Ködös, álmos a reggel, de amint meghallom az ismerős hangokat, éberré válok. Pláne hogy a hangok nem a televízióból érkeznek – Bényi Ildikó és Tótfalusi Fanni engem üdvözöl, és nem is akárhol. A konyhájukban Ildikó zöldséget pucol, Fanni pedig az aznapi élő adásra készül.
Az asztalon répa, petrezselyem, gombák és paradicsomlé. Mire készülnek, mi ez a reggeli hajtás?
Ildikó: Semmi extra, csak már főzöm az ebédet, aztán megyünk dolgozni.
Fanni: Ma zöldséges paradicsomleves lesz és juhtúróval töltött gombafejek – anya istenien főz.
Húsmentesen étkeznek?
Ildikó: Ma igen, és egyre gyakrabban, mert törekszünk arra, hogy egészségesen táplálkozzunk, például kevesebb húst eszünk.
Azt hittem, ez ünnep előtti visszafogottság.
Fanni: Szó nincs erről, a karácsonyi menü az bevált és nem változik. Halászlé, töltött káposzta, sült kacsacomb lesz, és idén én sütöm a zserbót.
Ildikó: Hernádvécsén, édesapámnál leszünk a testvéremmel és a családjával.
De addig az adventet végigdolgozták?
Ildikó: Igen, az Önök kérték folyamatosan megy a Dunán, adventi különkiadással jelentkezik, a televízióhoz ilyenkor érkezik a legtöbb levél, e-mail.
Fanni: Nagy öröm számomra, hogy fordulatos volt az év. Az M2 Petőfi TV-s munkám mellett, ahol az Esti Kornél műsorvezetője vagyok, augusztustól a Dunán látható Szerencse Szombat egyik műsorvezetője lettem, amivel egy álom vált valóra.
Egy anya ezt hogyan éli meg?
Ildikó: Rendkívül büszkén. A Lottó Show-t öt és fél éven keresztül vezettem, így nagyon különös érzés volt megélni, hogy egy komoly casting után Fannit választották. Ugyanabban a stúdióban dolgozik, ugyanazt az öltözőt használja, ahová annak idején néha kislányként elkísért, és élvezte a forgatások hangulatát. Eleinte jobban izgultam, mint ő, de ez az érzés már elszállt belőlem, mert látom, milyen alapossággal áll hozzá a munkáihoz, és hogy nagyon szereti őt a kamera.
Fanni: Anya a legnagyobb kritikusom és támaszom. Tanít, elemez, visszanézet adásokat, és elmondja, mit lehet jobban, másként csinálni. Ez óriási segítség a fejlődésemhez.
Az ünnepeket illetően is változtak?
Ildikó: Nem igazán. Nekem régen és ma is fontos a fenyőfa kiválasztása, a díszítés közbeni beszélgetések, a nagy családi összejövetelek. Ragaszkodom a hagyományokhoz, ezekben sincs változás. Sőt idővel még nosztalgikusabb lettem. A gyerekkorból egyre gyakrabban bevillannak képek, ami megismételhetetlen. Például, hogy bátyámmal a szobában kötözzük a szaloncukrot, a konyhából pedig beszűrődik az isteni illat, mert édesanyám és a nagymamám süt… Ma már sajnos csak édesapámhoz
tudunk hazamenni.
Mit nem szeretnek ezekben a hetekben?
Fanni: A tömeg, a rohanás, az, hogy nem figyelnek egymásra az emberek, engem nagyon zavar.
Ildikó: Nem szeretem, ha már az ünnep előtt elvész a lényeg, mert megy a licitálás, hol lesz nagyobb pompa, hol kerül drágább ajándék a fa alá. Az advent nekem a csend, a befelé fordulás ideje – a gyertyamániámmal, azok természetes fényével, az illóolajok szálló illatával.
Járnak éjféli misére?
Ildikó: A szülőfalumban szentestén az istentisztelet az életünk része, amióta az eszemet tudom, ezzel teljes az ünnep. És ott, a templomban mindig kapok valami fontos üzenetet, ami elgondolkodtat, amit haza lehet vinni, ami abban a pillanatban rímel az életemre.
Fanni: Nekem már birtokomban van egy fontos üzenet egy lelkésztől, akivel néhány hete interjút készítettem, és aki hógolyó méretű, üzeneteket rejtő papírgalacsinokat dob a hívei, a hallgatói közé. Nekem is hozott egy ilyet, és az én hógolyómban az állt: „Az élet minden perce ajándék.”
Fontos az ajándék?
Ildikó: Része a karácsonynak. A családban megbeszéltük, csak a gyerekeket ajándékozzuk meg, de nem tartjuk be, az ölelés, a szeretet mellé mindenki kap valami apróságot, aminek nagyon tud örülni. Eddig Fanni volt a legfiatalabb a családban, de bő két éve a keresztlányom kislánya – Emmácska – vette át ezt a pozíciót. Jó, hogy újra van kicsi a fa körül, és édesapám dédpapaként velünk örülhet.
Fanni: Nekem inkább az együttlét fontos, és az, amikor szenteste anya csillagszórókat rak a karácsonyfára, és mind ott vagyunk.
Szoktak adakozni?
Ildikó: A közmédia Jónak lenni jó! adománygyűjtő kampányát támogatjuk, emellett több jótékonysági rendezvényen vezetek műsort minden évben. És fontos küldetésnek érzem az évi két véradás megszervezését az MTVA-nál, amely 2015 óta véradóbarát munkahely. Büszke vagyok, hogy Fanni is rendszeres véradó és adományozó.
Kiemelt kép és fotók: Schumy Csaba/fotocentral.hu
The post Közös interjút adott a népszerű tévés és lánya: „Anya a legnagyobb kritikusom és támaszom” first appeared on Story.
English (US)