„Két rossz közül a kevésbé rosszat próbálja támogatni a magyar kormány”

Örülünk annak, hogy van közép-európai jelölt, s még egyszer elmondom, azt gondoljuk, hogy itt lenne az ideje annak, hogy komolyan megvitassuk azt a kérdést, hogy hogyan fordulhat elő az, hogy a NATO-nak még soha nem volt a közép-, illetve kelet-európai térségből kikerülő főtitkára

– nyilatkozta április 3-án Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter Brüsszelben. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének főtitkári posztjára ugyanis pályázik Klaus Iohannis, Románia 2014 óta hivatalban lévő köztársasági elnöke is.

A dolog szépséghibája, hogy Iohannis meglepetésszerű bejelentkezése a NATO vezetői tisztségére, majd a magyar és a román kormány támogatásáról való biztosítása azután érkezett, hogy az USA, Nagy-Britannia, Németország és Franciaország vezetésével több mint 20 ország már Mark Rutte jelenlegi holland ügyvezető kormányfő mellett tette le a voksát.

Joe Klamar / AFP

Klaus Iohannis

Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa úgy véli, nem arról van szó, hogy a magyar kormány teljes mellszélességgel ki akar állni Iohannis mellett, hanem hogy el akar fordulni Ruttétól.

Ruttéval évekre visszamenő vitái voltak a magyar kormánynak, különösen az úgynevezett „gyermekvédelmi törvény” és a EU-s pénzek jogállamisági feltételekhez kötésével kapcsolatos konfrontációik miatt. 2021-ben, a pedofilok ellen hozott, de homofóbiája miatt támadott törvény kapcsán a holland politikus például azt mondta, hogy „térdre kell kényszeríteni Magyarországot”, illetve a jogállamisági aggályok miatt azt is, hogy Magyarországnak „nincs többé helye az EU-ban”. Hollandia az orosz-ukrán háború kapcsán is más véleményen van, mint az Orbán-kormány, tavaly év végén például Rutte 18 darab F-16-ost ajánlott fel a megtámadott ország számára.

Csiki Varga szerint „Iohannis viszonylag váratlanul történő megjelenése kapóra jött” a magyar kormánynak. A NATO-főtitkár kiválasztása a tagországok közötti informális diplomáciai konzultációk során történik, a döntést pedig addig nem erősítik meg, amíg egy jelölttel kapcsolatban nem születik konszenzus. A most távozó főtitkár, Jens Stoltenberg elődjét, a 2009-ben megválasztott Anders Fogh Rasmussent is csak nehezen sikerült konszenzussal megválasztani, mert a folyamatot a törökök sokáig akadályozták (ennek az volt az oka, hogy még 2005-ben, dán miniszterelnökként nem határolódott el a Mohamed-karikatúrák ügyében).

Rutte támogatói attól tartanak, hogy Magyarország szavazatát lesz a legnehezebb megszerezni a holland ügyvezető miniszterelnök számára.

JONAS ROOSENS / ANP MAG / AFP Mark Rutte

Az NKE John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa szerint Rutte elutasítása mögött sokkal inkább személyes ellentétek húzódnak meg, míg Iohannisnál a „hagyományosan vegyes magyar-román kapcsolatok” újabb fordulójáról van szó.

Iohannis támogatása sem lenne ugyanis egyértelmű a magyar kormány szempontjából, hiszen a román államfővel is többször összezördült már a kormány. Egyszer a román diszkriminációellenes hatóság magyarellenes gyűlöletbeszéd miatt meg is büntette a jelenlegi államfőt, Szijjártó Péter pedig egy alkalommal úgy nyilatkozott Iohannisról:

Románia elnöke sajnos egy szélsőségesen magyarellenes politikus.

