Létező problémát kezel a kormány a napelemes tiltással, de a lehető legrosszabbul

1 év ezelőtt 54



bohócdoktor szja 1% felajánlás

Az elmúlt évek egyik legváratlanabb, azonban egyáltalán nem karakteridegen fordulatával az Orbán-kormány egyik pillanatról a másikra lényegében ellehetetlenítette a háztartási méretű kiserőművek, vagyis a háztetőre szerelt napelemek piacát. A döntést energiával foglalkozó szakemberek és a napelemekkel foglalkozó cégek sem értik, főleg annak fényében, hogy a kormány még október elején is gyorsítani és támogatni akarta a napelemek telepítését, mielőtt valamiért behúzta a kéziféket. A probléma, amire a kormány hivatkozik, létezik is, meg nem is, a rendelkezés viszont nem igazán veszi komolyan az emlegetett problémát, és egyáltalán nem is oldja meg azt.

Eddig lehetett, most majd nem lehet

Gulyás Gergely miniszterlenökséget vezető miniszter az október 13-i kormányinfón jelentette be, hogy aki mostantól fölszerel napelemet a háza tetejére, annak nem lesz betáplálási kötelezettsége. Ez egy szép eufemizmus arra, hogy aki október 31 után háztartási méretű kiserőművet telepít, az a megtermelt, de fel nem használt áramot nem táplálhatja be a kisfeszültségű hálózatba, vagyis vagy felhasználja otthon, vagy elveszik. Ez azzal jár, hogy, amint majd ezt kicsit később kifejtem, hogy amíg ez a tilalom érvényben van, nem igazán éri meg bárkinek is napelemet tennie a háza tetejére, mert ha nem táplálhatja vissza a hálózatba, sosem térül meg a beruházása. Gulyás azzal indokolta a lépést, hogy a villamosenergia hálózat nem bír el több napelemet, fejlesztésekre van szükség, amit azokból az uniós forrásokból lehetne finanszírozni, amit még visszatart az Európai Bizottság. Ha ezek a fejlesztések megtörténnek, akkor újra jöhet majd a betáplálós rendszer.

A napelemes pályázatokra várók vagy csak ilyen beruházást tervezők és a kivitelező napelemes cégek október 13-tól tűkön ülve várták, hogy a kormány kiadja a bejelentést kodifikáló rendeletet. Október 26-ig kellett rágniuk a körmüket, akkor jelent meg ugyanis a rendelet. Ez nem sokat ad hozzá Gulyás bejelentéséhez, azt leszámítva, hogy az intézkedést névleg a veszélyhelyzethez köti, bár

hogy a most éppen a háborúra fogott veszélyhelyzetnek mi köze a napelemekhez, sajnos a szabályozásból nem derül ki. Ahogy az sem, hogy hogyan számol a kormány, meddig lesz majd érvényben a rendelet, pedig ez mindenki, beruházni vágyó háztulajdonosok és a kivitelező cégek szempontjából is kulcsfontosságú lenne. Annyi derül még ki a rendeletből, hogy azok is betáplálhatják még a napelemeikből megtermelt áramot, akiknek az igénybejelentése október 31-e után érkezik be, és igazolni tudják, hogy ez a szolgáltató “érdekkörében felmerült oknál fogva” történt. Vagyis egyik szakértő forrásunk szerint a kormány arra számít, jogosan, hogy jövő hétfőig még nagyon sokan próbálnak majd igényt benyújtani napelem telepítésére, amit a hosszúhétvége miatt leginkább csak online tehetnek, és a nagy terhelés miatt lehalhat a rendszer. A rendelet szövege pedig annyira nem fogalmaz egyértelműen, hogy a napelemes szakmai szövetségek pénteki sajtótájékoztatóján a közönséggel együtt próbálták értelmezni a résztvevők, hogy egyáltalán milyen határidőt szabott a kormány, hogy még be lehessen nyújtani az igényeket a betáplálásos naperőművekre.

Megoldható bajok

A napelemes szakmában egyszerűen nem értik, hogy a kormány miért taposott hirtelen a fékre, miközben eddig elképesztő lelkesedéssel támogatták a napelemes kapacitás növelését. Sőt, szeptemberben még bejelentették, hogy novemberben újabb körben indul napelemtelepítési pályázat. Vagyis hetekkel Gulyás bejelentése előtt még nagy erőkkel akarták támogatni, hogy még többen telepítsenek háztartási méretű kiserőműveket. Október elején Palkovics László technológiai és ipari miniszter is a napelemtelepítések felgyorsításáról beszélt.

