a nyíló, őszi krizantémokat,
búcsúzó természet igézetét,
kedvesem mosolygó tekintetét.
Áztató eső hullik a rétre,
okot adva éltető reményre,
csodás jövőt ígér a valóság,
szívemet andalító boldogság!
Várlak ma is szív-repesve téged,
vágyik nagyon társ után a lélek.
Gondtalan lehet az élet veled,
ezért ragyog boldogan a szemed.
Örökké fognám mindkét kezedet,
szívemből írok neked verseket.
Elhiszem azt, hogy igazán szeretsz,
mindig elolvadok, ha rám nevetsz.
Miért álmodva írom ezeket?
A jövőnk rejti a feleleteket!
Közös sorsunk teremtői vagyunk.
Holnap boldogan együtt kacagunk.
English (US)