Kelet-közép-európaisága mellett nehezen találni olyat Iohannis életművében, ami vonzó lehet a jelenlegi magyar vezetés számára, vagy ami különbséget jelent Ruttéval szemben:

• ahogy országa, úgy ő is egyértelműen EU- és NATO-párti,
• az orosz befolyásolási próbálkozásokat komolyan veszi,
• közreműködésével Románia maradt az egyetlen szomszédos állam, amely nem vezetett be korlátozásokat az ukrán gabonaimporttal szemben,
• támogatja Ukrajna EU-tagfelvételi folyamatát.

Ilyen szempontból két rossz közül a kevésbé rosszat próbálja támogatni a magyar kormány

– mondta lapunknak Csiki Varga Tamás, aki szerint ugyanakkor Iohannisnak nincs komoly esélye, hacsak nem tudja meggyőzni a nagyhatalmakat. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a román elnöknek mégis van erőssége is, mégpedig az, hogy nem fogalmazott meg ellene senki éles elutasítást. Ruttéval szemben viszont kritikákat fogalmazott meg a török, a szlovák, a magyar és a román fél is.

Recep Tayyip Erdogan feltételekhez kötötte a holland megszavazását. A törökök például azt akarhatják, hogy Rutte nem lesz elfogult az EU-tagok – különösen a velük problémás viszonyban álló Görögország és Ciprus – iránt, és hogy ne legyenek a NATO-tagok közötti védelmi exportkorlátozások.

Dursun Aydemir / ANADOLU / AFP Olaf Scholz német kancellár, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Klaus Werner Iohannis román elnök beszélgetnek az Európai Tanács csúcstalálkozóján 2023. október 27-én.

A jelenlegi hivatalos terv az, hogy a NATO júliusi washingtoni csúcstalálkozóján fogadják el a tagállamok az új főtitkár személyét, „ez lenne a kulturált megoldás, hiszen ott a szövetségnek demonstrálnia kell a politikai egységét”, illetve ebben az esetben egy nyugodt átadás-átvételi folyamatot folytathatnak le, míg Jens Stoltenberg jelenlegi főtitkárnak lejár ősszel a mandátuma, ismertette Csiki Varga.

A magyar – illetve a román, a szlovák és török – kormánynak is az lehet a célja, hogy valamit kér Rutte elfogadásáért, ennek érdekében akár a júliusi céldátumot is megtorpedózhatják. Hogy mik lehetnek a magyar kérések, nem tudni, „mint ahogy a svéd NATO-csatlakozás kapcsán sem lehetett tudni, hogy mi volt pontosan az, amit el akartunk érni” – mondta lapunknak Csiki Varga.

A tervet bármelyik tagállam elhúzhatja, ameddig csak akarja, ha ennek a diplomáciai súlyával képes együtt élni

– véli Csiki Varga. A románok nagyon erős atlantisták, nem érdekeltek az ügy ellehetetlenítésében, a törökök komoly feltételeket vethetnek fel, de ahogy a svéd esetben is, mikor megkapták, amit akartak, elfogadták a csatlakozást.

A Bloomberg a napokban arról írt, hogy a keleti országok nagyobb beleszólást akarnak a NATO döntéshozatalába, kulcspozíciókat szeretnének Rutte támogatásáért cserébe, az említett államokon kívül a lengyelek is, bár ők támogatják a hollandot.

– Megengedhetetlen, hogy az idén tárgyalt vezető állások egyikét se töltse be Kelet-Európából valaki – nyilatkozta Iohannis még februárban, a főtitkári posztra való bejelentkezését megelőzően. Jelenleg a több mint egytucatnyi posztból egy pozícióban találni kelet-európait. Jens Stoltenberg jelenlegi főtitkár közvetlen helyettesét, aki ráadásul éppen román: Mircea Geoana. A korábban a román Szociáldemokrata Pártot és a román parlament felsőházát is vezető politikus kapcsán azt hallani, ő éppen hazatérne, és Iohannis utódja lenne.

The post „Két rossz közül a kevésbé rosszat próbálja támogatni a magyar kormány” first appeared on 24.hu.