Igaz, úgy általában a napenergiát nem támogatta a kormány már olyan elánnal, mint korábban. Kiss Ernő, a Magyar Napelem és Napkollektor Szövetség elnöke pénteken a szervezet sajtótájékoztatóján például emlékeztetett, hogy a kereskedelmi naperőművek, vagyis a nagyobb napelemparkok telepítésére a hatóság már két éve nem adott ki engedélyt. A háztetőkön lévő napelemeket viszont lelkesen támogatta a kormány. A szakértők, akikkel beszéltünk, úgy látják, hogy a kormány hozzáállása eddig talán túl lelkes is volt, nem fenntartható tempóban igyekeztek minél több napelemet a rendszerbe vezetni, most viszont teljesen átestek a ló túlsó oldalára.

Azt, hogy a hálózatnak gondot okozhat a sok napelem, eddig is mindenki tudta, sőt, napelemes cégek aktívan lobbiztak a kormánynál, hogy fejlesszék a hálózatot. A gond ugyanis az, hogy a magyar áramhálózatot, ahogy minden ilyen rendszert, eredetileg úgy tervezték, hogy csak egy irányba folyik benne az energia, az erőművekből érkező nagyfeszültségű vezetékekből a kisfeszültségűekbe, onnan pedig a felhasználók konnektorába. A napelemek telepítésével viszont egy háztartás (vagy cég, de inkább beszéljünk most a lakóházakról, mert azok tetején több a napelem) egyszerre felhasználója és termelője az energiának, így amit nem fogyaszt el, be tudja táplálni a hálózatba.

Ez több szempontból is hasznos és praktikus. Egy tavaszi vagy nyári napon például, amikor napközben sok napenergia termelődik, lehet, hogy a házban épp nem olyan nagy a fogyasztás, mert mondjuk mindenki dolgozik vagy ügyeket intéz, nem használ otthon áramot. A napelem viszont termel, és ezt betáplálja a hálózatba. Ezt a szolgáltató elszámolja, és a napelem tulajdonosa valamikor ugyanannyi energiát vissza is kap a hálózatból. Így elvileg mindenki jól jár, mert amikor volt olcsó és fenntartható napenergia, az töltötte a hálózatot azoknak, akiknek szüksége volt rá, amikor pedig a felhasználónak kell, ő is kap, más energiaforrásokból. Ahogy az elmúlt időben többen is megfogalmazták,

a napelemet telepítők eddig lényegében akkumulátorként használták a magyar villamosenergiai hálózatot, vagyis amit megtermeltek és betápláltak nyáron, azt kivették télen. Ezt ösztönözte az eddigi, ún. szaldós elszámolási rendszer is, ami azt jelenti, hogy a fogyasztó ugyanolyan áron töltheti be az energiát, mint amennyiért kiveszi. Egész Európában ilyen elszámolási rendszerrel ösztönözték eleinte a háztartási napelemek telepítését, viszont Magyarországon kívül már lényegében mindenhol kivezették azt. Hogy miért, azt a magyar példa is nagyon jól mutatja. Ahogy Perger András, a Greenpeace klíma- és energiakampány-felelőse magyarázta nekünk, a szaldós elszámolás arra ösztönözte a felhasználókat, hogy nagyobb kapacitású napelemeket telepítsenek, mint amekkora amúgy fedezné a saját fogyasztásukat. Egy átlagos magyar háztartás energiagényét egy 3-4 kw teljesítményű kiserőmű már ki tudja elégíteni, viszont a magyar háztetőkön lévő átlag teljesítmény 7 kw körül van.

