Kisokos a 2024-es amerikai elnökválasztásról

Mikor nyitnak és zárnak a szavazóhelyiségek?

November 5-én a keleti parti Vermont egyes településein már helyi idő szerint hajnali 5-kor (magyar idő szerint délelőtt 11 órakor) kinyitnak a szavazóhelyiségek, de a legtöbb államban inkább reggel 7-kor, bezárni pedig este 7–8 körül fognak – ez egy keleti parti állam esetében magyar idő szerint hajnali 4–5 órát jelent.

Fontos megjegyezni azonban, hogy számos államban – például épp Vermontban, illetve Utahban, Kaliforniában és Nevadában – az emberek többsége már levélben szavaz a személyes jelenlét helyett, sőt, Észak-Karolinában már szeptember eleje óta be lehet küldeni a szavazólapokat. Ezek beérkezési határideje változó, vannak olyan államok, ahol november 5-ig vissza kell juttatni azokat, míg másutt akár két hét héttel később is elég – a lényeg az, hogy a borítékon lévő postabélyegző nem lehet a szavazás napjánál későbbi dátumozású.

Kik szavazhatnak és mire?

Az ökölszabály szerint azok az amerikai állampolgárok szavazhatnak, akik legkésőbb a szavazás napján betöltik a 18. életévüket, és szerepelnek a regisztrált szavazók között. Magyarországgal ellentétben az Egyesült Államokban a felnőtt állampolgárok nem kerülnek be automatikusan a választói névjegyzékbe, azt külön kérvényezni kell egy meghatározott időpontig. A választói jegyzék ráadásul nem egységes az országban, ennek hátulütőiről itt olvashatnak részletesebben.

Az egyes államok külön szabályokat is hozhatnak például azokkal kapcsolatban, akik nem rendelkeznek állandó lakóhellyel, de akad olyan állam is, például Észak-Dakota, ahol nincs szükség választási regisztrációra.

Bár a legnagyobb figyelmet az elnökjelöltek kapják, az államok egy részében lehet majd szavazni szenátorjelöltekre és képviselőjelöltekre, illetve egyéb más tisztviselőkre is. Egyes helyeken népszavazási kérdések is felbukkannak majd, többek között a művi terhesség-megszakítással vagy a marihuána engedélyezésével kapcsolatban.

Hogyan dől el, hogy ki lesz az elnök?

Jóllehet a szenátorok, a képviselők, illetve az egyéb tisztségviselők megválasztásánál a többségi szavazatok döntenek, az elnök és az alelnök tényleges személyéről az elektori szavazatok.

Ez a mára sokak szerint elavult rendszer egészen 1787-ig, az Amerikai Egyesült Államok alkotmányozó gyűléséig vezethető vissza, amikor az alapító atyák eldöntötték, hogyan kellene megválasztani az ország vezetőjét. Az elektori rendszer lehetőséget adott arra, hogy bizonyos határok között tudják tartani a demokráciát, hogy a kisebb és a nagyobb államoknak is legyen beleszólási joguk, illetve, hogy megtartsák a szövetségi államok önrendelkezését az országon belül.

Az egyes államokhoz tartozó elektorok száma megegyezik a szenátorok (államonként kettő) és a kongresszusi képviselők (lakosságszámtól függ) összegével, így tehát ez a szám választásról választásra változhat. Kaliforniának például 2020-ban 55 elektora volt, idén 54 lesz, míg Texasnak kettővel több, mint legutóbb. Washington D.C. ugyan speciális státuszt élvez, és nem egy külön állam, de a 60-as évek óta három elektora van. Összesen 538 elektor van, ez évtizedek óta állandó szám, igaz, szükség esetén változhat.

A legtöbb államban a győztes mindent visz elve érvényesül, vagyis az elektorok arra a jelöltre adják a szavazatukat, akire a választópolgárok közül a legtöbben voksoltak az adott államban. Kivételt jelent a 4 elektoros Maine és az 5 elektoros Nebraska, ahol két-két elektor az állami többségi szavazatnak megfelelően voksol, a többiek pedig az adott állam kongresszusi képviselői körzeteinek eredményét figyelembe véve – Maine-ben kettő, Nebraskában pedig három körzet van.

2016-ban például így történhetett meg az Maine-ben, hogy három elektor Hillary Clintonnak adta a szavazatát, egy viszont Donald Trumpnak, míg Nebraskában a 2008-as elnökválasztáson Barack Obama volt az első demokrata párti jelölt 1964 óta, aki nyerni tudott egy elektori szavazatot az államban.

Mikor lesz eredmény?

Jó esély van rá, hogy csak néhány nappal a választások után lesz egyértelmű eredmény, főleg, ha bejön a szoros versenyt ígérő közvélemény-kutatások jóslata. Nem kirívó eset ez, 2020-ban például november 3-án volt a választás, nem hitelesített, de kvázi hivatalos eredményt azonban csak 7-én tudtak hirdetni.

A számolást a levélszavazatok bonyolítják meg leginkább, azokat ugyanis nem csak számolni kell, hanem hitelesíteni is. Floridában a beérkezést követően folyamatosan dolgozzák fel a levélvoksokat, ám két, a választás eredménye szempontjából rendkívül fontos államban, Pennsylvaniában és Wisconsinban csak a választás napján kezdik el ezeket átnézni.

Egy harmadik csatatérállamban, Georgiában szintén előbb elkezdik számolni a levélszavazatokat, de ott a választási bizottság szeptemberi döntése majdnem felforgatta a rendszert. Az ugyanis – az Egyesült Államokban rendkívül ritka módon – azt írta volna elő, hogy kézzel kell megszámolni a szavazatokat, ami tovább lassíthatta volna az összesítést. Ezt a rendelkezést azonban októberben egy bírói döntés megsemmisítette arra hivatkozva, hogy ilyen rövid idővel a választás előtt nem lehet ekkora hatással bíró változtatást bevezetni.

Az elektorok az elnökválasztás után néhány héttel gyűlnek össze a saját államuk székhelyén, leadják a szavazatukat, majd azt elküldik a kongresszusnak, ahol azt összesítik és hitelesítik a képviselők az aktuális alelnök felügyeletével, akinek csak jelképes szerep jut. Így tehát Kamala Harris 2025. január 6-án mindenképpen ott fog ülni a teremben – vagy győztesként, vagy vesztesként.

The post Kisokos a 2024-es amerikai elnökválasztásról first appeared on 24.hu.