Káel Csaba kormánybiztos és Mao Yu, a China Film Administration vezetője széles körű filmszakmai együttműködésről írt alá megállapodást a magyar-kínai filmes kapcsolatok és szinergiák élénkítése céljából - olvassuk a Nemzeti Filmintézet közleményében. Jól hangzik ez a China Film Administration, de talán senkit nem lep meg, hogy szervezetnek nem ez a hivatalos neve. Hanem az, hogy a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának Kommunikációs Osztálya, más néven Központi Propaganda Osztály, amely a kommunista ideológia terjesztéséért és a tömegmédia cenzúrájáért felelős.
„A magyar és a kínai szakemberek összefogásának elősegítése, közös filmes projektek indítása céljával Káel Csaba kormánybiztos és Mao Yu, a China Film Administration vezetője filmszakmai együttműködési megállapodást írt alá Budapesten. A megállapodás a filmgyártás mellett kiterjed a mozgóképszakmai képzés területén is a kooperációra, magyar és kínai filmalkotások kölcsönös népszerűsítésére” - írja az NFI. A kínai delegáció szakmai látogatást tett a Nemzeti Filmintézet Filmarchívumában és Filmlaborában, és megtekintette a fóti stúdiókomplexumot is, ahol Magyarország egyik legnagyobb, 4 945 m2 alapterületű, 18 méter belmagasságú új filmstúdiója is megépült.
A közlemény úgy fogalmaz, hogy a kínai filmipar jelenleg harmadik fénykorát éli, a 70-es évek végétől a kínai vezetés a gazdaság egyik alappilléreként kezeli a kultúrát és azon belül a filmipart. Magyarországhoz hasonlóan a kínai kormány szintén stratégai ágazatként kezeli a filmipart.
A kínai filmipar történetét nem egy rövidhírben fogjuk megírni, de az szembetűnő, hogy a nézhetetlenül unalmas, szájbarágós propandafilmeket felváltották a szintén a kommunista párt megrendelésére készült, de már jóval szórakoztatóbb produkciók, nem kis részben amerikai filmek és teljes frachise-ok szemérmetlen koppintásai - ahogy az a lenti összefoglaló videóban látható.
Mérföldkőnek számított a Csata a Csangdzsin-tónál, amely egy évvel azután került piacra, hogy Kína megelőzte az USA-t, és a világ legnagyobb filmes piacává vált. Ez lett a kínai filmtörténet legnagyobb bevételt hozó filmje, és az év második legnagyobb bevételt hozó filmje világszerte (900 millió dollárt hozott, alig kevesebbet, mint az aktuális Pókember-film). Ebben úgy sikerült előadni, némi történelemhamisítás segítségével a kommunista párt történetének egyik dicső epizódját, hogy az a fiatalokat is érdekelje - állítólag ez lenne a fő cél.
Az NFI arra emlékeztet még, hogy „a magyar film nem ismeretlen Kínában. Mind a nemzetközi fesztiválokon, mind a forgalmazásban jelen vannak magyar alkotások a kínai piacon. A Kojot négy lelke és a Hat hét című alkotások jelentős díjakat nyertek tavaly a sanghaji filmfesztiválon, mely a térség egyik legnagyobb filmes rendezvénye.”
Arról egyelőre csak sejtéseink lehetnek, hogy milyen közös filmes projekteket indít az NFI és a kínai kommunista párt, de remélem, ilyesmikre számíthatunk.
English (US)