Ha viszont sok napelem termel egyszerre egy környéken, az problémákat is okozhat, mert túlfeszültség keletkezhet a hálózatban, megrongálva az arra rákötött elektromos berendezéseket, és végül kikapcsolja a napelemek inverterét, vagyis leáll a napelem termelése. Ezeket a problémákat lehet kezelni a hálózat fejlesztésével, ez viszont sok helyen elmaradt. A G7 cikke szerint részben azért, mert a rezsicsökkentéssel a kormány a szolgáltatók rendszerhasználati díját is korlátozta, pedig ebből lehetne finanszírozni az ilyen fejlesztéseket. Perger szerint már a rezsicsökkentés bevezetésekor sokan felhívták arra a figyelmet, hogy a hatósági árazás miatt komoly fejlesztések maradhatnak el, és bár azok a gondok, amikkel akkor riogattak - áramkimaradások és hasonlók - nem következtek be, a napelemek befogadására nem volt felkészülve a rendszer.

A szaldós elszámolás és a nagyon nagylelkű, könnyen megnyerhető napelemes pályázatok túlságosan is hatásosan ösztönözték a magyarokat a kiserőművek telepítésére. A napelemes kapacitás sokkal gyorsabban nőtt, mint azzal a kormány a saját energiastratégiájában számolt. Ahogy azt a már említett G7 cikk szerzője összeszedte, 2017-18-ban azzal számolt a kormány, hogy majd 2030-ra éri el azt a szintet a napelem kapacitás, amikor 6500 megawatt csatlakozik a hálózatra, 2022-ben viszont már 3000 megawatt fölött járunk, ha pedig ilyen ütemben halad a bővülés, a 2030-as cél 2024-re teljesülne. A hálózat fejlesztése viszont nem tartott lépést ezzel a bővüléssel.

Teljes hátraarc

Eddig viszont valamennyire azért lehetett kezelni a helyzetet, a napelemes cégek szakmai szervezetei szerint pedig ezután is lehetne a teljes tiltás nélkül is. Azt eddig is lehetett tudni, hogy a szaldós elszámolást legkésőbb 2024 januárjától ki kell vezetni, erre uniós szabályozás kötelezi Magyarországot. Ehelyett át kell majd állni egy olyan elszámolásra, ami jobban ösztönzi azt, hogy a felhasználók inkább saját használatra termeljenek áramot, ne akkuként használják a hálózatot. Ezt úgy lehet elérni, hogy a hálózat alacsonyabb áron veszi át a betáplált áramot, nem egy az egyben, vagyis nem éri majd meg sokkal nagyobb egységeket telepíteni, mint ami a háztartás fogyasztását fedezi. Ez még mindig megtartja a betáplálás lehetőségét, ami gazdaságilag elengedhetetlen ahhoz, hogy megérje kiserőművekért fizetni. Ezt magyarul bruttó elszámolásként emlegetik, a pontos részleteket pedig még ki kell majd dolgozni, például, hogy pontosan mennyit kaphatnak a betáplálásért a termelő/fogyasztók, vagy hogy a szaldósoknak mennyi idő után kell majd átállniuk az új rendszerre.

Elvileg a túlterheltséget is el lehet kerülni. A villamoshálózat szolgáltatójának ugyanis engedélyeznie kell minden napelem felszerelésére beérkező kérelmet, az alapján, hogy az adott hálózat be tudja-e fogadni a betáplálást. Vagyis elvileg létezik már egy rendszer arra, hogy azt a problémát, amire a kormány hivatkozik, el lehessen kerülni. Ez nem olyan jó megoldás, mint a hálózat fejlesztése, de még mindig jobb, mint a teljes tiltás. Ahogy ugyanis forrásaink felhívták rá a figyelmet, a napelemek eloszlása elég egyenlőtlen, vagyis vannak transzformátorkörök, különösen a nagyobb városokban és környékén, ahol tényleg sok már a betáplált áram, máshol még bőven van tér a bővülésre.

A kormány ehhez képest azt az utat választotta, hogy helyi szintű kezelés helyett fűnyíró elvet alkalmaz, és mindenhol tiltja a betáplálást. Egyik forrásunk szerint ez olyan szintű problémamegoldás, mintha például az ország egyes részein eltömődének a csatornák, amire a kormány mindenkit kötelezne arra, hogy ásson magának derítőt. Szolnoki Ádám, a MANAP Iparági Egyesület elnöke szerint számos más megoldást lehetett volna találni, és a szakmai szervezetek reménykedtek is benne, hogy nem a teljes tiltás lesz a végleges szabályozásban. Szerinte Gulyás Gergely bejelentéséből valóban a teljes tiltás következik, utána viszont a kormány részéről olyan jelzések is jöttek, amikből azt lehetett kiolvasni, hogy mondjuk csak a nagyon túlterhelt hálózatokon tiltanák meg a betáplálást, máshol, ahol bírja a rendszer, nem állnának a bővítés útjába. Végül a legrosszabb forgatókönyv valósult meg. A szakmai szervezetek egyeztettek a kormánnyal, de ez lényegében abból állt, hogy elmondhatták az álláspontjukat, hogy a teljes tiltás miért lenne elképesztően káros a magyar fenntartható energia piacára. A kormány képviselői ezt meghallgatták, majd döntöttek úgy, ahogy.

