Éreztem, hogy dohos kriptaszag terjeng a levegőbe`...
Néztem a feliratokat, van, mibe már százötven éve temetnek,
Istenem, ha mesélnének... abban nemzedékek sorai lehetnek.
Láttam sok kis sírt, mibe pici gyermeket temettek,
Elgondoltam, szülők milyen szomorúak lehettek.
De már a szülők neve is fel volt vésve a márványra.
Már ők is átköltöztek vándornak a másik világba.
Ezen régi síroknál és kriptáknál nem volt virág,
És nem volt gyertya, látszik, hogy ez már régen múlt világ.
*
Az idő elment,
Utód nem ismeri őst.
Idő megy tovább.
*
A feledésbe,
A múltba süllyed minden.
Elvész a tudat.
*
Márványba zárva
Családi történelem.
Múlt fátyla takar.
*
A sok gyertya és
Mécsesfény, kísértettánc...
Tudatosság nincs.
*
Nemsokára már
Fagyos köd takar mindent.
Jéghideg sírok.
*
Lassan hóvihar
Jő, befújja utakat.
Sír mind fehér lesz.
English (US)