzal válaszolt, hogy szerinte igen. Hozzátette, hogy nem véletlenül adott időközönként kell egy demokráciában ezzel törődni, és hogy az ő élete 95 százalékban nem a politikai „sertepertélésről szól”.