Indul a fűnyíró

Hogy milyen hatása lesz a tilalomnak, Szolnoki szerint az attól függ, hogy mennyi ideig lesz érvényben a rendelet. Mint mondta, a napelemes cégeknek a rezsicsökkentés csökkentése után megugrott kereslet miatt most 2-3, esetenként 5 hónapra le vannak kötve a kapacitásaik. Ha ez alatt a kormány újra lehetővé teszi a betáplálást, akkor nincs nagy gond, viszont ha kifutnak a megrendelésekből, és nem lehet majd új elemeket föltenni, akkor cégek zárnak be, a szakemberek elhagyják az országot, az üzletkötők új állást keresnek, vagyis a piac lényegében megszűnik. Igaz, a sajtótájékoztatón elhangzott, hogy Gulyás Gergely bejelentése óta annyi napelem telepítési igény érkezett már a szolgáltatókhoz, mint normálisan fél vagy egy évben összesen, ezeket pedig, ha engedélyt kapnak, majd a már megkezdett projektek teljesítése után tudják majd elkezdeni a napelemes cégek. Hogy ez miért teljesen abszurd a rendelet szempontjából, arra hamarosan visszatérünk.

Ha pedig nem lehet betáplálni, akkor megszűnik a rendszer, enélkül ugyanis egyszerűen nem éri meg napelemeket telepíteni. Ahogy Szolnoki elmagyarázta, egy háztartási kiserőmű a termelésének úgy 15-20 százalékát fogyasztja el házon belül, a többit betáplálja a hálózatba. Ezért a 15-20 százalékért pedig nem éri meg egy ilyen, viszonylag költséges beruházás, ami a betáplálás nélkül ráadásul lényegében sosem hozza vissza az árát. Lehet persze kisebb kiserőműveket föltenni, de már a mostaniak is viszonylag kicsik, ezt jelentősen csökkenteni nem lehet. Akkumulátorok telepítésével lehet még valamelyest javítani a belső felhasználást, ahogy ezt a kormány is javasolta a tilalom pedzegetése óta, ez viszont a MANAP elnöke szerint elég költséges beruházás, 3-4 millió forinttól akár 20 millióba is kerülhet. Ráadásul ezeknek a kihasználtsága sem igazán jó, így háztartásokba ilyeneket vásárolni szintén nem igazán éri meg. Ahhoz, hogy egy átlagos kiserőmű teljes napi fogyasztását tárolni lehessen, nagyjából olyan akkura lenne szükség, mint amilyen egy Teslában van. Ami nagyjából jelzi, hányan engedhetnének meg maguknak egy ekkora beruházást.

Fabók Márton, a Szolidáris Gazdaság Központ energia munkacsoportjának szakértője szerint lehetne a hálózatra akkumulátorokat telepíteni, vagy lehetőséget biztosítani arra, hogy közöségi szinten, mondjuk a társasház vagy szomszédság szintjén építsenek ki tároló kapacitásokat, ez viszont vagy állami fejlesztést vagy szabályozást igényel, és mindkettő hiányzik.

A napelemes szakmának így nincs más választása, mint várni, hogy milyen gyorsan valósulnak majd meg azok a fejlesztések, amelyek hiányára hivatkozva a kormány most lefűnyírózta az egész szektort. Hogy ezek mikor valósulhatnak meg, illetve, hogy mekkora beruházásokra lenne szükség, azt nem tudni, erről a hálózat kezelőinek és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak (MEKH) lehetnek adatai, a cégeknek nincsenek. A szakmai szervezetek csak remélik, hogy már folyamatban vannak bizonyos fejlesztések, és nem azután kell mindent az elejéről kezdeni, hogy esetleg megkapja a kormány az uniós forrásokat. Akkor ugyanis lényegében meghal a piac, mire újra elindulhatna.

Máshogy is lehetne

A napelemes szakmai szövetségek, a MANAP és az MNNSZ a Magyar Mérnöki Kamarával közösen még igyekszik hatni a kormányra, pénteken a két szervezet például levelet küld Palkovics László technológiai és ipari miniszternek, amelyben több kéréssel is fordulnak a szektor részletszabályozásáért is felelős miniszterhez. Többek között azt kérik a kormánytól, hogy

  • Ott, ahol az energiahivatal úgy ítéli meg, hogy a hálózat még elbírja a napelemek bevezetését, tegyenek kivételt és engedjék a betáplálást az új kiserőműveknek.

  • Tegyék nyilvánossá azokat az adatokat, amik alapján a rendeletet meghozták, hogy átlátható legyen,hol mennyi kapacitást bír még el a hálózat, hogy átlátható és tervezhető legyen a növekedés üteme.

  • Palkovics pedig minél hamarabb határozza meg, hogy meddig tart az, a rendelet szövege alapján átmeneti időszak, ameddig nem lehet betáplálni a kiserőművekkel termelt napenergiát a rendszerbe.

A szakmai szervezetek petíciót is indítottak. Ahogy a Greenpeace is, a környezetvédő szervezet ebben azt követeli a kormánytól, hogy a már kiírt napelempályázatok nyerteseinek minél előbb tegyék lehetővé, hogy megkezdhessék a beruházásokat és írják ki a szeptemberben még tervezett, de aztán törölt új pályázatot; a kormány minél előbb intézkedjen a napenergia felhasználásának bővítését lehetővé tevő hálózatbővítésekről, és hogy továbbra is maradjon meg a betáplálási lehetőség az új napelem-igénylők számára. Vagyis lényegében, hogy vonják vissza a tiltó rendeletet.

Hogy mi lehet a döntés mögött, senki sem érti. Kiss Ernő a sajtótájékoztatón azt mondta, hogy napenergia-ellenes lobbi kerekedhetett felül, de hogy milyen csoportokból állhat ez a lobbierő, azt nem tudta megmondani. Azt sem érti senki, hogy milyen számítások, felmérések alapozzák meg a döntést, ezért is kérik, hogy ezt hozza nyilvánosságra a kormány. Perger András szerint ugyanis azzal, hogy október 31-ig még befogadják a kérelmeket, a kormány elismeri, hogy pár tízezer napelemes projekt még elfér a hálózaton. De mennyi? És hol? És ha ennyi elfér, miért kell leállítani a rendszert?

Szolnoki Ádám a pénteki sajtótájékoztatón azt mondta, úgy tudja, csak az EOn-hoz már nagyjából 27 ezer igény érkezett, ami jól jelzi, mekkora a roham. Ezek a beruházások pedig a rendelet szerint még megvalósulhatnak, a már teljesen túlterhelt hálózaton, amiről le kell tiltani az újabb betáplálást.

A Greenpeace szakértője szerint mindennek az lesz az eredménye, hogy a magyar energetikai rendszer még jobban függ majd a fosszilis energiától, hiszen gázerőművek építéséről beszél a kormány és a már bezárásra ítélt, nagyon szennyező és egyáltalán nem hatékony Mátrai erőműbe önt pénzt, például a több napenergia befogadásához szükséges fejlesztések helyett. Mindez az orosz kitettséget is növeli, miközben Európában minden ország igyekszik az energia rendszerét minél inkább függetleníteni.

Hasonló következményekre figyelmeztettek a napelemes szakmai szövetségek vezetői. Kiss Ernő szerint történelmi lehetőség előtt áll az ország, hiszen a gázáremelkedés miatt most óriási igény van a naperőművekre, a lakosság saját zsebből is hajlandó befektetni az olcsó, megújuló, importtól független energiába. És bár mindenki elismeri, hogy a hálózat fejlesztésre szorul, ezt a lehetőséget nem lenne szabad elszalasztani. A teljes tiltás pedig csak ehhez vezet, azzal mindenki veszít.

Olvassa el a teljes cikket
Hírek, információk, naprakészen! Hírek, érdekességek, Neked!